Munkaviszony
A munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, a bírósági jogviszony, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama.
Kutató, fejlesztő
Az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő. Az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik
Kutatóként foglalkoztatott
Munkaviszonyban doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló.
Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztató kutató munkavállalója után adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény egyenlő a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének alapulvételével számított 13 százalék adómértékű összeggel. Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag kutatói tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet. Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
Megváltozott munkaképességű személy
Az a személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.
A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztató megváltozott munkaképességű munkavállalója után adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény egyenlő a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének alapulvételével számított 13 százalék adómértékű összeggel. A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti. A megváltozott munkaképességű személy a jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt. Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.
Munkaerőpiacra lépő
Az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. Munkaerőpiacra lépőnek minősül továbbá Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.
2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyok esetében a jogosultsági feltételei módosultak biztosított jogviszony tekintetében. Az minősül munkaerő piacra lépőnek, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztató munkaerőpiacra lépő munkavállalója után adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. 2024. augusztus 1-ét megelőzően létesített jogviszony esetén a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatás első két évében a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér alapulvételével számított 13 százalék adómértékű összeggel, a foglalkoztatás harmadik évében egyenlő a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér alapulvételével számított 13 százalék adómérték 50 százalékának összegével (érvényesítési időszak). 2024. augusztus 1-én és azt követően létesített jogviszony esetén a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatás első évében a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér alapulvételével számított 13 százalék adómértékű összeggel, a foglalkoztatás ezt követő hat hónapjában egyenlő a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér alapulvételével számított 13 százalék adómérték 50 százalékának összegével (érvényesítési időszak).Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. A kedvezményt a kifizető a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolást a feltételek fennállásáról az állami adó- és vámhatóság biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig. A kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.
A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő
Szülőként legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult nő, aki a fentiekben leírt munkaerőpiacra lépő feltételeknek megfelel.
A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény
A foglalkoztató három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő munkavállalója után adókedvezményre jogosult. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény egyenlő a foglalkoztatás első három évében a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér alapulvételével számított 13 százalék adómértékű összeggel, a foglalkoztatás negyedi és ötödik évében egyenlő a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér alapulvételével számított 13 százalék adómérték 50 százalékának összegével (érvényesítési időszak). Ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. A kedvezményt a kifizető a feltétel fennállásáról szóló igazoláson túl a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesítheti. A családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolást a kifizetőnek a biztosítotti bejelentéssel, illetve a munkaerőpiacra lépő feltétel fennállásáról szóló igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott és az állami adó- és vámhatóság által továbbított kérelmére a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (szakképzettséget nem igénylő munkakörben),illetve 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (mezőgazdasági munkakörben) munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy.
A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Adókedvezmény vehető igénybe a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, havonta az adómegállapítási időszakra járó bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege szerinti 13 százalék adómérték 50 százalékával megállapított összegben. Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
Védett korban elbocsátott köztisztviselő
Az a természetes személy, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban dolgozott és a 60. életévét betöltötte.
A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény
A megfelelő igazolással rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta állapítja meg. A kedvezmény egyenlő a bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér négyszerese után a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos mértékével megállapított összeggel. A kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg jogosult munkavállaló nem minősül a saját jogú nyugdíjasnak.
A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény
A meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére kedvezmény illeti meg. A kedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető bruttó közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka utáni adó mértékének 50 százalékával megállapított összeggel.
