Tisztelt Szakértők! Van egy új dolgozónk, aki magánnyugdíj-pénztári tag – állítása szerint. Az utóbbi években már nem nagyon találkoztunk ilyennel, és nem tudom, hogy ezzel milyen teendőink vannak? Ugyanúgy két részre kell bontani a járulékokat, mint régen, illetve van-e plusz adminisztráció ezzel kapcsolatosan? Hogyan kell ezt most kezelni? Hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályokat? Köszönettel: Krcsik Eszter
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!
1/ Amerikai-angol tulajdonú és székhelyű vállalat kettős állampolgárt (holland-magyar) kíván foglalkoztatni, alkalmazotti jogviszonyban. A személy bejelentett magyar lakcímmel rendelkezik, és az év legnagyobb részét Magyarországon tölti. Munkája nem köti helyhez, mert a napi rutint skype-on, e-mailen stb. végzi el. Melyik országban kell megfizetnie az adókat és járulékokat? A külföldi cég átutalhatja-e a megállapodott bruttó fizetést az érintett személy magyarországi bankszámlájára, illetve ezzel mentesül-e a további járulékok megfizetése alól? A bruttó munkabér átutalása után a munkavállaló vállalja, hogy éves adóbevallásában bevallja a fizetésére háruló adókat, illetve járulékokat. Ez megvalósítható-e így? Amennyiben nem, kérem annak részletes leírását. 2/ Esetleg megbízásos alapon?
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló bruttó béréből milyen járulékokat kell levonni (10 %, 4 %,, 3 %, 1,5 %)? Köszönettel.
Egy betéti társaság beltagja kilépett az 1041-es nyomtatvány szerint 2016.06.28-án a társasági munkaviszonyból .Az üzlet, amelyre a bt. alakult, más vállalkozásnak lett bérbe kiadva. A beltagot új munkahelye csak 2016.07.10-én jelentette be, szintén az 1041-es nyomtatványon alkalmazottként. A közbeeső közel két hétben mi a jogszabály szerinti eljárás? Sehol nem volt ez alatt az idő alatt részmunkaidőben sem bejelentve az adott bt. beltagja. Tagként kell járulékot fizetni a minimálbérnek megfelelően? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban, napi két órában el tudja látni. Más biztosítási jogviszonya nincs. Kell-e a kft.-ben a két órára arányosított minimálbér utáni járulékokon kívül mást fizetnie? Terheli-e őt minimális járulékfizetési kötelezettség? Mennyiben változtatja a választ az, hogy ez az ügyvezető a kft. tevékenységében egyébként személyesen közreműködik? Köszönöm.
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ, havi 25 000 forintot kell fizetnie? Olvasónk kérdésére dr.Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó (kft. ügyvezetője) táppénzre kerül. Kérdésem, hogy a táppénz első napjától – mivel a biztosítás szünetel a munkaviszonyában – főállású vállalkozónak minősül-e, és meg kell-e fizetni a teljes járulékot mindazok ellenére, hogy táppénzen van? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kft. 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tagja a honvédségtől 25 év után szolgálati nyugdíjba került, jelenleg honvédségi járadékos. Munkaviszonya sehol nincs. A kft.-ben nem vezető tisztségviselő. Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságban apa és fia 2015. novembertől gazdálkodik. Tavaly évben még nem volt bevételük. Az apa nyugdíjas, a fia főállású munkaviszony mellett gazdálkodik. Ha 2016-ban megszűnik a főállású munkaviszonya, attól az időponttól családi gazdálkodóként lesz biztosított. Járulékfizetés szempontjából kezdőnek minősül-e, vagy az előző évi 8 millió forint alatti bevétel alapján fizetheti-e a kedvezményes járulékot? Amennyiben kezdőnek minősül, akkor a minimálbér után kell fizetnie? Köszönettel!
Főállású anya egyéni vállalkozást indít. Mi után kell a járulékot fizetni, a vállalkozói kivétje után? Illetve ha katát választ havi 25 000 ft-ot kell fizetnie?
Tisztelt Surányi Imréné! http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_7_Orvosi_szolgaltatas_igenybevetele_dwd Előző levelemhez lenne még egy kiegészítő kérdésem. A munkavállaló egy nagy összegű, éves orvosi szolgáltatási juttatásba részesült. Ha ezt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősítem, akkor azt számfejtenem kell. A dolgozó minimálbérrel rendelkezik. Ha leszámfejtem neki a több százezer forintos összeget, akkor hogy vonom le a béréből az adót és járulékot? Hónapokon keresztül vonom a béréből? És hogy vallom be ezt a hatóságnak, ha az áfa szerinti időpontot tekintem teljesítési időpontnak? A céges adókat be tudom vallani és fizetni, de a levont részt hogyan kezelem? Egy ilyen juttatás címén jogosult vagyok a béréből kb. fél éven át folyamatosan letartani? Itt a 33 százalék a maximum, amit levonhatok? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Tisztelt Szakértő! Az Adózónán 2016. július 2-án "Ha az egyszemélyes kft. ügyvezetője várandós" címmel megjelent cikk kapcsán további kérdéseim merültek fel. Tovább gondolva a fenti cikkben vázolt szituációt, szeretném megkérdezni, mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető hölgy úgy dönt, hogy az ügyvezetéssel kapcsolatos dolgokat mégis ő látja el a továbbiakban is és inkább nem kéri a csedet? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben (esetünkben a kft. tagi jogviszony az egyetlen biztosítási jogviszonya). Betegállományba vonulhat a szülés-csecsemőgondozás idejére? Vagy akkor megint nem láthatná el az ügyvezetői teendőket? A további anyasági ellátásokra (gyed. gyes) való jogosultság, illetve azok igénybe vétele befolyásolják az ügyvezetést, illetve a járulékfizetést? Előre köszönöm megtisztelő válaszát! Bozsik István
Tisztelt Szakértő! Szakmai gyakorlatát töltené nálunk egy főiskolai hallgató. Hat hét lenne a szakmai gyakorlat hossza. Milyen bejelentési kötelezettségeink vannak NAV felé? Milyen jogviszonynak minősül a foglalkoztatás? Határozott idejű egyszerűsített munkaszerződést kell kötnünk vele, melyben meghatároznánk a heti járandóságát? Eddigi információim szerint csak a 15 százalék szja terheli a bruttó jövedelmet a munkavállaló oldaláról, kell-e egyéb járulékot fizetnie a munkáltatónak? Előre is köszönöm! Üdvözlettel: Lendvainé
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték