2470 találat a(z) járulék cimkére

Járulékfizetési kötelezettség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korhatár előtti nyugellátásban részesülő munkavállalótól milyen egyéni járulékokat kell levonni?

Őstermelő járulékfizetése Kérdés

Gyes mellett érvényesítve volt az őstermelői igazolvány 2014-re, és most 2015-re is. 2015 évközben a gyes megszűnik, mi után kell a járulékot fizetni? Ha nem volt bevétele, akkor nincs járulékfizetési kötelezettsége, akkor a 1558 as bevallást 0-an kell beadni, ha 600 ezer alatt volt a bevétele akkor például 250 000 forint, akkor annak a 20%-a a járulékalap?

Társas vállakozó EU-n belüli jogviszonya Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Egyszemélyes kft. ügyvezető finn állampolgár, és évtizedek óta állandó tartózkodási engedéllyel Magyarországon él, itt van a családja és vállalkozása. A társaság 2015-től nem tevékenykedik, 1 db számlát sem bocsát ki, felgyülemlett tartozásai miatt várja felszámolását, amit megnehezít banki hiteleinek vissza nem fizetése. 2014. december 31-éig megfizettük utána a minimum járulékot. 2015.január 1-jétől közölte, hogy Finnországban van bejelentve és utána ott járulékolnak. Kérdésem az, hogy mit kell kérni tőle ennek bizonyításául? Amennyiben kint biztosított, abban az esetben itthon el lehet-e tekinteni a járulékfizetéstől és a T1041-es nyomtatványon jelöljük meg, hogy 36 órás munkaviszonya van? Munkáját interneten tudja végezni, időnként kell csak kiutaznia. Tekintettel arra, hogy továbbra is állandó tartózkodási helye Magyarország, így a kinti biztosítása révén egészségügyi ellátásra jogosult-e, vagy meg kell fizetnie a havi 6930 forintos járulékot?

Nincs pénz a cégben – hogyan finanszírozható a járulék? Cikk

Befizetheti-e a társas vállalkozás tagja az előírt járulékok összegét a cégbe? Kell-e járulékot fizetni a végelszámolás időszaka alatt? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

Vállalkozói melléfogások a jogviszony megválasztásakor Cikk

A közterhek lehető legkisebbre szorítása természetes törekvése a kisvállalkozásoknak is. Az adók és járulékok optimalizálásának egyik tere a jogviszonyokkal való „sakkozás”.

Megjelent a januári VálaszAdó Cikk

Sajnos évek óta bevett törvényhozási gyakorlat Magyarországon, hogy az adózókat az adóév kezdete előtti utolsó pillanatig bizonytalanságban hagyják abban, mire is kell figyelniük, milyen új, illetve megmaradt szabályokhoz kell igazodniuk az új esztendőben. Nem volt ez másként 2014 decemberében sem.

Adók, járulékok befizetése Esemény

Bevallás adókról, járulékokról Esemény

Áthúzódó bevétel, költség adószámos magánszemélynél Cikk

A költségeket még az idén kell rendezni, a megbízási díjból származó bevétel viszont csak jövőre esedékes. Elszámolhatók-e a költségek, milyen adó- és járulékvonzata lesz a jövedelemnek? Olvasónk kérdésére Kneitner Lea okleveles és igazságügyi szakértőnk válaszolt.

Külföldi tulajdonos, ügyvezető Kérdés

Egy egyszemélyes kft. 2014 márciusában alakult. Az ügyvezető albán állampolgár. Bejelentésre került 1041-en 35-ös kóddal, mert Magyarországon volt munkaviszonya.(Egy másik cégnél.) (Az alapított cég nem működik, azaz tevékenységet nem folytat) 2014. 07.31-el munkaviszonyát megszüntették az ügyvezetőnek, mert lejárt a munkavállalási engedélye. Mi a helyes gyakorlat? Be kell jelenteni 30-as kóddal? Meg kell fizetni a járulékokat a garantált bérminimum alapján? (A cég továbbra sem működik.)

Többes jogviszonyos katás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy személy tulajdonosa egy egyszemélyes kft.-nek és egyben bt.-beltag is. Ha a bt. katát választ és megfizeti az 50 ezer forintot, akkor az egyszemélyes kft.-ben kell járulékot fizetnie? Továbbá a bt. kültagja után kell-e katát fizetni, ha ő nem személyesen közreműködő tag? Köszönettel

Tulajdonos jogviszonya Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy egyszemélyes kft. tulajdonosa milyen jogviszonyban végezhet munkát (villanyszerelési munkálatokkal foglalkozó vállalkozás villanyszerelési munkálatait), ha a társasági szerződésben nincs erre vonatkozóan információ. A tagnak nincs máshol jogviszonya, nem nappali tagozatos hallgató, nem tag máshol és nem nyugdíjas. Az ügyvezetői feladatokat is ő látja el díjazás nélkül. A kérdésem arra vonatkozik, hogy terheli-e a vállalkozót a minimum járulékfizetési kötelezettség, illetve az emelt alapok? A villanyszerelési munkálatok ellátásához nem kell a heti 40 óra. Abban az esetben történne-e változás jogviszonyát tekintve, ha az ügyvezetői feladatokat nem a tag, hanem külsős személy végezné megbízási jogviszonyban? Ugyanezek a kérdések merülnek fel új induló vállalkozásnál is? Válaszát előre is köszönöm.

Tag minimumjáruléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint egyéni vállalkozóra és társas vállalkozás tagjára az az előírás, hogy a minimum járulékot fizesse meg maga után. Az ugyanakkor nem kritérium, hogy a minimumjárulékot számfejtse is magának, tehát "ki is vegye " fizetésként. A szja kötelezettség véleményünk szerint kizárólag ebben az esetben áll fenn. Kérdésem az lenne, hogy ha egy kft. ügyvezetője nem vesz ki bért, és ráadásul németországi bejegyzett telephelyén tevékenykedik, akkor keletkezik-e Magyarországon szja fizetési kötelezettsége, vagy sem? Van különbség akkor, ha az ügyvezető alkalmazottként itthon is kap minimálbért, de tartósan külföldön tevékenykedik és ott is részesül bérben a saját telephelyétől?

Végelszámoló járuléka Kérdés

Egy bt. végelszámolás alatt áll. A beltag kiegészítő tevékenységü társas vállalkozó volt, csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizette a társaság. A végelszámoló a bt. kültagja lett, aki ellenszolgáltatás nélkül végzi tevékenységét. Korábban sem volt biztosítási jogviszonyban a bt.-nél. Kell-e valamilyen járulékot fizetni a végelszámolás ideje alatt? Várom szíves válaszukat, köszönettel.

Egyes juttatások járulék vonzata speciális esetekben Kérdés

Tisztelt Szakértő! EMMI engedélyével rendelkező oktatási jellegű intézmény vagyunk. ( Nem iskola.) 2015-től az ország különféle térségeiből érkező, esetenként halmozottan hátrányos helyzetű 9-16 éves korú gyermekek részére rendszeresen biztosítjuk majd a buszoztatást (Vidék-Budapest) és étkeztetést (hideg élelmiszercsomag), ezzel is hozzájárulva az oktatásban az esélyegyenlőség biztosításához. Az így keletkező költségek után mennyi járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik? Lehet-e fentiekre hivatkozva járulékmentességet kérnünk a NAV-tól?