hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így csökkenthetők az ügyvezetés közterhei

  • adozona.hu
10

Olvasónk négyórás munkaviszony mellett látja el egy kft. ügyvezetői feladatait. A kft.-ben mentesülhet-e a járulékfizetés alól, vagy legalább csökkenthetők-e a terhei? A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszolt.

Több taggal rendelkező kft.-ben tag és ügyvezető is vagyok. A 1041-es bejelentő lapon munkaviszony melletti társas vállalkozóként vagyok bejelentve. A társaságban személyesen nem közreműködök, csak az ügyvezetést látom el. Március 31-éig más vállalkozásnál 8 órás munkaviszonyom volt. Április 1-jétől a munkaviszonyom 4 órás lett. Kell-e valamilyen módosítást végezni ezzel kapcsolatban, valamint kell-e járulékot fizetni? Mi lenne a megoldás, hogy mentesüljek a járulékfizetés alól a cégben, vagy a legminimálisabb legyen a teher, mivel nem igazán nyereséges a vállalkozás? – tudakolta Olvasónk.

A munkaviszony esetén a 14T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni a részmunkaidős foglalkoztatást - tájékoztatott a szakértő.

Heti 36 órát el nem érő munkaviszony esetében a társas vállalkozásban a járulék és szociális hozzájárulási adófizetése aszerint alakul, hogy Ön milyen jogviszonyban dolgozik.

Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban, vagy tagsági jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.

Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)  Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken. 

Tagsági jogviszony illetve választott tisztségviselői jogviszony alapján ellátott ügyvezetői tevékenység.

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (10) , melyek közül a legfrissebbek:
Zsolt Ruszin

Az alkotmányellenesség nem a formán, hanem a tartalom múlik. Egyébként az 1997-ben elfogadott Tbj nem is tartalmazta a garantált bérminimumot, mint követelményt. A szabályt 2011-től hozták vissza (Tbj. 4. § s) pontjának 2. alpontja).

Nekem szimpatikus volt, az az álláspont, amit a szerző is képviselt, miszerint a NAV álláspontja is bizonytalan. Ha az eredeti cikkben is ez szerepelt volna, akkor kommentelni se kellett volna.

adózóna.hu

Egy 1997-ben megalkotott törvényről (a Tbj-ről) 1995-ben nem mondhatta ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmánysértő. Erre lehet hivatkozni egy publicisztában, de felelősen nem tanácsolható az adózóknak, hogy ne a hatályos (az alaptörvény-ellenesség bélyegét egyelőre nem viselő) szabályok alapján fizessék közterheiket.

Zsolt Ruszin

Sajnos a 112,5%-os alap a helyes.

Ennek az az oka, hogy a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett összeg.

Márpedig a munkaviszony is csak egy az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyokat típusai közt.

Ugyanezen törvény 457.§-a pedig a tag + ügyvezetőről esetére is a bármely adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyt hivatkozza, de ehhez már 112,5%-os mértékkel rendeli megállapítani a szociális hozzájárulási adó alapját.

Zsolt Ruszin

Az "álnév" oka az volt, hogy a kommenteléshez az adozona.hu facebook linkje nem működött. Ha egy szabályról korábban már kimondták, hogy alkotmánysértő, akkor talán óvatosabban kell javasolni annak a betartatását.

radics.zsuzsanna

Sajnos nem tévedés a garantált bér és a minimálbér együttes megjelenítése az ügyvezető munkaviszonya kapcsán. A NAV 2012-ben adott tájékoztatásában szintén nem foglalt egyértelműen állást amellett, hogy elegendő lenne a minimálbérre alapozni az ügyvezető munkaviszonya esetén.
112,5 százalékos eltérítés kapcsán meg kell jegyezni, hogy tagi jogviszony, megbízási jogviszony és a munkaviszony, amelyben az ügyvezetői feladatok elláthatók, három egymástól elkülönülő jogviszony. Az első kettő esetében alkalmazni kell a 112,5 százalékos eltérítést, a munkaviszony esetében azonban nem. A munkaviszonynál a szociális hozzájárulási adó alapja a munkabér.

adózóna.hu

Az Adózóna szerkesztőségében pontosan emlékeznek az Önnel folytatott korábbi vitára, továbbá azokra a megjegyzéseire is, amelyeket álnéven tett közzé. Az, hogy a témában illetékes miniszter érdemben nem válaszolt egy kérdésre (sajnos, ez előfordul), nem jelenti azt, hogy az említett jogszabályhely ne lenne hatályba. Az Adózóna ezután sem fogja az abban foglaltak ellenkezőjére buzdítani az adózókat. Megvárnánk vele az Alkotmánybíróság, illetve az Országgyűlés döntését, már ha egyáltalán lesz ilyen.

