2430 találat a(z) járulék cimkére
Külföldi illetékességű tag megbízási díja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tulajdonosa külföldi illetékességgel bír, jelenleg Nagy-Britanniában dolgozik főállásban. Ha megbízási díjat vesz fel a cégétől Magyarországon, akkor kell-e járulékokat fizetni a megbízási díjból, vagy csak jövedelemadót kell vonni? Ugyanez a kérdés a kifizetendő osztalékkal kapcsolatban, kell-e ehót vonni tőle? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Külföldön megszerzett jövedelem adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hegedűművész ügyfelem heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyéni vállalkozó. 2015-ben munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot kért 6 hétre, és az egyéni vállalkozását is szüneteltette. Ez idő alatt hajón lépett fel, ciprusi céggel volt szerződése, nemzetközi vizeken. A kifizető havonta kiadta a bérszámfejtésről az elszámolást, melyen sem adó, sem járulék nem került levonásra, de a szerződésben is az szerepel, hogy az adók, járulékok megfizetéséről a magánszemély gondoskodik. Kérdésem, hogy a 1553-as bevallásban be kell-e vallani az e tevékenységével kapcsolatos jövedelmet, iIletve keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) rá a 82/1982.(XII.29.) rendelet 15. cikk (3) bekezdése? A magánszemélynek magyar lakcíme van, magyar állampolgár, 183 napnál rövidebb ideig tartózkodott a hajón, adót nem fizetett sem külföldön, sem itthon.
Járulék és szocho, ha az ügyvezető személyesen közreműködik
Cikk
A cég ügyvezetője a társaságban személyesen is közreműködik, milyen járulékfizetési terhekkel kell számolnia? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Ügyvezető megbízási jogviszonya és a 36 órás jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély két különböző gazdasági társaság ügyvezetője megbízási szerződéssel és a minimálbért jelentősen meghaladó díjazásokkal (ezek egyikében sem tag). A megbízási szerződések nem tartalmaznak a munkavégzésre vonatkozó óraszámot. Minden járulék levonásra kerül a megbízási díjak teljes összege után. Ugyanezen magánszemély egy harmadik társaságban is ügyvezető, és személyesen közreműködő tag is. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, és milyen járulékalap után ez utóbbi társaságban? A megbízási szerződések megfelelhetnek-e egy legalább 36 órás munkaviszonynak? Válaszukat előre is köszönöm!
Kft. alapító tag kiválása és jegyzett tőke változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Béren kívüli juttatás megváltása
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy iskolaszövetkezet a saját alkalmazottai részére béren kívüli juttatást nyújt. Vannak, akik nem kérnek ebből a juttatásból és pénzbeli megváltást kérnek. Ebben az esetben milyen adó- és járulékteher áll fenn a munkavállaló (főállásban foglalkoztatott) és a munkáltató részéről? A másik kérdésem, hogy ha ilyen megváltást az iskolaszövetkezet munkájában közvetlenül résztvevő, nappali tagozatos aktív hallgató tagja kér, akkor ebben az esetben milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetése
Kérdés
Kérdésem az alábbiakra irányul: A mezőgazdasági őstermelőnek 4 millió forintot meghaladó bevétele van (támogatások nélkül), tételesen elszámol, 40 százalék költséghányadot elszámol, marad nyeresége, 78 ezer forint, ami után az adót a mezőgazdasági őstermelői adókedvezmény lefedez. A nyeresége után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett (amennyiben jól tudom). Az egészségügyi hozzájárulás alapja csökkenthető az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, ezt a mondatot nem értem, mivel ezen őstermelő a 20 százalék bevétele után fizetett 10 százalék nyugdijjárulékot, valamint 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezeknek az alapja levonható? Vagy hogyan kell értelmezni? Erre a kérdésre várnék szakértőjüktől választ!
Katás egyéni vállalkozó járuléka többes jogviszonyban
Kérdés
Minden tagra, vagy csak az ügyvezető tagokra vonatkozik az a 2014. 01.01-jétől alkalmazandó szabály, hogy katás egyéni vállalkozó nem minősül főállásúnak, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, vagy társas vállalkozónak minősül (ennek következtében a tagi jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat a katás 25 ezer forint mellett)?
