Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett, adószámos magánszemélynek (900102: előadóművész) miként, és mikor kell járulékot és szja-t fizetnie? Valamint milyen bevallásokat kell, és milyen időközönként beadnia? Köszönettel.
Tisztelt Szakértők! Cikkeikben azt írják, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak is jár a szabadság. Ezzel kapcsolatban szeretném az alábbiakat kérdezni. Egy boltban néhány alkalommal alkalmaznak eladót, 4-6-8 órában. Ilyenkor hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi szabadság jár az illetőnek, és mikor kell elszámolni a szabadságot? Előre nem lehet tudni, hogy a következő héten lesz-e egyáltalán alkalmazva? Heti 2-3 napot dolgozik (de nem minden héten), így mikor kell a szabadságot kiadni, illetve kifizetni? Az év végén? Az sem világos teljesen, hogy pénzben kell-e megváltani, vagy ténylegesen a napokat kell kiadni? Ezekre a napokra az alkalmi munkást le kell jelenteni a NAV felé, és közterhet is kell fizetni? Milyen módon kell ezt bérszámfejteni, és miként veszi figyelembe ezt a munkavállaló az szja elszámolásában? Beleszámítódik ez nála a mentesített keretbe? Mindezt hogyan kell dokumentálni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy bt. kültagja tagi jogviszonyosként lett bejelentve. A járulékminimumot a garantált bérminimum után megfizette a cég. A kültag személyesen közreműködik, de jövedelmet nem vesz fel érte (tekintve hogy kezdő vállalkozásként még nincs nagyon miből kivenni). Kérdésem, hogy ez így szabályos-e, és szükséges-e valami írásos szerződést kötnie a céggel? Van-e bármi időkorlátja a munkavégzésének? Megjegyzés: nevez.ett személy semmilyen más vállalkozásnak nem tagja és alkalmazotti jogviszonya sincs. Köszönettel
A gyed melletti főállású (munkaviszonyban fizetés nélküli szabadságon lévő) egyéni vállalkozót a NAV felé főállásúnak kell jelenteni? Nem fizet járulékot, csak a fénylegesen jövedelem után.. Augusztustól gyesen lesz. Ha egy héten csak 3 napot dolgozik vállalkozóként, akkor egész hónapra, vagy csak a ledolgozott napokra lesz járuléka? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben az egyik főállású társas vállalkozás tagja (nem vesz fel munkabért) minden hónapban a minimum járulékalap 111 ezer forint után befizeti a járulékokat a pénztárba (mivel fizetést nem vesz fel) a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, azaz 25 253 forintot, amit mi tovább utalunk, valamint a cég fizet a 124 875 forint alap után 33 716 forintot, valamint 1873 forint szakképzési hozzájárulást. Kérdésem az lenne, hogy helyes-e ez így, és kell-e neki 1553-as számú bevallást készítenie? Előre is köszönöm válaszát! Üdv. Mária
Lényeg, hogy akkor nem számolható el költségként, hanem vagy befizeti a pénztárba, vagy elengedett követelésként kell kezelni?
Előző kérdésemhez lenne még, hogy azzal az összeggel hogyan számolok el, ami a jövedelem-elszámolási számlán kötelezettségként marad?
Tisztelt Szakértő! Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó gyesen van, és nem végez munkát tudtommal nem fizet járulékot. Mi van akkor ha a gyesen lévő egyéni vállalkozónak akad folyamatos munkája vállalkozói jogviszonyában havi szinten 3 nap? A kérdés arra vonatkozna, hogyan szükséges fizetni a járulékot? Teljes hónapra mivel közreműködik? Esetleg ha három napot dolgozik, és ez a bizonyítható, arányosíthatjuk a járulékot a három napra? Az egyéni vállalkozónak napi kétórás munkaviszonya van a vállalkozás mellett. Köszönöm a segítségét.
Egy kft. tagja után a kft. megfizeti a járulékokat a garantált jövedelemminimum után, de igazából nincs jövedelem-kifizetés. A kivét levonásait (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) a kft. minden hónapban befizeti, plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást is. Hogyan kell ezt könyvelni, mivel nincs "bérfeladás"?
Tisztelt Szakértő! Fuvarozók német minimálbérével kapcsolatosan kérdezném, hogy a Németországban kötelező minimálbér beépül-e az alapbérbe? Kell-e utána járulékokat levonni, fizetni? Milyen típusú jövedelemnek minősül? Köszönettel: Balogné
Ha valaki saját jogú nyugdíja, illetve korhatár előtti ellátása mellett keresőtevékenységet folytat, a fizetett járulék alapján nyugdíjnövelésre, illetve újabb szolgálati időre lehet jogosult. Ismertetjük a lehetőségeket.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ügyfelünk egy ír cégtől tollakat vásárolt, amelyre a cég logója, illetve a 20. évforduló felirat került. Ezeket a tollakat 20 éves évfordulója alkalmából üzleti partnereinek ajándékozza. A számlán áfa nem került feltüntetésre, az ír cég, valamint ügyfelünk közösségi adószáma azonban igen. Ebben az esetben a számla áfatartalma levonható-e, valamint egyéb közterheket, járulékokat kell-e fizetni az ajándék tollak után? A számla nettó 38 940 forint összegű, és 150 darab tollról szól. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Milyen jogcímen kell kifizetést számfejteni, ha munkaviszonyos dolgozó a cég által értékesített termékek után forgalomfüggő jutalékban részesül? A dolgozó alapbért kap, a jutalék összege havonta eltér és nem minden hónapban jár. Milyen járulékokat kell megfizetni ez után a jogcím után? A bérrel azonos megítélés alá esik ez a kifizetés? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Továbbra is jelentős bérköltséget gerjesztenek az adók és járulékok Magyarországon, derül ki az OECD legfrissebb jelentéséből.
Tisztelt Szakértő! A minimálbér 30 százalékát el nem érő havi jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és a munkaadót? Tisztelettel: Temesvári Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték