Növekvő családi kedvezmények Csehországban és Lengyelországban. Egyszerűsített és rugalmasabb adófizetés Horvátországban és Romániában. Külföldi munkavállalókat érintő módosítások Szerbiában és Szlovéniában. A Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója összefoglalja és kommentálja a közép-kelet-európai térség legfontosabb adóváltozásait.
Az adó és járulékfizetés területén számos kötelezettség – vagy éppen jogosultság – kötődik bizonyos határösszeg eléréséhez vagy éppen túllépéséhez. Nem egyszer előfordul azonban, hogy a jogalkalmazó kissé nagyvonalúan felcseréli, illetve azonosként kezeli ezeket a kifejezéseket.
Adó és járulék vonatkozásában szakmai segitséget szeretnék kérni: Helyesen értelmezem-e, hogy ha egy öregségi nyugdijast (orvos) egy intézmény megbízási jogviszonyban foglalkoztat, nem kell levonni tőle nyugdij- és ez egészségbiztosítási járulékot? Csak az szja-t kell töle levonni. Mielőbbi segítő válaszukat várom tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségüket kérni: Magyarországon bejegyzett kft., melynek 70 százalékos tulajdonosa (anyavállalat) egy szlovák cég, ő biztosítja 2 éves kiküldetéssel a magyar cégben az ügyvezetőt (az ügyvezető a szlovák cégben van munkaviszonyban). A kft. ügyvezetőnek a munkabérén felül a magyar cégből megilleti az adózás utáni eredményből 5 százalék, melynek a kifizetése a beszámoló elfogadását követően esedékes. A magyar cégben lévő kft. ügyvezető szlovák állampolgár, Szlovákiában áll munkaviszonyban, Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel és adóazonosítóval. A magyar társasági szerződésben a kft. ügyvezetést megbízással látja el. Eddig kifizetés nem történt a kft. ügyvezetőnek. Helyesen járunk el, ha az A1-es igazolást bekérjük. A fentiek ismeretében mi úgy állapítottuk meg, hogy szlovák illetőségű. Magyarországon kifizetett jövedelméből a 15 százalék szja-t levonjuk és a 1608-as bevalláson bevalljuk, járulékkötelezettség Magyarországon nem merül fel. Év végén természetesen az M30-as igazolást kiadjuk. Kérdésünk az, hogy a fentiekben leírtak alapján helyesen járunk-e el, ha így fizetjük ki. Vagy kérem írják meg, hogy ebben az esetben van-e járulékkötelezettség Magyarországon, és milyen mértékben, és a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? Kérem, hogy törvényhelyekkel támasszák alá. Sajnos azért vagyunk ennyire elbizonytalanodva, mert már több helyen feltettük ezt a kérdést, és mindenki másképp ítéli meg. Kérem gyors válaszukat! Tisztelettel:FVM
Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm előzőleg e témával kapcsolatos gyors válaszukat a Felülvizsgálat nélküli rokkantsági ellátás megállapítása című kérdésemre. Az előző kérdésemben szereplő férfi dolgozó 2016. 03. 01-től betegállományba került. (Emlékeztetőül írom, hogy ugyanezen dátumtól minősítették át a rehabilitációs ellátását felülvizsgálat nélkül rokkantsági ellátássá.) A rokkantsági ellátás mellett ugyanazt a munkát végzi, mind eddig. Kérdéseim a következők: 1. Rokkantsági ellátása melletti keresetéből nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékokat és munkaerő-piaci járulékot is le kell vonni? 2. Táppénz jár részére? Nagyon köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: F. Erzsébet
Tisztelt Széles Imre Úr! Megjelent cikkének értelmezésében kérem a segítségét. A Tbj. 30/A § 2. bekezdése alapján a támogatásokkal csökkentett bevételt kell figyelembe venni ahhoz, hogy eldönthessük, eléri-e a 8 millió forintos bevételi értékhatárt a mezőgazdasági őstermelő vagy sem. Ettől eltérően viszont, amikor a járulékokat számolom, akkor már a támogatásokkal nem csökkentett bevételt kell figyelembe venni a járulékok alapjaként az ön által megfogalmazottak szerint. Példában: mezőgazdasági bevétele 6 000 000 támogatás 3 000 000 összesen: 9 000 000 Tehát az 1 lapon a támogatásokkal csökkentett összeg alapján a 8 millió forint alatti bevételt jelölöm, a járulékalap viszont 9 000 000 forint? Köszönöm válaszát.
A biztosított mezőgazdasági őstermelők számára már csak néhány hét áll rendelkezésére ahhoz, hogy összesítsék 2015. évi bevételüket első negyedéves (1658-as) bevallásuk április 12-éig történő benyújtása érdekében. A következőkben e bevallás néhány sorának a kitöltéséhez szeretnénk segítséget nyújtani.
Azt szeretném megkérdezni, hogy 36 órás munkavégzés mellett átalányadós egyéni vállalkozó milyen mértékű járulékot fizet, és azt hogyan vallja be, milyen nyomtatványon?
Márciusban más hónapokhoz képest négy nappal később kell a különböző közteher-befizetéseket teljesíteni.
Hogyan kell igazolni a nyugdíjbiztosító nyilvántartásából hiányzó szolgálati időt? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteriarendszer – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Tisztelt Szakértő! Olvastam a Munkaviszony egyszemélyes kft.-ben kérdésre leírt választ, az ügyvezetés vonatkozásában. Kérdésem az lenne, ha az egyszemélyes kft. tulajdonosa heti 40 órás munkaviszonyban biztosított – mint például bolti eladó – a saját kft.-jében és az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, csak a munkaviszony után járulékozik, és vesz fel munkabért. Vizsgálat során ez megkérdőjelezhető, vagy ebből a NAV nem csinálna problémát? Köszönöm válaszát.
Kedvez az idén a naptár az adófizetőknek: más évekhez és hónapokhoz képest négy nappal később kell márciusban a különböző közteher-befizetéseket teljesíteni.
Henry Ford szerint – és neki igazán hihetünk –, aki nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az megállíthatná az óráját, hogy időt nyerjen! Reklám tehát kell. Nem mindegy azonban, hogy mennyibe kerül, esetleg terheli-e a marketing büdzsét adó és járulék is. Ebből a nézőpontból vizsgáljuk a manapság oly népszerű, a termék, a szolgáltatás mellé adott ajándék-, illetve vásárlási utalványokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték