1136 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Iparűzésiadó-megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., amelynek a székhelye 2016. augusztusban áthelyezésre került Budapestről vidékre. A bt. ügyvezetője a budapesti időszak alatt egy nyugdíjas személy volt (tulajdonos is volt), aki nem vett fel semmilyen jövedelmet, csak a 7050 Ft-ot fizette a vállalkozás. A székhelyáthelyezéskor új ügyvezető került kinevezésre, aki szintén tulajdonosa a bt.-nek, de van 36 órát elérő munkaviszonya máshol, és ő sem vesz fel jövedelmet. Tehát jelenleg nincsen személyi jellegű ráfordítás a cégnél. Szolgáltató tevékenységet folytat a cég, és a mérlegében az eszközérték nulla , és értékcsökkenést sem számolt el 2016-ban. A székhelyáthelyezés miatt az iparűzésiadó-alapot meg kellene osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást választja a cég. A helyi iparűzési adóról szóló törvény mellékletében az adóalap-megosztásnál a következő kitétel szerepel: a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A kérdésem az lenne, hogy ez a fenti esetben mit jelentene? Nem telephely és székhely közötti megosztásról van szó. Illetve milyen elvek mellett célszerű ilyen eseten a megosztást elvégezni azt is szem előtt tartva, hogy nulla nem lehet egyik önkormányzatra eső összeg sem? Köszönettel.
Iparűzési adó költségként elszámolható-e?
Kérdés
Szja szerint adózó egyéni vállalkozó a megfizetett iparűzési adót költségként elszámolhatja?
Külföldi cég által szervezett konferencia Magyarországon
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szlovák cég Magyarországon bejelentkezik áfakörbe, az itteni tevékenysége konferenciaszervezés. Nincs magyarországi székhelye, kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnie az adott városnak, ahol a konferenciát szervezi? Üdvözlettel: Céghmester Consult Zrt.
Iparűzési adó: a NAV-hoz is be lehet nyújtani a bevallást
Cikk
Idén január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az állandó jellegű helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokat – a meghatározott elektronikus bevallási nyomtatványon – az Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nyújtsák be az adózók. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén lehetőség van a hipabevallások egyidejű beküldésére, mivel az ügyfélkapun biztosított a csoportos küldés – hívja fel a figyelmet közleményében az adóhatóság.
Iparűzési adó alapja ingatlanforgalmazóknál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. franchise hálózatban van. Ő köt szerződést egy magánszeméllyel ingatlanvásárlásra. Elad neki egy lakást 1 millió forint jutalékért, ő ad róla számlát a magánszemélynek. De mivel ez nem az ő lakása volt, hanem a franchise hálózaton belül egy másik kollégáé, így ő is kap számlát 500 ezer forintról. (A másik kolléga állt szerződésben az eladóval.) Végül ezen a lakásértékesítésen 500 ezer forint volt a jövedelme. A kiállított számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem: az 1 milliós bevételből levonhatja-e az 500 ezer forintos alvállalkozói számla összegét? Köszönettel: Fidler Gáborné
Iparűzésiadó-ellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy önkormányzat adóirodája iparűzési adó tárgyában ellenőriz egy vállalkozást, és ez a vállalkozás megbízható minősítést kapott a NAV-tól, abban az esetben az önkormányzat adóhatóságára is érvényes, hogy csak 180 napig ellenőrizheti a céget? Válaszát előre is köszönöm!
Kivára való áttérés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Társaságunk a társasági adó hatálya alól a kivára szeretne áttérni 2017. január 1-jei hatállyal. Idén esedékes lenne, hogy december 20-áig megtörténjen a társaságiadó- és az iparűzésiadó-feltöltés. Ezeket meg kell-e tennie cégünknek, ha addig beadjuk a 'T203KV nyomtatványt? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy meg kell-e fizetni december 20-áig a 4. negyedévi társaságiadó-előleget is az áttérés ellenére? Köszönöm segítségét!
Jogdíj bevétele
Kérdés
Ügyfelem szerzői jogdíjat számláz ki építészeti tervei elkészülte után megrendelőivel kötött szerződéseinek megfelelően. A jogdíj tao-béli értelmezésének évközi változása miatt helyes-e az, ha a társaságiadó-alapot a 2016. 06. 30-áig kiszámlázott jogdíj 50 százalékával, illetve az iparűzési adó alapját is csak a 06.30-áig számlázott jogdíjjal csökkentem? Üdvözlettel, CsK
Hipa-megosztás – eszközérték helyes meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. A tövényi szabályozást ismerem, konkrétan az érdekel, hogy mit kell érteni a törvény szövegében a "ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg...." meghatározás alatt. Konkrétan: 1. Az adott eszköz társaságiadó-törvény szerinti értéke nulla, mert már korábban leíródott (nem kisértékű eszközről van szó ). Ebben az esetben ennél az eszköznél 0 forint az adóalap -megosztásnál figyelembe vehető eszközérték, hiszen az adótörvény szerinti értékcsökkenés 0 – ez is egy szám –, vagy ebben az esetben mondja a törvény, hogy az érték nem meghatározható és eszközértékként a bekerülési érték 10 százalékát kell tekintetem (ingatlan esetén 2 százalék)? 2. Az adott eszközt fejlesztési tartalék terhére vásároltuk, tehát szintén nulla a társaságiadó-törvény szerinti. Illetve ennél az eszköznél soha nem volt figyelembe vehető társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkkenés. Itt szintén nulla forint az eszközérték vagy a bekerülési érték 10 százalékát kell figyelembe venni? 3. 10 millió forintos 20 százalékos társaságiadó-kulcsú eszköz vásároltunk 01.01-én, 9,9 millió forint fejlesztési tartalékból, tehát idén elszámolható társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés 100 ezer forint. Ebben az esetben idén 100 ezer forint a figyelembe vehető eszközérték? És a következő évben 0 vagy a bekerülési érték 10 százaléka? Köszönöm előre is válaszukat!
Hipa, közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kata-alany egyéni vállalkozó 2016-ra úgy jelentkezett be az önkormányzati adóhivatalhoz, hogy kettőször 25 ezer forint összegben fizeti meg az iparűzési adót. A szóban forgó önkormányzat semmiféle kedvezményt nem alkalmaz. Az egyéni vállalkozó bevétele olyan csekélyre sikeredett 2016-ban, hogy előnyösebb lenne számára az adóalap 80 százaléka után megállapítani az adóalapot. Élhet-e választási jogával 2016-ra, vagy csak 2017-re? Ha igen, a szükséges bejelentést meddig kell megtenni 2016-ra, vagy ha csak 2017-re választhatja, akkor 2017-re milyen határidőt kell figyelembe venni? Válaszát előre is köszönöm!
Önköltség, elabé és ipa kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Egy cég ingatlanforgalmazással fog foglalkozni. Megveszi a felújításra szoruló ingatlanokat, majd felújítja, felújíttatja, és értékesíti azokat. Könyveléstechnikai kérdésünk lenne. Az ingatlant megveszi a cég, és áruként könyveljük. Az ingatlanon végzett felújítási és anyagköltségeket hogyan kell kezelni ebben az esetben? Növeli az áru értékét, és mind a 2-esbe megy az árura? Vagy külön anyagköltségre az 51-be, a munkadíjak pedig az egyéb költségbe? Ha az áru értékét növeljük meg, akkor értékesítéskor az egész áru értéke átkönyvelendő az elábéra, ezáltal csökkentve az iparűzési adó alapját? Vagy ha rögtön költségbe teszem az anyagot (ez csökkenti az ipa alapját), a munkadíj pedig egyéb költségként nem csökkenti az ipát? Hogyan szabályos ennek a könyvelése? Köszönjük szépen a segítséget!
Alvállalkozó elszámolása 8-as vagy 5-ös számlaosztályban
Kérdés
Építőipari vállalkozás saját telken, saját erővel plusz alvállalkozókkal társasházat épít. A helyi adó szempontjából nem mindegy, hogy ilyen esetben az alvállalkozói számlákat hová könyveljük: igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés? Ha nem alvállalkozói teljesítés, akkor mi miatt minősül közvetített szolgáltatásnak? Köszönöm válaszukat.
Kevesebb adókedvezmény, szűkült a jogdíj fogalma
Cikk
Jelentősen csökkentek a jogdíjakhoz kapcsolódó kedvezmények 2016 júliusától. Szűkült a jogdíj fogalma, vagyis ezután csak a szabadalmakból, különféle oltalmakból és szoftverek szerzői jogából, valamint a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény minősül jogdíjnak.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
