A kisadózók tételes adóját választó adóalanyoknak a tevékenységük után – fő szabály szerint – csak a törvényben meghatározott tételes adót kell megfizetniük, minden bejelentett kisadózó után. Egyes esetekben viszont mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, annak megítélése viszont nem egyszerű, hogy mennyi időre szól a mentesség.
1. Az exportárbevétel, illetőleg exportszolgáltatás árbevétele alapja-e az iparűzési adónak? 2. Egy kft. fegyverek értékesítésével foglalkozik. A fegyvereknek az eladáskor, érvényes hatósági vizsgával kell rendelkezniük. A vizsgáztatást a kft. végezteti el, melynek költségét az eladási árban érvényesíti. Beszámítható-e az elábéba, ezáltal csökkenthető-e a hipa ezzel a költséggel? Köszönettel.
Tisztelt szakértő! Ha egy kft.-nek már a cégbíróságnál van bejelentve különböző helységekben székhelye és telephelye, amennyiben egy másik településen tartósan bérel ingatlant, azt bebútorozza, és tovább bérbe adja, esetleg ezt több településen is megteszi, mindet be kell jelenteni a cégbíróság felé és a helyi önkormányzatnak, mint telephely? Az iparűzésiadó-megosztást annyi helyre hogyan lehet jól megoldani? Törvényi hivatkozást is szeretnék kérni. Másik kérdésem, hogy ha a cég vett egy telket, melyen nem végez semmilyen munkát, de pár hónap múlva értékesíti azt, akkor hová kell bejelenteni, és az iparűzési adó alapját meg kell osztani? Köszönöm szépen válaszukat.
Kft.-nknek egy faluban van a székhelye, nincs telephelye. Valójában a kft. tulajdonában lévő terület egésze egy másik faluban van. Vannak dolgozók, eszközök, épületek. Mind a két falu szeretné az iparűzési adót. Hogyan tudnánk megbontatni, mi alapján? (A két falu határában van az ingatlan.) Tanácstalanok vagyunk. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Még mindig nem egyértelmű számunkra, hogy a kivát év közben választó vállalkozások a belépés időpontjától kezdődően ennek a módszernek megfelelően adózhatnak-e az iparűzési adót illetően. Az általunk megkérdezett önkormányzatok véleménye nem egyértelmű, többen egyetértenek az évközi belépéssel mások nem... Önnek mi a véleménye a felvetett témát illetően? Köszönjük válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kiva alá tartozó vállalkozásnak van-e feltöltési kötelezettsége iparűzési adó tekintetében? Köszönettel: Budai Krisztina
Tisztelt Szakértő! Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Termőföldet bérelek, a bérleti díj, amit kifizetek a föld tulajdonosának, levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából? 2017.05.10. Dr.Verbai Tamás "Helyi iparűzési adó" válaszában felsorolja, hogy mi vonható le, többek között "termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot"... Ez mit jelent, ugyanis saját tulajdonomban lévő termőföldet is művelek a vállalkozás keretében. Ez rám vonatkozhat-e, ha igen, hogyan? Válaszát köszönöm.
Üdvözlöm! Építőipari cég vagyunk, a székhelyünkön és telephelyünkön kívül felújítási munkát végeztünk egy településen, ahová 2018-ra iparűzési adót kell fizetnünk. A 180 napot meghaladta a munkavégzés ideje, így bejelentkeztünk állandó iparűzési adóra. A kérdésem az lenne, hogy milyen arányban jár a településnek az adó, ha csak alvállalkozók végezték a felújítást, sem saját eszközt, sem saját alkalmazottat nem vett a cég igénybe? Eddig személyi jellegű megosztást alkalmaztunk, de ebben az esetben mi a helyes, a vállalkozás szintű alapot mi alapján osztom fel? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jétől a kiva-alanyiságot választotta, azt megelőzően társasági adóalanyként a tao.-ban, illetve a helyi iparűzési adóalapnál is a tárgyév december 20-áig adóalapkiegészítésre volt kötelezett. Kérdésem: most a kiva-alanyiság alatt is fennáll-e a helyi iparűzési adónál az adóalap-kiegészítési, bevallási és befizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm.
Egy ügyfelünk olyan projekt építésében vesz részt alvállalkozósként, mely két állam osztatlan közös tulajdonában lesz. A fővállalkozó nem Magyarországon létesített telephelyet, hanem a másik országban lévő településen (ott nincs ipa). Az építmény két országot, azon belül két város (egy magyarországi és egy másik EU-országbeli) közigazgatási területét érint. Ipa-bejelentkezési és fizetési kötelezettsége hogyan keletkezik? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2017.01.01-2018.07.31. időszakban kiva adózás alá tartozott, 2018.08.01-től visszalépett a tao hatálya alá. A 2016. és a 2017. évi, valamint az évesített 2018. évi árbevétele is meghaladta a 100 millió forintot. Hogyan érinti a december 20-án esedékes tao- és hipa-feltöltési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
2019-től a települési önkormányzat rendeletében mentességet, illetve kedvezményt állapíthat meg az iparűzési adóra a vállalkozás adóévben üzembe helyezett beruházása után.
Januártól a tételes adóalap szerint adózó kataalanyoknak tevékenységük évközi szüneteltetése esetén nem kell minden alkalommal külön-külön adóbevallást benyújtaniuk.
Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társaságiadó- és iparűzésiadó-előleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy lízingcégtől bérel tehergépjárműveket, amiket bérleti szerződés keretében továbbad egy bérlőjének. A járművek tulajdonosa a lízingcég, üzembentartóként a társaság bérlője került bejegyzésre. A bérleti szerződésben havi bérleti díj került meghatározásra, ami nem egyezik meg a lízingcég által számlázott bérleti díjjal, illetve a bérleti időszak sem pontosan egyezik meg a két szerződésben. Milyen feltételek esetén minősíthetjük a lízingcég által kiállított bérleti díjas számlát közvetített szolgáltatásnak? A bérlőnkkel kötött bérleti szerződésben mi szerepeljen pontosan, hogy iparűzési adó szempontjából elszámolható legyen közvetített szolgáltatásként? Köszönettel.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték