2553 találat a(z) járulék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy tagi kölcsön követelést névértéken megvásárolta, de úgy, hogy az ellenérték kifizetése majd csak 2 év múlva lesz esedékes, így azt nem fizette ki. Ezen követelést a társasággal szemben pénzügyileg sikeresen érvényesíti (még mielőtt a vételára kifizetésre kerülne). Hogyan alakul az adózása ennek az ügyletnek, illetve keletkezik-e az szja-n kívül járulékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm !

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatását. Újonnan alakult kft.-nek két tagja van, a példa kedvéért legyen "A" és "B". Mindketten tulajdonosok és ügyvezetők is egyben. "A" tag külföldi állampolgár, 60 százalékos tulajdoni hányaddal bír, külföldön biztosított. A kft.-ben nem végez tevékenységet, gyakorlatilag semmit. "B" tag nappali tagozatos hallgató, egyben főállású katás egyéni vállalkozó. Továbbá ő látná el a kft. teljeskörű ügyvezetését. Hogyan alakul a tagok adó- és járulékfizetési kötelezettsége a jogviszonyaik figyelembe vételével? Jól gondolom, hogy, ha adott esetben "B" tag az ügyvezetést munkaviszonyban látná el a halgatói jogviszonya mellett, akkor nála nem kellene a tagoknál alkalmazott magasabb járulékalappal számolni? Illetve a főállású katás 50 ezer forintos kötelezettsége már csak 25 ezer forint lenne? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Több oldalról felmerült már ez a kérdés, de nálunk ez még mindig sajnos nyitott téma. Egy magánszemély, aki több cégben tulajdonos, kisebb-nagyobb százalékban, de nem személyesen közreműködő tagja egyik cégnek sem. Annak sehol nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége még a minimális járulékalap után sem? Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez elegendő, ha befizeti a 7050 forintot mint magánszemély és jogosult az egészségügyi ellátásokra? Tehát azzal, ha valaki nem személyesen közreműködő tagja vállalkozásainak, nem minősül társas vállalkozóként biztosítottnak és be sem kell jelenteni és nem is kell, hogy járulékokat fizessen? Nem értem ennek a lényegét, mert ezzel így viszonylag egyszerűen elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, és én eddig azt hittem, hogy a 2012. évi változtatásoknak pont az volt a lényege, hogy ne bújhassanak ki a többes társas vállalkozók a minimális járulékfizetési kötelezettségek alól semmilyen módon. Köszönöm szépen a válaszukat! Krcsik Eszter

Kérdés

Társaságunk kifizeti a jóváhagyott osztalékot a társasági szerződésben rögzítettek szerint, vagyis a jóváhagyott osztaléknak a 30 százaléka a törzsbetétek arányában, a 70 százaléka pedig az üzletrész-képviselet arányában kerül kifizetésre. Az eltérített osztalék egyéb jövedelemként adózik (szja. 28. §). Eltérített osztalékot kapnak olyan tagok, akik alkalmazottak is a cégnél, és olyan tagok, akik nem alkalmazottak, de máshol van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk, vagy nyugdíjasok. Az a kérdésem, hogy járulékköteles kifizetésnek minősül, vagy csak ehofizetést vonz maga után?

Kérdés

A kérdésem az lenne, ha van egy nők 40 éves munkaviszony után elment nyugdíjas társas vállalkozó, aki személyes közreműködés után kap 150 000 forintot, akkor milyen adó, illetve járulék vonzata van. Kell-e szochót fizetni utána? A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte még be, vonatkozik rá a szoch 455. §-ban foglalt saját jogú nyugdíjasra vonatkozó mentesség? Köszönöm előre is a segítséget.

Kérdés

Egy egyesület tagjai támogatásból ausztriai konferencián vesznek részt. A szállásdíj tartalmazza a reggeli árát is. Kell-e az étkezés után adót, járulékot fizetni? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: ha a tag 300 ezer forint bért vesz fel, a járulékait akkor is emelten kell kezelni, ha meghaladja a minimálbér másfélszeresét a bér? A bérprogramunk nem emeli meg, s megnyugtattak, hogy az emelés csak a minimálbérre, illetve azokra az összegekre vonatkozik, amelyek nem haladják meg a minimálbér másfélszeresét. Kérem válaszát, tisztelettel: Géczi Sándorné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar kft. ügyvezetője, aki amerikai állampolgár, és az év nagyobb részében Amerikában tartózkodik, megbízási díjat kap havi szinten a kft.-től (180 ezer forint bruttó/hó), akkor a megbízási díjjal kapcsolatban milyen adó- és járuléklevonás, illetve fizetés terheli a kft.-t? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az ügyvezető (magyar állampolgár magyar lakcímmel), aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit A1-es igazolást hozott. Párhuzamosan munkaviszonya van Ausztriában és Magyarországon is, A1 alapján külföldön biztosított. A kérdésünk az, hogy ebben az esetben mi a teendő a továbbiakban? 16T1041-es járulékbevallásban továbbra is szerepel, csak szja-t vonunk? köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja, aki egyben főállású egyéni vállalkozó, a járulékokat az egyéni vállalkozásában megfizeti. A kft.-ben ügyvezetői feladatokat lát el, amelyért havi 25 000 forint díjazást kap. Milyen járulékokat kell fizetnie és milyen jogviszonynak minősülhet, hogyan kell ezt bejelentenie? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégem gyakorlati képzés keretében (ez az egyetemtől kapott dokumentum pontos megnevezése) foglalkoztatna egy végzős egyetemistát. Sajnos ezzel kapcsolatban több információt kaptunk és nem tudjuk eldönteni, hogy melyik a helyes út. Ebben az esetben szükséges-e hallgatói munkaszerződést kötni a gyakornokkal és be kell-e jelentenünk a NAV felé? Erre az esetre is vonatkoznak a biztosításra, juttatási szabályzatra vonatkozó előrások (vagy ez csak arra az esetre vonatkozik, ha tanulószerződést és nem hallgatói munkaszerződést kötünk)? Illetve számfejteni szükséges-e az egyetemistának? Ha igen, akkor milyen összeg után (minimálbér 15-20-30 százaléka), és járulékokat szükséges vonni? Köszönettel: Kriszti

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállású anya jelenleg gyetben részesül, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani és az őstermelésben személyesen közreműködne. Kérdésem az, hogy ebben az esetben biztosítottnak minősül-e vagy a minimálbér után kell járulékot fizetnie?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Előadóművész bevétele kapcsán szeretném kérdésemet feltenni. Önadózó magánszemélyként rendezvényeken vállal fellépést az egyik ügyfelem, főállása 8 órában munkaviszonyban van. A kiszámlázott bevételek után önadózóként nyugdíjjárulékot, szja-t, egészségbiztosítási járulékot, szochót és szakképzési hozzájárulást is megfizeti. Kérdésem, hogy helyesen jár-e el ebben az esetben? A bevételek után, ha a számla befogadója nem jár el kifizetőhelyként milyen járulékokat kell megfizetni mondjuk 20 000 forint esetében? Választhatná-e esetleg az ekhót, és ha igen, akkor ezt hogyan teheti meg, miket kell utána fizetni. (Az ekhóhoz adószám szükséges, vagy maradhat a régi?) Köszönöm megtisztelő válaszukat! Üdvözlettel: Szabó Anita

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Visszavásárolt üzletrész adózása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Készenléti jellegű munkakörben napi munkaidő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink