Tisztelt Szakértő! Főállás mellett végző kisvállalkozó iparüzési adó bevallásával kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor tudja választani a kisvállalkozói kedvezményes 8 millió forint alatti árbevétel esetén, ha most pótolná a 2017. évi bevallást. mivel már tavaly azaz 2017. 11. hótól szüneteltette. Ilyenkor csak a költségelszámolásos lehetőséget tudja elszámolni és számlával kell igazolni és üzemanyagfogysztást nem tartalmazhat a költségnél.
Kedves Keitner Lea! 2018.03.30-i ternékdíj kérdésemre adott válaszával kapcsolatosan szeretnék még pontosítani. A fizetendő termékdíj akkor is elszámolható a beszerzési ár részeként, ha az időbelileg nem a beszerzéskor, hanem az így vásárolt termék értékesítésekor merül fel (akár hónapokkal később)? Iparűzési adó számításánál nem mindegy, hogy elábéba könyvelhetem-e?
Kedves Adószakértő! Kérdésként merül fel, hogy szakmai vásárra készíttetett, nem kis összegű nyomdaipari termékek (szórólapok, névjegykártyák, prospektusok) minősíthetők-e kizárólag anyagköltségnek, s így iparűzésiadóalap-csökkentő tételnek? Mivel egyéb szolgáltatás nem jár hozzá a nyomda részéről! (Például marketingtevékenység, grafikai munka stb.) Köszönettel.
Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy vidéki nyelviskola budapesti cég részére, a cégnél tart nyelvtanfolyamot, akkor az keletkeztet-e iparűzési adó kötelezettséget Budapesten is, vagy nem? Ha igen, akkor hogyan kell figyelembe venni? Válaszát köszönöm!
Üres a fióktelep, hogyan kell bevallani az iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha valakinek a székhelye és a telephelye két városban van, akkor mindkét városban fizeti az 50-50 ezer forint iparűzési adót, vagy igaz, hogy ez évtől ezen rendelkezés megváltozott? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egy budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nem történik már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatként használt lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy főfőállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi ipa-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában.
Tisztelt Szakértők! Építőipari tevékenységet folytató társaság ideiglenes iparűzési adójának megállapításában kérném a segítségüket. Az 1990. évi C. törvény értlemében ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de 180 napnál nem több. Társaságunk más, telephelynek nem minősülő településen végez építőipari tevékenységet. A munka kezdete a szerződés szerint 2017. szeptember 4., befejezése 2018. január 10. A munka jellegéből adódóan nem minden nap végzünk munkát az adott településen. A megjelölt időtartam alatt összesen kb 40 napot dolgoztunk az adott településen. Kérdésünk: Az ideiglenes iparűzési adót csak 40 napra kell bevallanunk és megfizetnünk, vagy minden egyes naptári napra? Ha a munka befejezése nem január 10., hanem mondjuk március 10? Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy elértük a 181 napot, be kell jelenteni a telephelyet, és állandó jellegű iparűzési adót fizetni? Vagy azt csak adóéven belül kell/lehet nézni? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem lenne. Az első, hogy ha az ügyfélkapu-felhatalmazásommal feladhatom az aktuális iparűzésiadó-bevallást, és ezt az önkormányzatnak el kell fogadnia, akkor az önkormányzatnál lekérhetem-e az ügyfeleim helyiadó-folyószámláját is, az ügyfél külön meghatalmazása vagy ügyintézésén kívül? Második kérdés: az egyik ügyfél év közben székhelyet váltott (nem telephelyet), nem jelezte az új helyen időben, ezért később nem fogadták el a katás választását sem. Mindkét helyen normál adózással adózik. Székhelyre megosztást sehol nem találtam. Ami a telephelyre vonatkozik, tárgyieszköz- vagy bérarányos megosztás, az neki nincs. Hogyan állapítom meg az iparűzési adó önkormányzatokra eső alapját? Régi leírt tárgyi eszköze van, amit esetleg úgy veszem, hogy továbbviszi az új helyre, de a régi székhelyen is ott volt. Jövedelemkivét nem volt. Volt főállása. Év közben, a székhelyváltáskor lett katás, a NAV szerint be is van jegyezve.
Tisztelt Szakértő! Az adóalany egy kft. A cég haszonkölcsön-szerződés alapján használ egy ingatlant, amelynek a tulajdonosa egy magánszemély, aki hozzájárult, hogy az ingatlanban egyéb szálláshely-szolgáltatás és hosszú távú szobakiadás történjen (6 szoba van). A közművek a tulajdonos nevén vannak. A cég nem áfakörös. Hogyan kell adóznia, ha mindkét tevékenységet folytatja, és milyen adók terhelik? Iparűzésiadó-bevallásnál be kell vallani a hosszú távú bérlőket is? ("A" pótlap 9 pontnál... bérlő). A hosszú távú bérlők mentesek az ifa alól, amit bérleti szerződéssel igazolnak? Kell-e ingatlan-bérbeadás után negyedévenként adóelőleget fizetnie a cégnek, vagy az csak magánszemélyekre vonatkozik? Válaszát előre köszönöm!
A 1729 helyett mit kell beadni? Az IPA és a 17KIVA oké, de a mérlegadatokat melyikben kérik? A 1771 úgy látom, csak áttérő adózóknak van. Vagy ezzel a két bevallással letudtam mindent? :-)
Tisztelt Szakértő! Cégünk konferenciaszervezéssel foglalkozik. A rendezvények elsősorban szállodákban kerülnek megrendezésre. A szálloda az elszámoló számlán tételesen felsorolja az általa nyújtott termékek és szolgáltatások listáját, így az étkeztetést, a szervízdíjat, a terembérletet, a technikai szolgáltatás biztosítását stb. Társaságunk a kimenő számlájában "cateringszolgáltatás" után érvényesíti a fenti költségeket. Kérdésünk: az iparűzési adóban milyen formában érvényesíthetők a felmerülő költségek, illetve mi a helyes könyvelési folyamat? Az étkeztetés mint anyagköltség, a szervízdíj mint közvetített szolgáltatás, vagy az egész catering (anyag+szervízdíj) -rész mint közvetített szolgáltatás érvényesíthető? (A bérleti díj és a technikai szolgáltatás, illetve az előadók díját értelemszerűen nem vesszük figyelembe csökkentő tételként a hipában, mivel az megítélésünk szerint igénybe vett szolgáltatás csak.) Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek iparűzésiadó-mérséklési kérelmet szerettem volna beadni. Az önkormányzatnak nincs ilyen nyomtatványa (Budapestnek van). Végül papír alapon küldtük el, de azt olvastam, hogy 2018-tól már csak elektronikusan lehet ilyen ügyeket intézni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan történik ennek a menete, és milyen oldalon, kinek a nevében kell ezt megtenni? Próbáltam az epapir.gov.hu oldalon, de ott a cég helyett az ügyvezető adatai szerepelnek. A KAÜ oldalon pedig ilyen menüpontot nem találtam. Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Lédererné
Tisztelt Szakértő! Lakásértékesítéssel foglalkozó cég új építésű lakásait alvállalkozóval építteti. A magánszemély vevőkkel a társaság adásvételi szerződést köt. A helyi adóról szóló törvény 52. § 32. pontja alapján az alvállalkozói telj. értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;". Egy korábbi adózónás cikkben (http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_28_Lakas_epites_ebv) a szakértő ezt írta: "A más kivitelezők által számlázott díjak igénybe vett szolgáltatások. Ezek nem alvállalkozók". A kérdésem, hogy az iparűzési adóalapnál levonható-e a fenti esetben a kiszámlázott munka értéke?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték