1096 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Katás vállalkozás munkaviszonnyá minősítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen következményei vannak a számlabefogadónál, illetve a számlát kiállító katás egyéni vállalkozónál, ha a NAV leplezett munkaviszonnyá minősíti a munkavégzést? Bérjövedelemnek minősül a számlák ellenértéke, és meg kell fizetni a bér utáni járulékokat mindkét félnek? Katafizetési kötelezettség továbbra is fennáll a kérdéses időszakra, ha mástól nem volt bevétel csak a munkaviszonnyá minősített megrendelőtől? Mi lesz a bevallott és megfizetett iparűzési adóval (egyáltalán marad ilyen kötelezettség)? A katás vállalkozót terheli-e, ha igen, milyen címen bírság? Köszönettel: CSCS
Az ipa és az adóregisztrációs eljárás
Kérdés
Kérdésem arra irányul, hogy a helyi önkormányzat által nyilvántartott és beszedésre az állami adóhatósághoz benyújtott helyiiparűzési-adótartozás összege – mely egyébként adók módjára behajtandó köztartozás – beszámít-e az adóregisztrációs eljárásban figyelembe veendő 5 millió forintos adótartozásba? Az Art. 24/A §-a szerinti, adóhatóság által nyilvántartott adótartozás fogalmába beletartozik-e a végrehajtásra átadott és nyilvántartott ipa.
Ezek a kata-alanyok iparűzési adó-bevallásának módszerei
Cikk
Olvasónk a kata-alanyok iparűzési adó-bevallásával kapcsolatosan, a fogalmak és módszerek tisztázásához kért segítséget. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Helyi adókötelezettségekkel kapcsolatos önkormányzati jogkörök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemrégiben az egyik önkormányzattól olyan építményadó-határozatot kaptunk, amelyben az adófizetési kötelezettség gyakorisága a Art.-tól (évente kétszeri) eltérően negyedéves (03.15., 06.15., 09.15., 12.15.). Kérdés: az önkormányzatoknak van-e a helyi adókat érintő adókötelezettségek teljesítésére irányuló, akár az Art.-ot is felülíró jogszabályalkotási lehetőségük? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Helyi adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném kérni az állásfoglalásukat: egyik kft. 2014. év végétől 3 helyen foglalkozik szállodai szolgáltatással üzemeltetési szerződés keretén belül. A 2015. évben saját bevételként számolták el a működésből származó bevételeket, de évközben felmerült, hogy ezek a bevételek nem is a kft.-t illetnék meg, mert üzemeltetés jogcímen is kapott bevételt rá a megbízótól, aki a tulajdonosi jogokat gyakorolja a szállodák felett. 2016. 4. hótól az egyik szállodát béreli (a másik két üdülőt ugyanúgy üzemeltetési szerződés keretében működteti). A bérelt szálloda szerződése 3 hónapra szólt. Kérdésünk, hogy akár az üzemeltetési szerződés keretében kapott árbevétel, akár a bérleti konstrukció keretében megszerzett árbevétel tekintetében melyik önkormányzatot illeti meg a helyi iparűzési adó összege? A kft. székhelye budapesti, míg a felsorolt szállodák az ország több területén (önkormányzat) találhatóak. A kft. tevékenységébe tartozik továbbá olyan üzemeltetési, gondnoklási (pl. fűkaszálás) tevékenység – az ország különböző településein végezve –, melynek árbevételét szintén budapesti székhelyű megbízótól kapja. Ezen esetekre is szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy az iparűzési adó tekintetében megosztásra kötelezett-e a kft.? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Iparűzésiadó-megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., amelynek a székhelye 2016. augusztusban áthelyezésre került Budapestről vidékre. A bt. ügyvezetője a budapesti időszak alatt egy nyugdíjas személy volt (tulajdonos is volt), aki nem vett fel semmilyen jövedelmet, csak a 7050 Ft-ot fizette a vállalkozás. A székhelyáthelyezéskor új ügyvezető került kinevezésre, aki szintén tulajdonosa a bt.-nek, de van 36 órát elérő munkaviszonya máshol, és ő sem vesz fel jövedelmet. Tehát jelenleg nincsen személyi jellegű ráfordítás a cégnél. Szolgáltató tevékenységet folytat a cég, és a mérlegében az eszközérték nulla , és értékcsökkenést sem számolt el 2016-ban. A székhelyáthelyezés miatt az iparűzésiadó-alapot meg kellene osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást választja a cég. A helyi iparűzési adóról szóló törvény mellékletében az adóalap-megosztásnál a következő kitétel szerepel: a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A kérdésem az lenne, hogy ez a fenti esetben mit jelentene? Nem telephely és székhely közötti megosztásról van szó. Illetve milyen elvek mellett célszerű ilyen eseten a megosztást elvégezni azt is szem előtt tartva, hogy nulla nem lehet egyik önkormányzatra eső összeg sem? Köszönettel.
