Hallgatói munkaszerződés: így változtak az adó- és járulékszabályok

Megosztás Tetszik

Közeleg a nyár, a hallgatói munkaszerződések dömpingje. 2014. január 1-jétől változtak az adó- és járulékszabályokat, ezeket mutatjuk be.

Ahhoz, hogy a hallgatói munkaszerződések kérdésében tisztán láthassunk, a következőket kell áttekintenünk:

 -         hallgatói munkaszerződés fogalma,
-         a hallgató díjazása,
-         a díjazás személyi jövedelemadó szempontjából történő megítélése,
-         a díj társadalombiztosítási kezelése.

A hallgatói munkaszerződés fogalma

A hallgatói munkaszerződés fogalmát a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-a határozza meg.

Eszerint a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján kétféle módon végezhet munkát:

- a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, illetve
- a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatásra a Munka törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Általános szabályok szerint a munkaviszony jogalapja kizárólag a munkaszerződés. A munkaviszony alapvető feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató irányítása alapján köteles munkáját végezni, a munkáltatónak pedig foglalkoztatási és munkabér fizetési kötelezettsége van. A hallgatói munkaszerződés keretében történő foglalkoztatás is csak akkor tekinthető munkajogviszonynak, ha ezeket a tartalmi követelményeket a munkavégzés kielégíti.

A felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezése alapján azonban a munkáltató nem minden esetben köteles a hallgató részére díjat fizetni, például a 6 hetet el nem érő szakmai gyakorlat keretében folytatott munkavégzésért sem. Mivel ilyenkor nem teljesül a munkajogviszony egyik lényegi ismérve, a bérfizetési kötelezettség, a hallgató e formában történő foglalkoztatása, a díjfizetés hiánya miatt nem tekinthető munkaviszonynak. Azokban az esetekben viszont, amikor a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát és díjazásban részesül, munkajogviszony jön létre.

A szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés részletes feltételeit és a hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet határozza meg. Eszerint szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A hallgatói munkaszerződésben próbaidő nem köthető ki.

A hallgató díjazása

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során végzett munka esetében díjazás illetheti meg a hallgatót, illetve a 6 hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén kötelező a díjazás. A díjazás értéke legalább hetente a minimálbér 15 százaléka, melyet – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizet. A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

A hallgatói munkaszerződés alapján képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzés esetében a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mitől függ, mennyi közterhet kell fizetni a hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díj után!