A sportvállalkozások által fizetendő iparűzési adó csökkentéséről, valamint a sportolók számára juttatott jövedelmet terhelő, munkáltató által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) eltörléséről döntött a parlament a fideszes Tiba István javaslatára. A módosításokat 124 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el a kormánypárti képviselők.
Tisztelt Szakértő Úr! Azonos című kérdésemre adott válaszából nem derül ki egyértelműen, hogy a számlára alvállalkozói teljesítmény ellenére ráírható-e a közvetített szolgáltatás fordulat, illetve.ez szükséges feltétele-e annak, hogy az ipaalapból levonható legyen ez a tétel. Tisztában vagyok az alvállalkozói teljesítmény és a közvetített szolgáltatás fogalmával. Továbbra is várom válaszát a feltett kérdéseimre. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk raktározási tevékenységbe kezdett. Ön szerint a raktárbérleti díjat 522-es bérleti díjra kell könyvelni vagy esetleg könyvelhetjük a 81-esre, Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értékéhez? A vevők felé logisztikai szolgáltatást, kitárolást, betárolást számlázunk, nem pedig raktárbérletet. Sajnos nincs közös álláspont könyvelő, könyvvizsgáló és cégvezető között. Amennyiben 81-re könyveljük, ott figyelembe vehetjük, mint hipacsökkentő tétel, ezért is lenne fontos a kérdés pontos megválaszolása. Esetleg jogszabályi hivatkozást is tudna adni a válaszban? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Februárban kezdődött iparűzésiadó-ellenőrzésünk ügyében a mai napig nem kaptunk határozatot. Kérdésünk, hogy a helyiadó-ellenőrzési határidők megegyeznek-e az Art.-ban leírtakkal, vagy attól az önkormányzatnak joga van-e eltérni? Van-e joga a vállalkozásnak egy határozatot megtámadni az ellenőrzésre rendelkezésre álló idő túllépése miatt akár a NAV, akár az önkormányzat esetében (gondolunk itt a Kúria nemrégiben hozott döntésére)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Építészeti tervpályázaton indult egyéni vállalkozó a beadott pályaművével második díjat nyert, melynek összege 1 330 000 forint. A pályázat jellege nyílt volt, előzetesen a keretösszeg, és a legkisebb, illetve legnagyobb díj összege került meghatározásra. A kiírás szerint a díjak összege bruttók, és ha nem számlaképes a pályázó, akkor az adókkal csökkentett nettó összeg kerül kifizetésre. Kérdésem: 1. Alanyi áfamentes katás egyéni vállalkozó esetében a díj beszámít-e az iparűzésiadó alapjába, vagy egyéb bevétel lesz? A kata bevételi határba gondolom beszámít. 2. Az alanyi áfamentesség 8 millió forintos határánál figyelembe kell-e venni az összeget? 3. Kell-e róla számlát kiállítani? Köszönöm!
Szeptember végén alakult cég székhelyétől eltérő településen alvállalkozóként végzi tevékenységét várhatóan 2018. májusig. Állandó iparűzési tevékenység végzésére bejelentkezhet-e, és mit kell tennie ennek érdekében? Az ideiglenes bejelentkezés irreális, és kigazdálkodhatatlan.
Egy alapítványra teljesül a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdése szerinti feltétel, azzal együtt is, hogy alapcél szerinti tevékenysége keretében saját tulajdonú ingatlanának egy részét bérbe adja. Eddig ezzel együtt is iparűzésiadó-mentes volt. 2018. 01. 01. napi hatállyal kiegészül a Htv. 52. § 22. f. pontja az ingatlan asználat átengedésére tekintettel kapott alapcél szerinti bevétellel. Kérdés, hogy emiatt fog-e változni az iparűzésiadó-mentessége az alapítványnak, ha a Htv. 3. § (3) bekezdésnek továbbra is megfelel?
2017. november 1-jétől az adózóknak a helyi iparűzési adóbevallási kötelezettségen túl, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is lehetőségük van az állami adó- és vámhatóságon (továbbiakban: NAV) keresztül, elektronikusan teljesíteni.