Katás bt. nyugdíjas ügyvezetővel
Kérdés
Tisztelt Szakértő, az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: – 2015. január 01-jétől működő katás bt. – Bt. beltag, ügyvezető (öregségi nyugdíjas) megbízási szerződéssel (nem vesz fel jövedelmet), nem kata tag, személyesen nem működik közre – Bt. kültag – nem főállású katás 25 ezer forintot fizet maga után. Kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelességünk van a 1608 bevallásban és mennyi a járulékfizetés az ügyvezetővel kapcsolatban? Amennyiben 08 bevallást kell beadni mi legyen az alkalmazás kódja (3-4 karakter)? Köszönöm.
Bt. kültag üzletvezetésre jogosult tag
Kérdés
Bt. kültagja a cégkivonat szerint vezető tisztségviselő. A cégben heti 40 órás munkaviszonnyal alkalmazottként munkát végez. A cég tagjaként személyesen nem közreműködik. A múlt évben többször kért fizetés nélküli szabadságot a cégtől. Kérdés: üzletvezetői státusza miatt a fizetés nélküli szabadságos napokra meg kell-e fizetnie a minimál tb-t ? Mint üzletvezető nem kapott jövedelmet. A 08- as bevalláson 2 lapon kell szerepeltetni, egyszer mint alkalmazottat és egyszer mint főállású társas vállalkozót? Kérem válaszukat.
Katás egyéni vállakozó járulékfizetése személyes közreműködés esetén egy kft.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha kataalany egyéni vállalkozó vagyok, de mint tag egy kft.-ben is személyesen közreműködöm, de bérkivétem nincs, kell-e kft.-ben járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetnem, és milyen mértékűt? Válaszukat előre is köszönöm.
Ekho
Kérdés
Egy megfelelő FEOR számmal rendelkező nyilatkozhat-e a kifizetőnek ekhóról, ha egész évben megfizeti a minimálbér után a járulékokat, de nem havi, hanem éves átlagban, fontos itt a havi bontás?
Kft. tagja munkaviszonyban
Kérdés
Kft.-nek 1 fő természetes személy tagja van, valamint 1 fő ügyvezetője, aki nem a tag. A tagnak egyéb (főállású) jogviszonya nincs (jelenleg a kft. főfoglalkozású tagja). A kft. heti 40 órás szakmunkás munkaviszony keretében foglalkoztatni kívánja a tagot (tehát nem tulajdonosi/vezetői feladatok ellátása céljából). Szükséges-e az alapító okiratba bekerülnie, hogy a nem vezető tisztségviselő tag foglalkoztatható munkaviszony keretében? Amennyiben a tag garantált bérminimumot kapna bruttó bérként, járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége megegyezik egy normál munkaviszonyban foglalkoztatott személyével, vagy itt is figyelembe szükséges venni a főfoglalkozású tagi jogviszonyra vonatkozó emelt járulékfizetési kötelezettség szabályait?
Gyed extra
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket, a következő az esetem: "2015. áprilisban szültem. 2015. márciusától az egyéni vállalkozásomat (kata) szüneteltetem. Munkahelyemen fizetés nélküli szabadságon vagyok. Társas vállalkozás tagja voltam, de szülés előtt a tagi jogviszonyomat megszüntettük és munkaviszonyba mentem át, ott is fizetés nélküli szabadságon vagyok. Kérdésem, hogy 2016-ban rám is vonatkozik, hogy a gyermek 6 hónapos kora után dolgozhatok? Ha szeretnék visszamenni dolgozni és mellette az egyéni vállalkozásomat is végezni milyen igazolásokra van szükségem és kitől kell megkérni? Kisadózó egyéni vállalkozóként kell-e fizetnem katát? Munkahelyem 6 órában dolgoznék és társas vállalkozásban 2 órában. Milyen járulékkedvezményeket vehetek igénybe? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Saját tőke rendezése - később?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával. Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán, milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán) akkor - feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig - ha a.) a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül; b.) a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül; c.) a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére; d.) a társaság megszűnik? Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak? Mielőbbi segítő válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Változik a pénztárgép-, a számla-, az automatarendelet és egyes, könyvviteli szolgáltatókra vonatkozó szabályok
A Magyar Közlöny 2025. évi 81. számában megjelent, az egyes adózással kapcsolatos, valamint azzal összefüggő hatósági feladatokat érintő miniszteri rendeletek módosításáról szóló...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
