1136 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Őstermelő – helyi iparűzésadó
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ha egy őstermelőnek több településen van földterülete, amelyeket használ, meg kell osztania az adóalapot a települések között?
Nonprofit közhasznú gazdasági társaság iparűzési adója
Kérdés
Nonprofit közhasznú gazdasági társaság célja a fogyatékkal vagy egészségkárosodással élő, valamint az egyéb okból megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben történő foglalkoztatása, a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósításának, valamint ezen személyek egészségi állapota javításának és rehabilitációjuknak az elősegítése. A társaság által létrehozott és működtetett valamennyi munkahely a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs célú foglalkoztatását, illetve annak megvalósításának segítését szolgálja. A társaság közhasznú tevékenység folytatására jött létre, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályban előírt erőforrásokkal rendelkezik, amelynek rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja, továbbá rendelkezik a közhasznú működéshez szükséges, megfelelő, kimutatható társadalmi támogatottsággal. Kérdés: 2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. §. (3) bekezdésének módosítására?
Iparűzési adó
Kérdés
2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni a cég, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. § (3) bekezdés módosítására? 2016. december 31-éig hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. …. „ 2017. január 1-jétől hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett….. „ Szakmai konferenciákon, előadásokon a civiltörvény módosulásával magyarázták a helyiadó-törvény hivatkozott változását, de e vonatkozásban a nonprofit közhasznú gazdasági társaságok nem tartoznak a civil törvény hatálya alá, így a pontatlan és nem körültekintő jogszabályszöveg módosítása miatt kerülhetnek a nonprofit gazdasági társaságok esetlegesen működésképtelen helyzetbe, ha a teljes nonprofit közhasznú tevékenységük után is iparűzési adó fizetésére kötelezettek.
Telephely bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét. Adott egy kft., amely vásárolt egy ingatlant. Az ingatlan egy romos épület, így nem folyik benne tevékenység, befektetési céllal vették. A társaság székhelye más településen van. Az ingatlan után csak értékcsökkenést, telekadót és építményadót számol el a kft. Kérdésem, hogy ilyenkor telephelyként be kell jelenteni a vásárolt ingatlant? Iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkezni?
Iparűzési adó és saját gépkocsi használata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki útnyilvántartás kiállításával saját gépkocsi használata után számol el költséget, a NAV által közzétett norma szerint elszámolt üzemanyagköltségét figyelembe veheti-e anyagköltségként az iparűzési adó alapjának kiszámításánál? Köszönöm a segítséget!
Új év, új adószabályok
Cikk
Csökkenő adómértékeket, növekvő bérkötelezettséget is hozott az új év. Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb változásokat, s olvasásra ajánljuk az egyes témákhoz kapcsolódó korábbi részletesebb elemzéseinket.
Iparűzési adózásra bejelentkezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy új ügyfelem, akinek a székhelye székhelyszolgáltatónál van. Oka, hogy ott nincs iparűzési adó. Most intézem a bejelentkezéseket. A kérdés: be kell-e jelentkezni iparűzési adó alá a székhelyen, avagy nem is lehet, ha olyan nincs? Köszönet!
Iparűzésiadó-alap kapcsolt vállalkozásoknál
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem az iparűzésiadó-törvény 39. § (10) bekezdése alapján, hogy 2017-re már nem kell összeszámítani az iparűzésiadó-alapokat, csak abban a speciális esetben, amikor a cégek 2016.10.01 után szétváltak? A 2016-ban összeszámított kapcsolt vállalkozások (nem szétválás miatt) esetében idén már nem kell ezzel foglalkozni? Válaszuk fontos lenne a feltöltés miatt, szerintem sok kapcsolt vállalkozás életét megkönnyíti ez a rendelkezés. Előre is köszönöm.
Iparűzési adó a kivában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk év közben belépett a kivába. A kérdésünk arra irányul, hogy a belépés napjától a helyi iparűzési adóban is választhatjuk-e az általános szabályok helyett a kiva szerinti adózást? Válaszukat köszönjük!
Iparűzési adó megosztása, ha két székhely volt egy évben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a 2016-os év folyamán 1-8. hónapig Dunaújvárosban volt a székhelye, kiköltözött vidékre, amíg saját ingatlant nem vett. Vidéken a székhelyét befogadó igazolással átjelentkezett új címre, a 9-12. hónap tehát a másik székhelyére jut. A kérdés az, hogy mi alapján ossza meg az adóját (telephelye nem volt)? Ha a személyi kiadásai szerint, akkor a jövedelemkivét az alap. De szeptembertől nem fizetett járulékot, mert nappali tagozaton főiskolára jár. Akkor mi a hivatalos megosztás? 1-8. hóban volt kivét, mindent fizessünk az első székhelyére, a szeptemberre (tanévkezdés 18-a) van egy tört hónap, azt pedig a másik székhelyére? Vagy az összes kivétet osszuk el 12 hónappal? És így kezdjük 1-8., 9-12 arányban a megosztást? 2017-ben márciusban lakást vásárolt Veszprémben. Januárban az általános módon adózott, de február 1-jétől belépett a katába. A vidéki székhelyén egy hónap általános adózás, két hónap katás. A harmadik, már végső székhely 03. 24-től bejelentve. Most ezek alapján mi a teendő? Csak székhely van (biztosítás), csak az változik év közben, és a tanulói jogviszony fennállása 2016.09.18-tól folyamatos. Katában fizeti a havi 50 ezer forintot. Mit kell bevallania helyesen 2016-ra és 2017-re, azaz mennyi előleget és kinek fizet? A végén hogyan számol el a székhelye szerinti önkormányzatokkal? Válaszát előre is köszönöm, sem a NAV, sem az ügyintézők nem tudtak segíteni, azaz, mindenki a magasabb összeget kérte.
Közös őstermelői igazolvány tagjainak iparűzésiadó-bevallása
Kérdés
2016-ban módosult az ipabevallás módja, nem kell külön-külön bevallani a tagokra eső jövedelmet, hanem csak egy személynek kell, akinek a nevére szól az őstermelői igazolvány, a többieket a J lapon adóazonosítóval kell felsorolni. Esetünkben 4 fős a közös családi őstermelői igazolvány. Az szja-bevallást bevételi nyilatkozattal készítettem el, mivel a költségük alig haladta meg a 20 százalékot. Az egy főre eső bevétel nem érte el a 4 millió forintot. Az ipabevallásban bejelöltem a VI. pontban, hogy 8 millió forintot meg nem haladó adóalanyként szeretne adózni, de az önkormányzat ezt hibásnak vette, mert a 4 fő összbevétele több mint 8 millió forint. Ha egyenként készülne a bevallás, akkor ez nem lenne kérdés, de így nem vagyok benne biztos, hogy helyes a bevallás módja. Ebben kérem a segítségüket. Előre is köszönöm. Vassné Tóbi Anna
Gigászi adókedvezményt kapnak a sportvállalkozások
Cikk
A sportvállalkozások által fizetendő iparűzési adó csökkentéséről, valamint a sportolók számára juttatott jövedelmet terhelő, munkáltató által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) eltörléséről döntött a parlament a fideszes Tiba István javaslatára. A módosításokat 124 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el a kormánypárti képviselők.
Iparűzési adó szerinti alvállalkozó vagy közvetített szolgáltatás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr! Azonos című kérdésemre adott válaszából nem derül ki egyértelműen, hogy a számlára alvállalkozói teljesítmény ellenére ráírható-e a közvetített szolgáltatás fordulat, illetve.ez szükséges feltétele-e annak, hogy az ipaalapból levonható legyen ez a tétel. Tisztában vagyok az alvállalkozói teljesítmény és a közvetített szolgáltatás fogalmával. Továbbra is várom válaszát a feltett kérdéseimre. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Raktárbérlet – Iparűzésiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk raktározási tevékenységbe kezdett. Ön szerint a raktárbérleti díjat 522-es bérleti díjra kell könyvelni vagy esetleg könyvelhetjük a 81-esre, Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értékéhez? A vevők felé logisztikai szolgáltatást, kitárolást, betárolást számlázunk, nem pedig raktárbérletet. Sajnos nincs közös álláspont könyvelő, könyvvizsgáló és cégvezető között. Amennyiben 81-re könyveljük, ott figyelembe vehetjük, mint hipacsökkentő tétel, ezért is lenne fontos a kérdés pontos megválaszolása. Esetleg jogszabályi hivatkozást is tudna adni a válaszban? Segítségét köszönöm.
Határozat megtámadása ellenőrzési határidő túllépése miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Februárban kezdődött iparűzésiadó-ellenőrzésünk ügyében a mai napig nem kaptunk határozatot. Kérdésünk, hogy a helyiadó-ellenőrzési határidők megegyeznek-e az Art.-ban leírtakkal, vagy attól az önkormányzatnak joga van-e eltérni? Van-e joga a vállalkozásnak egy határozatot megtámadni az ellenőrzésre rendelkezésre álló idő túllépése miatt akár a NAV, akár az önkormányzat esetében (gondolunk itt a Kúria nemrégiben hozott döntésére)? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