Zsolt Ruszin

Már 2011-től alkalmazza a törvény a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat társas- és egyéni vállalkozók esetében. Ez fokozottabban jelentkezik 2012.01.01-től, mert azon ügyvezető magánszemélyek, akik betéti társaságuk, közkereseti társaságuk, vagy korlátolt felelősségű társaságukat is tulajdonolják, társas vállalkozóknak minősülnek. Ennek kapcsán gondolják egyes szakemberek alkalmazni a garantált bérminimumot. Írásbeli kérdést intéztek még 2012-ben az adópolitikáért felelős miniszterhez (http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=6500)

A kérdésekben több alkotmányossági aggály említésre kerül, ezek közül a második foglalkozik a képzettség járulékfizetést befolyásoló jellegével:

„Hátrányos megkülönböztetés az is, hogy – esetenként – a járulékfizetés alapját a társadalombiztosítás fedezetével kapcsolatba sem hozható iskolai végzettség határozza meg.”

A megállapítás azonos a 45/1995. (VI.30.) AB határozat szövegével, az alaptörvény és az akkoriban hatályos alkotmány diszkriminációra vonatkozó rendelkezései megegyeznek. Ennek ellenére a miniszter nem ad választ, a kérdésre talán az alábbi kijelentések utalnak a legjobban:

„Teljesen nyilvánvaló, hogy az igazságos és arányos közteherviselés elvéből következik, hogy — a munkaviszonyhoz hasonlóan — a társas vállalkozók tagi jogviszonyában is legyen a járulékfizetésnek minimuma. Ez az elvárás álláspontom szerint vitán felül áll.”

Összefoglalva: A korábbi alkotmánybíróság szerint tehát éppen azzal hajtott végre az állam diszkriminációt, hogy a főtevékenységhez szükséges iskolai végzettség, képzettség alapján diktált kötelezően magasabb járulékokat az egyéni- és társas vállalkozók számára. Vagyis pusztán azért kell magasabb közterhet vállalni, mert valaki képzettebb. Ez pedig hátrányos megkülönböztetés. Ezek a szakaszok pedig az alaptörvényben változatlan szöveggel szerepel, a kormány kezdeményezésére azonban tilos ezen adó- és járuléktörvények alkotmányossági normakontrollja. Ha valaki megnézi a parlamenti írásbeli kérdésre megküldött levelet, azt olvashatja, hogy a miniszter a kérdésre nem is válaszolt. Ez nyilván csak a véletlen műve...

A téma teljeskörű ismerete nélkül szabad azt úgy hirdetni, mint "betartandó" szabályt?

Titkos AB döntésről tehát szó sincs, sőt a témáról már folyt diskurzus, itt http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jarulekok_a_minimalbert_vagy_a_garantalt_be_3P1093?FullComment=true
(legfeljebb arról az ismeretlen nevű, de kommentelő szerkesztő nem tudott...)

adózóna.hu

Tisztelt Ruszin Zsolt!

Köszönjük a felvilágosítást. Az 1. megjegyzéséhez csak annyit: bizonyára annyira titkos Ab-határozatra utal, hogy még a kormány sem tud róla, máskülönben be kellett volna nyújtania a garantált bérminiumhoz igazodó szocho- és járulékfizetési szabályok eltörlését. Attól még, hogy Ön - akár jogosan is - alaptörvénybe ütközőnek ítél valamit, az adózóknak a hatályos szabályok szerint kell eleget tenniük fizetési kötelezettségüknek.

Zsolt Ruszin

Van itt két tévedés is:

1.
Az ügyvezető munkaviszonyánál az elsődleges FEOR az ügyvezetés, így az amúgy is alaptörvénybe ütköző garantált bérminimum alkalmazása fel se merülhet.

2.
A tag + ügyvezető esetén a szociális hozzájárulási adó alapja akkor is 112,5%, ha munkaviszonyt köt a cégével.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sportlövészet oktatás áfa

Bunna Erika

adótanácsadó

Őcsg

Lepsényi Mária

adószakértő

Őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31