Egy vállalkozás 2015. 11. 13. napján támogatási kérelmet nyújtott be „Vállalatok Kutatás-Fejlesztés-Innováció tevékenységének támogatása” GINOP pályázatra, melyet 2016 szeptemberében elfogadtak. A projekt 196 776 ezer forint, melyből 108 799 ezer forint a támogatás. A projekt elszámolható költségei között van eszközbeszerzés, a kutatásban résztvevő saját munkavállalók bérköltsége és járulékai, valamint a külső kutató intézettől igénybe vett szolgáltatás díjai. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a projektet kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősítette 2015 szeptemberében. 2016. 11. 01-jével a projekt megvalósítása megkezdődött a költségek elszámolása beruházásként történik. Kérdéseink a K+F projekthez: 1., A vázolt K+F projekthez kapcsolódhat-e tao adóalap-csökkentési kedvezmény? (a támogatástartalom kizárható lehet-e?) 2., Amennyiben tao adóalap-kedvezmény alkalmazható, milyen dokumentumokkal kell alátámasztani? 3., Iparűzési adóalap csökkenthető-e? Ha igen, milyen feltételekkel melyik költségekkel? 4. A kutatásban résztvevő dolgozók közül (a kutatás vezetője) 1 fő Phd fokozattal rendelkezik. A kutatók foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kedvezmény alkalmazható-e vagy csak a konkrét munkakörben kell foglalkoztatni? Szíves válaszukat megköszönve: Hideghéty Blanka
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági őstermelő 2016. évben nagyon nyereséges volt és nagy összegű ehót fizetett be. Kérdésem az lenne, hogy tételes elszámolóként ezt az eho összeget költségként figyelembe veheti-e? Illetve az iparűzési adót költségként elszámolhatja-e? Válasza sürgős lenne! Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Év közben csak tao- (hipa-) előleg fizetése történik, azonban a cég az egyenletes eredmény kimutatása érdekében a kalkulált tao (hipa) összegét is könyveli. Kérdésem, hogy könyvelés szempontjából helyes-e, ha év közbeni időbeli elhatárolásként könyveljük az adó összegét (T89-K48), természetesen év végén feloldjuk, vagy másként kellene kontírozni a kalkulált (megfizetett) adók összegét? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2017.01.01-től a kiva hatálya alá tartozóan adózik. Az illetékes önkormányzat felé eddig nem jelezte, hogy a 2017-es évről a feltöltési és adóbevallási kötelezettségét a kiva hatálya alá tartozó adóalanyként szeretné teljesíteni, vagyis adóalapnak a kivaalap 20 százalékkal növelt értékét tekintené. Van rá lehetősége, hogy ezt bejelentse és a 2017-es iparűzésiadó-bevallásában érvényesítse? Meddig kell ezt a választást bejelentenie? Ebben az esetben alkalmazható az adóalap-megosztás? Tisztelettel. Lászlók Éva Virtus Kft
Január 1-jétől nem kellene iparűzési adót fizetniük a sportvállalkozásoknak a belépőjegy-, bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevételük után. Nem kellene megfizetni a hivatásos sportolónak e foglalkozása ellenértékeként (már 2017. szeptember 1-jét követően) juttatott bevétel után a kifizetőt terhelő 20 százalékos mértékű ekhót.
Mikor csökkenthető az iparűzési adóalap az alvállalkozói teljesítések értékével? – kérdezte egyik olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Román adószámmal rendelkező cég pénzügyi képviselőn keresztül szeretné adókötelezettségét teljesíteni Magyarországon. Egyáltalán lehetséges-e ez neki, nem csak EU-n kívüli cégek tehetik meg? Építőipari darukat hoznának Magyarországra, amiket itt bérbe adnának. Szükséges-e forrásadót levonni tőlük a bevételeik után? (A román cég szerint a kettős adóztatási egyezmény Magyarország és Románia között rendelkezik erről, de mi nem találunk erre utalást.) Van-e bármilyen egyéb bejelentkezési kötelezettsége (például iparűzési adó) a cégnek?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték