1231 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Kérdés

Egy kft. székhelye Pest megyében van, székhelyétől eltérő központi ügyintézés helye Budapest (a cégkivonaton szerepel).Telephelyként be kell-e jelenteni a központi ügyintézés helyét? Iparűzési adót hol kell fizetnie?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet külső szolgáltatást teljesít. Az igénybevett szolgáltatás alvállalkozói díjnak minősülhet-e iparűzési adó tekintetében? Előre is köszönöm a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A helyi adókról szóló törvényben a következőt írják az útdíjról: "a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a". Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amikor túlsúlydíjat és eljárási díjat kell fizetni a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, az is útdíjnak számít-e, és levonható-e az iparűzési adóból? Köszönettel: Jancsó Katalin

Kérdés

Egy budaörsi székhelyű vállalkozás egy keszthelyi székhelyű vállalkozásnak tárgyi eszközöket (bútorok, berendezések) ad bérbe, amit azok Keszthelyen használnak. A tárgyi eszközök a budaörsi vállalkozás tulajdonában vannak, így az értékcsökkenést is ott számolják el. A bérleti díjról minden hónapban számlát állít ki a bérbeadó vállalkozás, tehát a bérbeadásból bevétele származik. Kérdésem, hogy a budaörsi vállalkozásnak be kell-e jelenteni a keszthelyi címet mint telephelyet, és kell-e Keszthelyen iparűzési adót fizetnie? Válaszukat nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi

Kérdés

A megrendelő egy építőipari vállalkozásnak megbízást ad 10 faluban szerelési munkák végzésére. A befejezési határidő a 10 falu vonatkozásában a szerződéskötéstől számított 150 nap. A vállalkozó a munka többségét alvállalkozó bevonásával végzi. Az egyes falvakban végzett munka az építési naplóból követhetően egy helyen sem érte el a 30 napot. Kérdés: ebben az esetben a vállalkozónak és az alvállalkozóknak hogyan kell a bejelentkezést és az ideiglenes iparűzési adó megfizetését teljesíteni?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Ha egy őstermelőnek több településen van földterülete, amelyeket használ, meg kell osztania az adóalapot a települések között?

Kérdés

Nonprofit közhasznú gazdasági társaság célja a fogyatékkal vagy egészségkárosodással élő, valamint az egyéb okból megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben történő foglalkoztatása, a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósításának, valamint ezen személyek egészségi állapota javításának és rehabilitációjuknak az elősegítése. A társaság által létrehozott és működtetett valamennyi munkahely a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs célú foglalkoztatását, illetve annak megvalósításának segítését szolgálja. A társaság közhasznú tevékenység folytatására jött létre, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályban előírt erőforrásokkal rendelkezik, amelynek rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja, továbbá rendelkezik a közhasznú működéshez szükséges, megfelelő, kimutatható társadalmi támogatottsággal. Kérdés: 2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. §. (3) bekezdésének módosítására?

Kérdés

2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni a cég, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. § (3) bekezdés módosítására? 2016. december 31-éig hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. …. „ 2017. január 1-jétől hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett….. „ Szakmai konferenciákon, előadásokon a civiltörvény módosulásával magyarázták a helyiadó-törvény hivatkozott változását, de e vonatkozásban a nonprofit közhasznú gazdasági társaságok nem tartoznak a civil törvény hatálya alá, így a pontatlan és nem körültekintő jogszabályszöveg módosítása miatt kerülhetnek a nonprofit gazdasági társaságok esetlegesen működésképtelen helyzetbe, ha a teljes nonprofit közhasznú tevékenységük után is iparűzési adó fizetésére kötelezettek.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét. Adott egy kft., amely vásárolt egy ingatlant. Az ingatlan egy romos épület, így nem folyik benne tevékenység, befektetési céllal vették. A társaság székhelye más településen van. Az ingatlan után csak értékcsökkenést, telekadót és építményadót számol el a kft. Kérdésem, hogy ilyenkor telephelyként be kell jelenteni a vásárolt ingatlant? Iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkezni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki útnyilvántartás kiállításával saját gépkocsi használata után számol el költséget, a NAV által közzétett norma szerint elszámolt üzemanyagköltségét figyelembe veheti-e anyagköltségként az iparűzési adó alapjának kiszámításánál? Köszönöm a segítséget!

Cikk

Csökkenő adómértékeket, növekvő bérkötelezettséget is hozott az új év. Cikkünkben összefoglaltuk a legfőbb változásokat, s olvasásra ajánljuk az egyes témákhoz kapcsolódó korábbi részletesebb elemzéseinket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy új ügyfelem, akinek a székhelye székhelyszolgáltatónál van. Oka, hogy ott nincs iparűzési adó. Most intézem a bejelentkezéseket. A kérdés: be kell-e jelentkezni iparűzési adó alá a székhelyen, avagy nem is lehet, ha olyan nincs? Köszönet!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem az iparűzésiadó-törvény 39. § (10) bekezdése alapján, hogy 2017-re már nem kell összeszámítani az iparűzésiadó-alapokat, csak abban a speciális esetben, amikor a cégek 2016.10.01 után szétváltak? A 2016-ban összeszámított kapcsolt vállalkozások (nem szétválás miatt) esetében idén már nem kell ezzel foglalkozni? Válaszuk fontos lenne a feltöltés miatt, szerintem sok kapcsolt vállalkozás életét megkönnyíti ez a rendelkezés. Előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk év közben belépett a kivába. A kérdésünk arra irányul, hogy a belépés napjától a helyi iparűzési adóban is választhatjuk-e az általános szabályok helyett a kiva szerinti adózást? Válaszukat köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak a 2016-os év folyamán 1-8. hónapig Dunaújvárosban volt a székhelye, kiköltözött vidékre, amíg saját ingatlant nem vett. Vidéken a székhelyét befogadó igazolással átjelentkezett új címre, a 9-12. hónap tehát a másik székhelyére jut. A kérdés az, hogy mi alapján ossza meg az adóját (telephelye nem volt)? Ha a személyi kiadásai szerint, akkor a jövedelemkivét az alap. De szeptembertől nem fizetett járulékot, mert nappali tagozaton főiskolára jár. Akkor mi a hivatalos megosztás? 1-8. hóban volt kivét, mindent fizessünk az első székhelyére, a szeptemberre (tanévkezdés 18-a) van egy tört hónap, azt pedig a másik székhelyére? Vagy az összes kivétet osszuk el 12 hónappal? És így kezdjük 1-8., 9-12 arányban a megosztást? 2017-ben márciusban lakást vásárolt Veszprémben. Januárban az általános módon adózott, de február 1-jétől belépett a katába. A vidéki székhelyén egy hónap általános adózás, két hónap katás. A harmadik, már végső székhely 03. 24-től bejelentve. Most ezek alapján mi a teendő? Csak székhely van (biztosítás), csak az változik év közben, és a tanulói jogviszony fennállása 2016.09.18-tól folyamatos. Katában fizeti a havi 50 ezer forintot. Mit kell bevallania helyesen 2016-ra és 2017-re, azaz mennyi előleget és kinek fizet? A végén hogyan számol el a székhelye szerinti önkormányzatokkal? Válaszát előre is köszönöm, sem a NAV, sem az ügyintézők nem tudtak segíteni, azaz, mindenki a magasabb összeget kérte.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EÁFA

Nagy Norbert

adószakértő

Munkaruha elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Őstermelő nők 40 nyugdíj mellett

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink