Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ, havi 25 000 forintot kell fizetnie? Olvasónk kérdésére dr.Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó (kft. ügyvezetője) táppénzre kerül. Kérdésem, hogy a táppénz első napjától – mivel a biztosítás szünetel a munkaviszonyában – főállású vállalkozónak minősül-e, és meg kell-e fizetni a teljes járulékot mindazok ellenére, hogy táppénzen van? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kft. 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tagja a honvédségtől 25 év után szolgálati nyugdíjba került, jelenleg honvédségi járadékos. Munkaviszonya sehol nincs. A kft.-ben nem vezető tisztségviselő. Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságban apa és fia 2015. novembertől gazdálkodik. Tavaly évben még nem volt bevételük. Az apa nyugdíjas, a fia főállású munkaviszony mellett gazdálkodik. Ha 2016-ban megszűnik a főállású munkaviszonya, attól az időponttól családi gazdálkodóként lesz biztosított. Járulékfizetés szempontjából kezdőnek minősül-e, vagy az előző évi 8 millió forint alatti bevétel alapján fizetheti-e a kedvezményes járulékot? Amennyiben kezdőnek minősül, akkor a minimálbér után kell fizetnie? Köszönettel!
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ havi 25 000 ft-ot kell fizetnie?
Tisztelt Surányi Imréné! http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_7_Orvosi_szolgaltatas_igenybevetele_dwd Előző levelemhez lenne még egy kiegészítő kérdésem. A munkavállaló egy nagy összegű, éves orvosi szolgáltatási juttatásba részesült. Ha ezt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősítem, akkor azt számfejtenem kell. A dolgozó minimálbérrel rendelkezik. Ha leszámfejtem neki a több százezer forintos összeget, akkor hogy vonom le a béréből az adót és járulékot? Hónapokon keresztül vonom a béréből? És hogy vallom be ezt a hatóságnak, ha az áfa szerinti időpontot tekintem teljesítési időpontnak? A céges adókat be tudom vallani és fizetni, de a levont részt hogyan kezelem? Egy ilyen juttatás címén jogosult vagyok a béréből kb. fél éven át folyamatosan letartani? Itt a 33 százalék a maximum, amit levonhatok? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Tisztelt Szakértő! Az Adózónán 2016. július 2-án "Ha az egyszemélyes kft. ügyvezetője várandós" címmel megjelent cikk kapcsán további kérdéseim merültek fel. Tovább gondolva a fenti cikkben vázolt szituációt, szeretném megkérdezni, mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető hölgy úgy dönt, hogy az ügyvezetéssel kapcsolatos dolgokat mégis ő látja el a továbbiakban is és inkább nem kéri a csedet? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben (esetünkben a kft. tagi jogviszony az egyetlen biztosítási jogviszonya). Betegállományba vonulhat a szülés-csecsemőgondozás idejére? Vagy akkor megint nem láthatná el az ügyvezetői teendőket? A további anyasági ellátásokra (gyed. gyes) való jogosultság, illetve azok igénybe vétele befolyásolják az ügyvezetést, illetve a járulékfizetést? Előre köszönöm megtisztelő válaszát! Bozsik István
Tisztelt Szakértő! Szakmai gyakorlatát töltené nálunk egy főiskolai hallgató. Hat hét lenne a szakmai gyakorlat hossza. Milyen bejelentési kötelezettségeink vannak NAV felé? Milyen jogviszonynak minősül a foglalkoztatás? Határozott idejű egyszerűsített munkaszerződést kell kötnünk vele, melyben meghatároznánk a heti járandóságát? Eddigi információim szerint csak a 15 százalék szja terheli a bruttó jövedelmet a munkavállaló oldaláról, kell-e egyéb járulékot fizetnie a munkáltatónak? Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Lendvainé
Milyen közterheket kell leróni az iskolaszövetkezet és a szociális szövetkezet tagja után, s milyen tb-ellátásokra jogosultak ezek a személyek? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatni, hogy egy társaság képviselője, aki tagi jogviszonyban van a kft.-ben D kategóriás rokkant nyugdíjas, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli. Segítségét előre is nagyon köszönöm!
Megköszönve korábbi gyors válaszát szeretnék még egy kérdést feltenni nyugdíj témában.1990 és 1992 között én segítő családtagként voltam bejelentve a férjemnél, aki gazdasági társaság tulajdonos tagja volt. Ő fizetett utánam havi 1200 forint járulékot. Az én jövedelmemből csak személyi jövedelem adó lett levonva. Hogy viszonyul ez a segítő családtagi jogállás a nyugdíjhoz időben és jövedelemben?Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy tagi kölcsön követelést névértéken megvásárolta, de úgy, hogy az ellenérték kifizetése majd csak 2 év múlva lesz esedékes, így azt nem fizette ki. Ezen követelést a társasággal szemben pénzügyileg sikeresen érvényesíti (még mielőtt a vételára kifizetésre kerülne). Hogyan alakul az adózása ennek az ügyletnek, illetve keletkezik-e az szja-n kívül járulékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatását. Újonnan alakult kft.-nek két tagja van, a példa kedvéért legyen "A" és "B". Mindketten tulajdonosok és ügyvezetők is egyben. "A" tag külföldi állampolgár, 60 százalékos tulajdoni hányaddal bír, külföldön biztosított. A kft.-ben nem végez tevékenységet, gyakorlatilag semmit. "B" tag nappali tagozatos hallgató, egyben főállású katás egyéni vállalkozó. Továbbá ő látná el a kft. teljeskörű ügyvezetését. Hogyan alakul a tagok adó- és járulékfizetési kötelezettsége a jogviszonyaik figyelembe vételével? Jól gondolom, hogy, ha adott esetben "B" tag az ügyvezetést munkaviszonyban látná el a halgatói jogviszonya mellett, akkor nála nem kellene a tagoknál alkalmazott magasabb járulékalappal számolni? Illetve a főállású katás 50 ezer forintos kötelezettsége már csak 25 ezer forint lenne? Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! Több oldalról felmerült már ez a kérdés, de nálunk ez még mindig sajnos nyitott téma. Egy magánszemély, aki több cégben tulajdonos, kisebb-nagyobb százalékban, de nem személyesen közreműködő tagja egyik cégnek sem. Annak sehol nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége még a minimális járulékalap után sem? Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez elegendő, ha befizeti a 7050 forintot mint magánszemély és jogosult az egészségügyi ellátásokra? Tehát azzal, ha valaki nem személyesen közreműködő tagja vállalkozásainak, nem minősül társas vállalkozóként biztosítottnak és be sem kell jelenteni és nem is kell, hogy járulékokat fizessen? Nem értem ennek a lényegét, mert ezzel így viszonylag egyszerűen elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, és én eddig azt hittem, hogy a 2012. évi változtatásoknak pont az volt a lényege, hogy ne bújhassanak ki a többes társas vállalkozók a minimális járulékfizetési kötelezettségek alól semmilyen módon. Köszönöm szépen a válaszukat! Krcsik Eszter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték