Katás egyéni vállalkozó székhelye az állandó lakcíme, de egy másik településen végzi a tevékenységét (telephely). Nincs alkalmazott, az eszközeiről nincs nyilvántartása, csak a bevételi nyilvántartást vezeti. Hogy osztható meg a két település között az iparűzési adó?
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatban a kérdésem a következő: Kft. 500 millió forint feletti árbevételt ért el 2016. évben. Ebben az esetben a nettó árbevétel sávosan csökkenthető az elábé értékével. Az exportértékesítéssel kapcsolatban felmerult elábé esetével nem kell sávosan számolni, a teljes elábé levonható. A kérdés az, hogy a kft. 90%-ban exportra értékesít, de a szóban forgó elábé belföldi értékesítéssel áll összefuggésben. Vagyis a döntően exportra termelő cég a gyártás során felmerült hulladékot – mely elábéként szerepel a könyvekben – belföldre értékesíti. Ez belföldi értékesítéssel kapcsolatban felmerult elábénak minősul ebben az esetben vagy exportértékesítéssel kapcsolatban felmerült elábénak? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő tételes költségelszámolást alkalmaz. A bevétel támogatások nélkül nem éri el a 4 millió forintot, így nemleges nyilatkozatot szeretne tenni. Kérdésem az lenne, hogy a 20 százalékos költségbe beletartozik-e a tárgyévben megfizetett iparűzési adó és az előző évre vonatkozóan a tárgyévben befizetett eho? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Az adott településen megszűnik az iparűzésiadó-kötelezettség székhelyáthelyezés miatt. A változásbejelentő lapot leadtuk, bevallást majd csak 2018.05.31-i határidőre kell leadni a 2017-es évről. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a bevételt ilyenkor hogyan osztom majd meg az önkormányzatok között? Időarányosan kell-e figyelembe venni a bevételt, vagy az általános szabályok alapján? A tevékenység jellegéből adódóan egyébként árbevétel csak ősszel lesz, tehát tulajdonképpen az eddig illetékes adóhatóságra nem jutna adóalap. Az önkormányzat kérdésünkre annyit válaszolt, hogy ezt a könyvelőnek kell tudnia. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó székhely/telephely ügyben kérném a segítséget. Van egy bérbeadással foglalkozó cég, van két lakás, amit bérbe ad. Ma értesültem róla, hogy áthelyezte a székhelyét egy másik városba. Az rendben van, hogy bejelentkezik az új székhelyre, de a bérbe adott lakások a régi székhelyen vannak (nem azon a címen, csak azon a településen), akkor az marad telephelynek?
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönző cég több városba közvetít munkavállalókat. Székhelye Pest megyében van, telephelye nincs. Első kérdésem az lenne, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a kölcsönbe vevő telephely szerint illetékes önkormányzatnál? (2016-ban módosult a tevékenysége, több mint 30 nap, de kevesebb mint 181 nap volt a közvetítés a tárgyévben.) A másik kérdésem: ugyanezen cég budapesti székhellyel rendelkezett a tárgyév feléig (más tevékenységet folytatva). A két tevékenység bevétele és költségei tökéletesen elkülöníthetők. A 2016. évi hipa megállapításánál az egész éves adót megosztással kell Budapest és a Pest megyei település között osztani (ha máshol nem keletkezik adófizetési kötelezettsége), vagy mivel jól elkülöníthetők a bevételek és a költségek, a budapesti székhelyen végzett tényleges tevékenység után kell a kalkulált adót megfizetni? (A munkaerő-kölcsönzési tevékenység után jelentősen magasabb az adó.) Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás év közben székhelyet változtatott. Az éves bevallást a két városban töltött napok arányában kell kiszámítanom? Az adó alapja 365-ször a napok száma? Köszönettel.
T Szakértő! Egyéni vállalkozónál mi lesz a kata előtti év bevétele az iparűzési adóban? Egyezően az szja bevallással a megszűnés szabályai szerint (a kiegyenlítetlen számlák ellenértékével növelt), vagy a ténylegesen megszerzett bevétel a korrekció nélkül? Köszönettel várom válaszát
Hogyan kell megosztani az iparűzési adót, ha a vállalkozó székhelye és telephelye különböző településeken van? Hogyan számoljon a vállalkozó, ha az érintett önkormányzatok egymástól eltérően foglalnak állást? Szakértőnk, dr. Verbai Tamás válaszol.
Tisztelt Szakértő! Megtaláltam egy 2014-es cikküket, melyben foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy egy személy egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben. Viszont arra már nem találtam megoldást, ha más adózási formát választ egyéni vállalkozóként, és mást őstermelőként (például katás egyéni vállalkozó és átalányadózó őstermelő), akkor az iparűzésiadó-bevallást hogyan kell elkészíteni. Esetleg még megcifrázza szüneteléssel a vállalkozói idejét. A másik kérdésem: a helyi adókról szóló törvényben, mely 2017.01.01-től hatályos, szerepel, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők az adószámos adóalany nevében benyújthatják az iparűzésiadó-bevallásukat, a többiek nyilatkoznak. Ez vonatkozik a családi gazdaságra is, mint lehetőség. Már a 2016-os évre szóló bevallásban alkalmazhatjuk ezt a megoldást? Vagy csak 2017-től? Nagyon köszönöm válaszukat!
A nemzeti ünnep miatti munkaszüneti nap miatt az előírt március 15-ei határidő miatt valójában legkésőbb a mai napon kell befizetni a különféle helyiadókat és a gépjárműadó első félésévi adóelőlegét. a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Március 15-e a határideje több közteher – gépjárműadó, illetve különféle helyi adók – megfizetésének. A befizetés tényleges határideje – tekintettel a március 15-ei nemzeti ünnep miatti munkaszüneti napra – március 16-a.
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdésekben. Ügyfelem öregségi nyugdíjas, adószámos magánszemély, áfa alá tartozó őstermelő. – Magánszemélyként bérleti díjról is állít ki számlát. Ezt is áfával növelten kell kiállítania? A 10% költséghányad-levonást nem alkalmazhatja, ha adószámos magánszemélyként a tételes költségelszámolást alkalmazza? –Van-e, és milyen mértékű adó- és járulékkötelezettsége a kiadott számlái (szőlőeladás) után, ha a havi bevétele meghaladja a minimálbér 30%-át? – Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot (fix összegűt) fizetnie? – Mint adószámos magánszemély van-e valamilyen korlátozás a költségelszámolásában, értékcsökkenési leírás elszámolásában? – Úgy tudom, mint adószámos magánszemély, nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. – 2016-ban több alkalommal mezőgazdasági fejlesztési támogatásban részesült (például fagykár miatt), ez ugye nem adóköteles bevétel? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Adózóna! Egy kft. 2016.12.28-án megváltoztatta a székhelyét, Budapestről vidékre került. A cég tevékenysége egyúttal meg is szűnt, várhatóan nem lesz bevétele 2017-ben. Kérdésünk: hogyan kell beadni ilyenkor a két önkormányzathoz az iparűzésiadó-bevallást? A vidéki önkormányzathoz arra a 3 napra mit vallok be? Illetve az előleget hogyan tüntetem fel a budapesti, és hogyan a vidéki városhoz beadandó bevalláson? Ha meg kell osztani a 2016-os bevallást, akkor azt mi alapján? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A kérdésem két részből áll. Az első : Egy vállalkozó bejelentkezett az önkormányzatoknál hogy, a kata szerint kívánja az iparűzési adóját rendezni. A probléma az, hogy a székhelye mellett 3 telephelye van. A törvény szerint telephelyenként 2,5 millió forint az adóalapja (kedvezmény sehol nincs). A vállalkozásszintű bevétele 5, 5 millió forint., de 10 millió lenne a vállalkozásszintű adóalapja? Nem létező bevételből kellene adót fizetni? A másik kérdés, ha a vállalkozás az egyik önkormányzathoz bejelentkezett a kata szerinti adózáshoz, a másik önkormányzathoz nem, akkor hogy alakul az iparűzésiadó-alapja ? Tisztelettel: Arany Tamás
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték