Szerzői jogos jövedelme van? Ennyi járulékot kell fizetnie!

Megosztás Tetszik

Újságcikk, regény, szobor, fotó, kisplasztika: néhány tipikus szerzői jogi védelem alá tartozó mű. Az ezekből származó jövedelmek milyen esetekben eredményeznek szociálishozzájárulásiadó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget? Összefoglaltuk a szabályokat és a jobb érthetőséget példa bemutatásával segítjük.

Az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 21. §-ának d) pontja szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját – többek között – a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.

Ugyancsak így rendelkezik a szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény 455. §-ának (4) bekezdés f) pontja, amikor kimondja, hogy a kifizetőt terhelő adónak nem alapja az előbbiekben felsorolt körbe tartozó mű, alkotás, ha a hasznosítására felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján kerül sor.

Vagyis járulékot és a szociális hozzájárulási adót is az ide tartozó művek esetében csak akkor kell fizetni, ha a mű felhasználására nem felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján és nem vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjazás alapján kerül sor. Tehát akkor, ha a mű létrehozásakor történt személyes munkavégzés, s erre vonatkozóan a szerződő felek szerződésben megállapodtak.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen konkrét szabályoktól függ a közteher mértéke!