Iparűzési adó költségként elszámolható-e?
Kérdés
Szja szerint adózó egyéni vállalkozó a megfizetett iparűzési adót költségként elszámolhatja?
Külföldi cég által szervezett konferencia Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szlovák cég Magyarországon bejelentkezik áfakörbe, az itteni tevékenysége konferenciaszervezés. Nincs magyarországi székhelye, kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnie az adott városnak, ahol a konferenciát szervezi? Üdvözlettel: Céghmester Consult Zrt.
Iparűzési adó: a NAV-hoz is be lehet nyújtani a bevallást
Cikk
Idén január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az állandó jellegű helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokat – a meghatározott elektronikus bevallási nyomtatványon – az Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nyújtsák be az adózók. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén lehetőség van a hipabevallások egyidejű beküldésére, mivel az ügyfélkapun biztosított a csoportos küldés – hívja fel a figyelmet közleményében az adóhatóság.
Iparűzési adó alapja ingatlanforgalmazóknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. franchise hálózatban van. Ő köt szerződést egy magánszeméllyel ingatlanvásárlásra. Elad neki egy lakást 1 millió forint jutalékért, ő ad róla számlát a magánszemélynek. De mivel ez nem az ő lakása volt, hanem a franchise hálózaton belül egy másik kollégáé, így ő is kap számlát 500 ezer forintról. (A másik kolléga állt szerződésben az eladóval.) Végül ezen a lakásértékesítésen 500 ezer forint volt a jövedelme. A kiállított számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem: az 1 milliós bevételből levonhatja-e az 500 ezer forintos alvállalkozói számla összegét? Köszönettel: Fidler Gáborné
Iparűzésiadó-ellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy önkormányzat adóirodája iparűzési adó tárgyában ellenőriz egy vállalkozást, és ez a vállalkozás megbízható minősítést kapott a NAV-tól, abban az esetben az önkormányzat adóhatóságára is érvényes, hogy csak 180 napig ellenőrizheti a céget? Válaszát előre is köszönöm!
Kivára való áttérés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Társaságunk a társasági adó hatálya alól a kivára szeretne áttérni 2017. január 1-jei hatállyal. Idén esedékes lenne, hogy december 20-áig megtörténjen a társaságiadó- és az iparűzésiadó-feltöltés. Ezeket meg kell-e tennie cégünknek, ha addig beadjuk a 'T203KV nyomtatványt? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy meg kell-e fizetni december 20-áig a 4. negyedévi társaságiadó-előleget is az áttérés ellenére? Köszönöm segítségét!
Jogdíj bevétele
Kérdés
Ügyfelem szerzői jogdíjat számláz ki építészeti tervei elkészülte után megrendelőivel kötött szerződéseinek megfelelően. A jogdíj tao-béli értelmezésének évközi változása miatt helyes-e az, ha a társaságiadó-alapot a 2016. 06. 30-áig kiszámlázott jogdíj 50 százalékával, illetve az iparűzési adó alapját is csak a 06.30-áig számlázott jogdíjjal csökkentem? Üdvözlettel, CsK
Hipa-megosztás – eszközérték helyes meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. A tövényi szabályozást ismerem, konkrétan az érdekel, hogy mit kell érteni a törvény szövegében a "ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg...." meghatározás alatt. Konkrétan: 1. Az adott eszköz társaságiadó-törvény szerinti értéke nulla, mert már korábban leíródott (nem kisértékű eszközről van szó ). Ebben az esetben ennél az eszköznél 0 forint az adóalap -megosztásnál figyelembe vehető eszközérték, hiszen az adótörvény szerinti értékcsökkenés 0 – ez is egy szám –, vagy ebben az esetben mondja a törvény, hogy az érték nem meghatározható és eszközértékként a bekerülési érték 10 százalékát kell tekintetem (ingatlan esetén 2 százalék)? 2. Az adott eszközt fejlesztési tartalék terhére vásároltuk, tehát szintén nulla a társaságiadó-törvény szerinti. Illetve ennél az eszköznél soha nem volt figyelembe vehető társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkkenés. Itt szintén nulla forint az eszközérték vagy a bekerülési érték 10 százalékát kell figyelembe venni? 3. 10 millió forintos 20 százalékos társaságiadó-kulcsú eszköz vásároltunk 01.01-én, 9,9 millió forint fejlesztési tartalékból, tehát idén elszámolható társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés 100 ezer forint. Ebben az esetben idén 100 ezer forint a figyelembe vehető eszközérték? És a következő évben 0 vagy a bekerülési érték 10 százaléka? Köszönöm előre is válaszukat!
Hipa, közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
