Egy bt. 2016. 07. 31-ével végelszámol. A beltagot milyen dátummal lehet kijelenteni, mivel a bt. pénzeszközzel nem rendelkezik a járulék kifizetéséhez? Köszönöm: Simon Józsefné
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től egy kft. tagja társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből. Kft.-n kívül biztosítási jogviszonya nincs. Kérdések: 1. A nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? 2. Egyéb ráfordításként kell-e kezelni a levonásra kerülő járulékokat, és így ezzel növelni kell-e a társaságiadó-alapot? 3. A kft. a járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni, ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetett? Ezt az összeget a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, és nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek? Köszönettel: Taxtika Audit Kft
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár osztrák és magyar egyéni vállalkozó is lett. Melyik országban lesz így biztosított? Köszönettel: Arany Tamás
Tisztelt Szakértő! Fürdő és üdülési szolgáltató kft. minden hónapban bérel ballonos ivóvizet és a hozzá tartozó vízadagolót, valamint palackos ásványvizet is szerez be. Ezen vizekből mind a dolgozók, mind a fürdő- és szállóvendégek ingyenesen ihatnak. Ezért nem tudom hogyan értelmezzem a védőital fogalmát, hogy a nyári időszakban járulékmentesen lehet biztosítani a dolgozóknak. De nem tudom elkülöníteni, hogy mennyit használnak el a dolgozók, és mennyit a vendégek. Így az egész egyéb személyi jellegű kiadásnak minősül, és járulékköteles az év egészében? Nem találtam sehol esetleg olyan hivatkozást, hogy mint fürdőnek, gondoskodni kellene ásványvízellátásról, esetleg a szaunázó vendégek részére, és emiatt járulékmentes lenne a szolgáltatás. Szeretném kérni ebben a segítségét. Valamint azt sem tudom, hogy a vízadagoló bérleti díjának az áfáját vissza lehet-e igényelni, mert az italokét tudom, hogy nem. Segítségét, válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Van egy új dolgozónk, aki magánnyugdíj-pénztári tag – állítása szerint. Az utóbbi években már nem nagyon találkoztunk ilyennel, és nem tudom, hogy ezzel milyen teendőink vannak? Ugyanúgy két részre kell bontani a járulékokat, mint régen, illetve van-e plusz adminisztráció ezzel kapcsolatosan? Hogyan kell ezt most kezelni? Hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályokat? Köszönettel: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!
1/ Amerikai-angol tulajdonú és székhelyű vállalat kettős állampolgárt (holland-magyar) kíván foglalkoztatni, alkalmazotti jogviszonyban. A személy bejelentett magyar lakcímmel rendelkezik, és az év legnagyobb részét Magyarországon tölti. Munkája nem köti helyhez, mert a napi rutint skype-on, e-mailen stb. végzi el. Melyik országban kell megfizetnie az adókat és járulékokat? A külföldi cég átutalhatja-e a megállapodott bruttó fizetést az érintett személy magyarországi bankszámlájára, illetve ezzel mentesül-e a további járulékok megfizetése alól? A bruttó munkabér átutalása után a munkavállaló vállalja, hogy éves adóbevallásában bevallja a fizetésére háruló adókat, illetve járulékokat. Ez megvalósítható-e így? Amennyiben nem, kérem annak részletes leírását. 2/ Esetleg megbízásos alapon?
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló bruttó béréből milyen járulékokat kell levonni (10 %, 4 %,, 3 %, 1,5 %)? Köszönettel.
Egy betéti társaság beltagja kilépett az 1041-es nyomtatvány szerint 2016.06.28-án a társasági munkaviszonyból .Az üzlet, amelyre a bt. alakult, más vállalkozásnak lett bérbe kiadva. A beltagot új munkahelye csak 2016.07.10-én jelentette be, szintén az 1041-es nyomtatványon alkalmazottként. A közbeeső közel két hétben mi a jogszabály szerinti eljárás? Sehol nem volt ez alatt az idő alatt részmunkaidőben sem bejelentve az adott bt. beltagja. Tagként kell járulékot fizetni a minimálbérnek megfelelően? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban, napi két órában el tudja látni. Más biztosítási jogviszonya nincs. Kell-e a kft.-ben a két órára arányosított minimálbér utáni járulékokon kívül mást fizetnie? Terheli-e őt minimális járulékfizetési kötelezettség? Mennyiben változtatja a választ az, hogy ez az ügyvezető a kft. tevékenységében egyébként személyesen közreműködik? Köszönöm.
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ, havi 25 000 forintot kell fizetnie? Olvasónk kérdésére dr.Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó (kft. ügyvezetője) táppénzre kerül. Kérdésem, hogy a táppénz első napjától – mivel a biztosítás szünetel a munkaviszonyában – főállású vállalkozónak minősül-e, és meg kell-e fizetni a teljes járulékot mindazok ellenére, hogy táppénzen van? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kft. 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tagja a honvédségtől 25 év után szolgálati nyugdíjba került, jelenleg honvédségi járadékos. Munkaviszonya sehol nincs. A kft.-ben nem vezető tisztségviselő. Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságban apa és fia 2015. novembertől gazdálkodik. Tavaly évben még nem volt bevételük. Az apa nyugdíjas, a fia főállású munkaviszony mellett gazdálkodik. Ha 2016-ban megszűnik a főállású munkaviszonya, attól az időponttól családi gazdálkodóként lesz biztosított. Járulékfizetés szempontjából kezdőnek minősül-e, vagy az előző évi 8 millió forint alatti bevétel alapján fizetheti-e a kedvezményes járulékot? Amennyiben kezdőnek minősül, akkor a minimálbér után kell fizetnie? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték