Ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteriarendszer – mondta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Tisztelt Szakértő! Olvastam a Munkaviszony egyszemélyes kft.-ben kérdésre leírt választ, az ügyvezetés vonatkozásában. Kérdésem az lenne, ha az egyszemélyes kft. tulajdonosa heti 40 órás munkaviszonyban biztosított – mint például bolti eladó – a saját kft.-jében és az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, csak a munkaviszony után járulékozik, és vesz fel munkabért. Vizsgálat során ez megkérdőjelezhető, vagy ebből a NAV nem csinálna problémát? Köszönöm válaszát.
Kedvez az idén a naptár az adófizetőknek: más évekhez és hónapokhoz képest négy nappal később kell márciusban a különböző közteher-befizetéseket teljesíteni.
Henry Ford szerint – és neki igazán hihetünk –, aki nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az megállíthatná az óráját, hogy időt nyerjen! Reklám tehát kell. Nem mindegy azonban, hogy mennyibe kerül, esetleg terheli-e a marketing büdzsét adó és járulék is. Ebből a nézőpontból vizsgáljuk a manapság oly népszerű, a termék, a szolgáltatás mellé adott ajándék-, illetve vásárlási utalványokat.
Tisztelt Szakértő! Korlátolt felelősségű társaság fele részben tulajdonos tagja, egyben ügyvezetője megbízásos jogviszonyban a garantált bérminimum után fizeti meg a járulékokat, szja-t nem fizet, mivel nem vesz fel jövedelmet. Ugyanez az ember egy betéti társaságban szintén résztulajdonos, képviselő, nem főállású kisadózó. Rendben van ez így? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéni vállalkozás indított és egyidejűleg bejelentkezett a kata törvény hatálya alá, mint főállású kisadózó. Ugyanez a magánszemély egy kft.-ben ügyvezető (társas vállalkozónak minősül és megbízási jogviszonyban ügyvezet), ahol személyesen nem működik közre, jövedelme nem származik. Lehetséges, hogy megmaradhat a főállású kisadózó státusz az egyéni vállalkozásban úgy, hogy a kft.-ben nem fizet egyáltalán járulékot az ügyvezetői státusza után? Vagy a kft.-ben kellene megfizetni legalább a minimálbér másfélszerese utáni a járulékokat annak ellenére, hogy nem működik közre és ekkor az egyéni vállalkozásban másodállásúnak minősülne (25 ezer forint kata/hó)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tulajdonosa külföldi illetékességgel bír, jelenleg Nagy-Britanniában dolgozik főállásban. Ha megbízási díjat vesz fel a cégétől Magyarországon, akkor kell-e járulékokat fizetni a megbízási díjból, vagy csak jövedelemadót kell vonni? Ugyanez a kérdés a kifizetendő osztalékkal kapcsolatban, kell-e ehót vonni tőle? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Hegedűművész ügyfelem heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett egyéni vállalkozó. 2015-ben munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot kért 6 hétre, és az egyéni vállalkozását is szüneteltette. Ez idő alatt hajón lépett fel, ciprusi céggel volt szerződése, nemzetközi vizeken. A kifizető havonta kiadta a bérszámfejtésről az elszámolást, melyen sem adó, sem járulék nem került levonásra, de a szerződésben is az szerepel, hogy az adók, járulékok megfizetéséről a magánszemély gondoskodik. Kérdésem, hogy a 1553-as bevallásban be kell-e vallani az e tevékenységével kapcsolatos jövedelmet, iIletve keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) rá a 82/1982.(XII.29.) rendelet 15. cikk (3) bekezdése? A magánszemélynek magyar lakcíme van, magyar állampolgár, 183 napnál rövidebb ideig tartózkodott a hajón, adót nem fizetett sem külföldön, sem itthon.
A cég ügyvezetője a társaságban személyesen is közreműködik, milyen járulékfizetési terhekkel kell számolnia? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély két különböző gazdasági társaság ügyvezetője megbízási szerződéssel és a minimálbért jelentősen meghaladó díjazásokkal (ezek egyikében sem tag). A megbízási szerződések nem tartalmaznak a munkavégzésre vonatkozó óraszámot. Minden járulék levonásra kerül a megbízási díjak teljes összege után. Ugyanezen magánszemély egy harmadik társaságban is ügyvezető, és személyesen közreműködő tag is. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, és milyen járulékalap után ez utóbbi társaságban? A megbízási szerződések megfelelhetnek-e egy legalább 36 órás munkaviszonynak? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Cím! Egy iskolaszövetkezet a saját alkalmazottai részére béren kívüli juttatást nyújt. Vannak, akik nem kérnek ebből a juttatásból és pénzbeli megváltást kérnek. Ebben az esetben milyen adó- és járulékteher áll fenn a munkavállaló (főállásban foglalkoztatott) és a munkáltató részéről? A másik kérdésem, hogy ha ilyen megváltást az iskolaszövetkezet munkájában közvetlenül résztvevő, nappali tagozatos aktív hallgató tagja kér, akkor ebben az esetben milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni? Válaszukat előre is köszönöm.
Kérdésem az alábbiakra irányul: A mezőgazdasági őstermelőnek 4 millió forintot meghaladó bevétele van (támogatások nélkül), tételesen elszámol, 40 százalék költséghányadot elszámol, marad nyeresége, 78 ezer forint, ami után az adót a mezőgazdasági őstermelői adókedvezmény lefedez. A nyeresége után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett (amennyiben jól tudom). Az egészségügyi hozzájárulás alapja csökkenthető az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával, ezt a mondatot nem értem, mivel ezen őstermelő a 20 százalék bevétele után fizetett 10 százalék nyugdijjárulékot, valamint 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Ezeknek az alapja levonható? Vagy hogyan kell értelmezni? Erre a kérdésre várnék szakértőjüktől választ!
Minden tagra, vagy csak az ügyvezető tagokra vonatkozik az a 2014. 01.01-jétől alkalmazandó szabály, hogy katás egyéni vállalkozó nem minősül főállásúnak, ha más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak, vagy társas vállalkozónak minősül (ennek következtében a tagi jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat a katás 25 ezer forint mellett)?
Tisztelt Szakértő, az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: – 2015. január 01-jétől működő katás bt. – Bt. beltag, ügyvezető (öregségi nyugdíjas) megbízási szerződéssel (nem vesz fel jövedelmet), nem kata tag, személyesen nem működik közre – Bt. kültag – nem főállású katás 25 ezer forintot fizet maga után. Kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelességünk van a 1608 bevallásban és mennyi a járulékfizetés az ügyvezetővel kapcsolatban? Amennyiben 08 bevallást kell beadni mi legyen az alkalmazás kódja (3-4 karakter)? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték