1159 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Jogdíj bevétele
Kérdés
Ügyfelem szerzői jogdíjat számláz ki építészeti tervei elkészülte után megrendelőivel kötött szerződéseinek megfelelően. A jogdíj tao-béli értelmezésének évközi változása miatt helyes-e az, ha a társaságiadó-alapot a 2016. 06. 30-áig kiszámlázott jogdíj 50 százalékával, illetve az iparűzési adó alapját is csak a 06.30-áig számlázott jogdíjjal csökkentem? Üdvözlettel, CsK
Hipa-megosztás – eszközérték helyes meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. A tövényi szabályozást ismerem, konkrétan az érdekel, hogy mit kell érteni a törvény szövegében a "ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg...." meghatározás alatt. Konkrétan: 1. Az adott eszköz társaságiadó-törvény szerinti értéke nulla, mert már korábban leíródott (nem kisértékű eszközről van szó ). Ebben az esetben ennél az eszköznél 0 forint az adóalap -megosztásnál figyelembe vehető eszközérték, hiszen az adótörvény szerinti értékcsökkenés 0 – ez is egy szám –, vagy ebben az esetben mondja a törvény, hogy az érték nem meghatározható és eszközértékként a bekerülési érték 10 százalékát kell tekintetem (ingatlan esetén 2 százalék)? 2. Az adott eszközt fejlesztési tartalék terhére vásároltuk, tehát szintén nulla a társaságiadó-törvény szerinti. Illetve ennél az eszköznél soha nem volt figyelembe vehető társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkkenés. Itt szintén nulla forint az eszközérték vagy a bekerülési érték 10 százalékát kell figyelembe venni? 3. 10 millió forintos 20 százalékos társaságiadó-kulcsú eszköz vásároltunk 01.01-én, 9,9 millió forint fejlesztési tartalékból, tehát idén elszámolható társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés 100 ezer forint. Ebben az esetben idén 100 ezer forint a figyelembe vehető eszközérték? És a következő évben 0 vagy a bekerülési érték 10 százaléka? Köszönöm előre is válaszukat!
Hipa, közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kata-alany egyéni vállalkozó 2016-ra úgy jelentkezett be az önkormányzati adóhivatalhoz, hogy kettőször 25 ezer forint összegben fizeti meg az iparűzési adót. A szóban forgó önkormányzat semmiféle kedvezményt nem alkalmaz. Az egyéni vállalkozó bevétele olyan csekélyre sikeredett 2016-ban, hogy előnyösebb lenne számára az adóalap 80 százaléka után megállapítani az adóalapot. Élhet-e választási jogával 2016-ra, vagy csak 2017-re? Ha igen, a szükséges bejelentést meddig kell megtenni 2016-ra, vagy ha csak 2017-re választhatja, akkor 2017-re milyen határidőt kell figyelembe venni? Válaszát előre is köszönöm!
Önköltség, elabé és ipa kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Reklámkészítéssel foglalkozó cég önköltségszámítással számolná ki a teljes produkciók (reklámfilm, plakát, online felület...) gyártási költségét. Ez azt jelenti, hogy mind saját forrásból és küldő forrásból is igénybe vesz hozzá szolgáltatásokat. A kész produkciókat munkaszám alapján ELÁBÉ-ra könyvelnénk. Ez az ELÁBÉ, ami tartalmazhat arányos munkabért, forgatási biztosítást és egyebeket... levonható-e az iparűzési adóból, mint ELÁBÉ? Köszönettel: Ildikó
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Egy cég ingatlanforgalmazással fog foglalkozni. Megveszi a felújításra szoruló ingatlanokat, majd felújítja, felújíttatja, és értékesíti azokat. Könyveléstechnikai kérdésünk lenne. Az ingatlant megveszi a cég, és áruként könyveljük. Az ingatlanon végzett felújítási és anyagköltségeket hogyan kell kezelni ebben az esetben? Növeli az áru értékét, és mind a 2-esbe megy az árura? Vagy külön anyagköltségre az 51-be, a munkadíjak pedig az egyéb költségbe? Ha az áru értékét növeljük meg, akkor értékesítéskor az egész áru értéke átkönyvelendő az elábéra, ezáltal csökkentve az iparűzési adó alapját? Vagy ha rögtön költségbe teszem az anyagot (ez csökkenti az ipa alapját), a munkadíj pedig egyéb költségként nem csökkenti az ipát? Hogyan szabályos ennek a könyvelése? Köszönjük szépen a segítséget!
Alvállalkozó elszámolása 8-as vagy 5-ös számlaosztályban
Kérdés
Építőipari vállalkozás saját telken, saját erővel plusz alvállalkozókkal társasházat épít. A helyi adó szempontjából nem mindegy, hogy ilyen esetben az alvállalkozói számlákat hová könyveljük: igénybe vett szolgáltatás vagy alvállalkozói teljesítés? Ha nem alvállalkozói teljesítés, akkor mi miatt minősül közvetített szolgáltatásnak? Köszönöm válaszukat.
Kevesebb adókedvezmény, szűkült a jogdíj fogalma
Cikk
Jelentősen csökkentek a jogdíjakhoz kapcsolódó kedvezmények 2016 júliusától. Szűkült a jogdíj fogalma, vagyis ezután csak a szabadalmakból, különféle oltalmakból és szoftverek szerzői jogából, valamint a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből származó eredmény minősül jogdíjnak.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság értékesítési célú saját lakóingatlant épít. Az építés úgy néz ki, hogy nincsen generálkivitelező, a gazdasági társaság szerzi be a különböző építési anyagokat, és különféle szakemberek építik be ezeket. A gazdasági társaság például megvásárolja a villamos boltban a különféle kábeleket, elosztókat, konnektorokat stb., jön az Y villanyszerelő cég és ezeket beépíti, majd a szerelési munkát leszámlázza. A munkáknak egy része saját kivitelezésben is megvalósul, például a kőművesmunkák egy részét saját alkalmazott végzi, ahogy van saját építészmérnök, aki koordinálja és felügyeli a feladatokat. Az építéshez kapcsolódó szolgáltatások után –mint az előbb említett villanyszerelés esetében – véleményem szerint nem jön létre alvállalkozói szerződés, mivel az építő gazdasági társaságnak nincsen megrendelője, akinek építené az ingatlant, hanem ezt saját részére készíti, értékesítési céllal. Számvitelileg az ingatlan tulajdonképpen egy saját termelésű készletnek minősül. Az lenne a kérdés, hogy értékesítéskor az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások figyelembe vehetők-e az iparűzési adónál. Egyes álláspontok szerint elábé-nak minősül, de véleményem szerint nem valósul meg a változatlan formában történő beszerzésértékesítés. Szeretném a figyelmét felhívni a 2106/2009 számú közigazgatási elvi határozatra, amelyben egy vállalkozást elmarasztaltak, a szolgáltatások figyelembevétele miatt. Nem találtam infót, hogy azóta esetleg változott volna -e a jogszabály.
Befektetési céllal vásárolt ingatlan könyvelése és adói
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni: - egy gépkocsi-értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozó cég vásárolt egy ingatlant befektetési céllal (nem fogják sem kiadni, sem munkavégzés nem folyik majd ott), - ebben az esetben nem kell telephelyként a NAV-nál bejelenteni? - a helyi önkormányzathoz be kell külön jelentkezni az építményadóra és a telekadóra? - és iparűzési adóra? Tevékenység nem folyik ott. - értékcsökkenése évi 2% lesz? Köszönöm szépen a segítséget!
Iparűzési adó: külön vagy együtt?
Cikk
Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft. értékesíti a javított autókat. Az iparűzésiadó-bevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Közvetített szolgáltatás lehet-e a kiszállítás költsége?
Kérdés
Cégünk webáruházat működtet. A megrendelt árut futárszolgálat szállítja ki a megrendelő által kért címre. Bizonyos érték feletti megrendelés esetén a kiszállítás ingyenes. A futárszolgálat által kiállított számla mögött tételes melléklet van, minden tétel egy-egy vevőszámlánkhoz köthető. Könyvelhetjük a futárszolgálat által számlázott költséget közvetített szolgáltatásnak, és így levonhatjuk-e az iparűzési adó alapjából?
Tételes iparűzési adó, ha a katás átlépi a katás értékhatárt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő iparűzési adózásban, ha a katás, tételes iparűzési adót fizető adóalany átlépi a katás értékhatárt? A hatmillió forint fölötti rész, feltételezem, már nincs lefedve a tételes adóval. Az értékhatáron túli összegről készítsünk iparűzésiadó-bevallást, és fizesse be az arra eső százalékos adót? A törvényben nem látok erre utaló rendelkezést. Köszönöm szíves állásfoglalást. Üdvözlettel, Zsuzsanna
Helyi adók: így változtak a szabályok
Cikk
Idén nyártól is változtak és 2017. január 1-jétől is módosulnak a helyi adókra vonatkozó előírások. A LeitnerLeitner adózásról érthetően című blogja összefoglalta az új szabályokat.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni. 1. Az őstermelő bevételéből le kell vonni a földalapú és a jövedéki támogatást, és az így kapott bevétel, mínusz az anyagköltség lesz a nettó árbevétele, ami az iparűzési adó alapja? 2. Az önkormányzatnak jogában áll-e az adóbevallás átvételével egy időben, elkérni a NAV-nak benyújtott előző évi, éves adóbevallását, az adatok ellenőrzése végett? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
