1159 találat a(z) iparűzési adó cimkére

Egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó – iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki egyben családi gazdálkodó is, két külön iparűzésiadó-bevallást kell, hogy benyújtson? Köszönöm.

Építőipar – ideiglenes iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég ideiglenes iparűzési adójának megállapításához kérnék segítséget. A szerződés alapján a munka megkezdése és a teljesítésigazolás kiadása közötti időtartam nem haladja meg a 180 napot, így ideiglenes iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek az adott önkormányzatnál. Amennyiben a kivitelezés valamilyen okból hosszabb ideig szünetel (30 napot meghaladóan) építési naplóban rögzítve van a szünetelés ténye, akkor is a teljes időtartamra kell bevallani és megfizetni az ideiglenes iparűzési adót? Ez idő alatt egy másik településen végez munkát a cég, ahol akár szintén keletkezhet ideiglenes adófizetési kötelezettsége. Amennyiben egy hasonló hosszú időtartamú építkezésen a fent említett cég alvállalkozót is igénybe vesz, és ebben az időtartamban a megbízó cég nem végez ténylegesen munkát, de a szerződés szerint a munkát megkezdte, teljesítésigazolás még nem áll rendelkezésre, mert az alvállalkozó által végzett folyamatok is ennek a szerződésnek a részét képezik, akkor mindkét szóban forgó cég adófizetésre kötelezett az építkezés helyén illetékes önkormányzatnál? Válaszát előre is köszönöm!

Bérgyártás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. csomagolóanyag gyártásához anyagot importál, abból szeretnének gyártatni készterméket és azt értékesíteni. 1.) Bérgyártás esetén milyen bizonylatokkal adjon ki az alapanyagot? 2.) Még az is szóba került, hogy esetleg az alapanyagot eladja a gyártó cégnek, gyártás után megvásárol a készterméket. Akkor nem bérgyártásról kap számlát, hanem a késztermékről. 2 százalék iparűzési adót meg tud spórolni. Jól gondoljuk? 3.) A második esetnél a gyártó nem akarja megvásárolni az alapanyagot. Nála felmerülhet környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség? Köszönjük szépen a válaszát.

Iparűzési adó alapja Kérdés

Tisztel Szakértő! Egy egyéni vállalkozó 2015. évben fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelt és kapott 40 000 EUR összegű de minimis támogatást. Ezen felül 2016. évben területalapú támogatást is kapott. Az egyéni vállalkozó 2016.09.01-től belépett a kata hatálya alá, de iparűzési adó vonatkozásában az általános szabályok szerint adózik. Kérdésem, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához kapott támogatás és a földalapú támogatás összegét figyelembe kell-e venni az iparűzési adó alapjának megállapításánál? Köszönöm válaszát!

Kárenyhítési támogatás, iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az MVH-tól kapott kárenyhítési támogatás az egyéb bevételek közé számolható el, és ezzel nem alapja a helyi iparűzési adónak (ahogy a támogatások sem)?

Bajok a hipa-bevallással, ezt javasolja az MKOE Cikk

Az önkormányzati adóhatóságnál nehézségeket okoz a NAV által továbbított iparűzési adóbevallások feldolgozása. Ezért több helyen is az ilyen bevallás feldolgozásának akadályozásáról, a beküldéssel szembeni egyfajta fellépésről küldött az MKOE tagsága visszajelzéseket.

Új cég iparűzésiadó-alapjának megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogelőd nélkül alakult (új) cégnek, illetve olyan cégnek, amely nem rendelkezik tárgyévet megelőző teljes adóévvel, van-e kötelezően alkalmazandó módszer/eljárás az iparűzési adóalap megosztására, vagy akár az 1990. évi C. törvény mellékletében ismertetett megosztási módszerektől eltérő módszerrel/eljárással is megállapíthatja a székhelyre és telephely(ek)re eső iparűzésiadó-alapját? Példa: az alakulás évében (tört naptári év) egy cég 150 millió forintos árbevételt ért el, kötelező-e a komplex eljárást alkalmaznia? Előre is köszönöm válaszát. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Helyi iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk haszonbérletbe vett földterületet, melyen takarmányt termesztenek saját felhasználásra. A bérelt földet külső vállalkozók munkálják meg, ezért se eszközt, se munkabért nem tudunk kimutatni a területen. A cég székhelye és másik telephelye más-más településhez tartozik, a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta. Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben milyen módszerrel kell megállapítanunk az adott telephelyre (bérelt) az iparűzési adót, mert ebben az esetben a komplex módszert nem tudjuk alkalmazni? Válaszukat előre is köszönjük.

Megjelent a májusi VálaszAdó Cikk

Iparűzési adó alapja – nettó árbevétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Külföldön tankolok, a tankolási számlákat bruttó módon költségnek elszámolom. A külföldi áfát bizonyos időszakonként jóváírják, a tankolási számlákból levonják. Mikor megkapom az MWST-t, akkor egyéb bevételnek könyvelem. Az iparűzési adó nettó bevételénél a visszakapott MWST bevételnek számít-e vagy nem? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát.

Katás egyéni vállalkozó – ipa megosztása Kérdés

Katás egyéni vállalkozó székhelye az állandó lakcíme, de egy másik településen végzi a tevékenységét (telephely). Nincs alkalmazott, az eszközeiről nincs nyilvántartása, csak a bevételi nyilvántartást vezeti. Hogy osztható meg a két település között az iparűzési adó?

Iparűzési adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatban a kérdésem a következő: Kft. 500 millió forint feletti árbevételt ért el 2016. évben. Ebben az esetben a nettó árbevétel sávosan csökkenthető az elábé értékével. Az exportértékesítéssel kapcsolatban felmerult elábé esetével nem kell sávosan számolni, a teljes elábé levonható. A kérdés az, hogy a kft. 90%-ban exportra értékesít, de a szóban forgó elábé belföldi értékesítéssel áll összefuggésben. Vagyis a döntően exportra termelő cég a gyártás során felmerült hulladékot – mely elábéként szerepel a könyvekben – belföldre értékesíti. Ez belföldi értékesítéssel kapcsolatban felmerult elábénak minősul ebben az esetben vagy exportértékesítéssel kapcsolatban felmerült elábénak? Köszönettel a választ.

Őstermelő 20 százalék költsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Őstermelő tételes költségelszámolást alkalmaz. A bevétel támogatások nélkül nem éri el a 4 millió forintot, így nemleges nyilatkozatot szeretne tenni. Kérdésem az lenne, hogy a 20 százalékos költségbe beletartozik-e a tárgyévben megfizetett iparűzési adó és az előző évre vonatkozóan a tárgyévben befizetett eho? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm szépen!

Iparűzési adó megosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az adott településen megszűnik az iparűzésiadó-kötelezettség székhelyáthelyezés miatt. A változásbejelentő lapot leadtuk, bevallást majd csak 2018.05.31-i határidőre kell leadni a 2017-es évről. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a bevételt ilyenkor hogyan osztom majd meg az önkormányzatok között? Időarányosan kell-e figyelembe venni a bevételt, vagy az általános szabályok alapján? A tevékenység jellegéből adódóan egyébként árbevétel csak ősszel lesz, tehát tulajdonképpen az eddig illetékes adóhatóságra nem jutna adóalap. Az önkormányzat kérdésünkre annyit válaszolt, hogy ezt a könyvelőnek kell tudnia. Válaszukat előre is köszönjük.

Iparűzési adó székhelyváltozás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó székhely/telephely ügyben kérném a segítséget. Van egy bérbeadással foglalkozó cég, van két lakás, amit bérbe ad. Ma értesültem róla, hogy áthelyezte a székhelyét egy másik városba. Az rendben van, hogy bejelentkezik az új székhelyre, de a bérbe adott lakások a régi székhelyen vannak (nem azon a címen, csak azon a településen), akkor az marad telephelynek?