1163 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Lakásépítés alvállalkozóval
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásértékesítéssel foglalkozó cég új építésű lakásait alvállalkozóval építteti. A magánszemély vevőkkel a társaság adásvételi szerződést köt. A helyi adóról szóló törvény 52. § 32. pontja alapján az alvállalkozói telj. értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;". Egy korábbi adózónás cikkben (http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_28_Lakas_epites_ebv) a szakértő ezt írta: "A más kivitelezők által számlázott díjak igénybe vett szolgáltatások. Ezek nem alvállalkozók". A kérdésem, hogy az iparűzési adóalapnál levonható-e a fenti esetben a kiszámlázott munka értéke?
Vadásztársaság bevételei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Egyéni vállalkozó tanulószerződés alapján kapott normatívája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tanulót foglalkoztatott a 2017. évben. A szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyik hónapban sem érte el a havonta tanulónként érvényesíthető normatíva összegét, így folyamatosan visszaigénylő pozícióban volt a szakképzési hozzájárulás adónemen. Kérdésem ezen egyéb bevétel soron megjelenő összeg adózásával kapcsolatos. A helyiadó-törvényben az alábbi törvényi hivatkozást találtam: "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, illetve őstermelő esetén a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni;" Jól értelmezem, hogy az egyéni vállalkozó más adóalanytól eltérően MINDEN egyéb bevételként könyvelt bevételét köteles beleszámítani az iparűzési adó alapjába? A kapott támogatást is, ami egyéb bevétel soron szerepel? Válaszát előre is köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó tételes iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó bejelentkezett tételes iparűzési adó alanyként 2017. február 15-éig. Választása csak a 2017-es adóévre vonatkozik, vagy addig érvényes, amíg vissza nem vonja? Illetve meg kell-e (kellett volna-e) erősítenie ezen választását a 2018-as adóévre is? Köszönöm válaszát!
Iparűzési adó több tevékenység esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elkészíteni egy magánszemély esetében az iparűzésiadó-bevallást, ha több tevékenysége van? Például katás egyéni vállalkozás mellett magánszemélyként őstermelő és bérbeadási tevékenysége is van. A katás tevékenységre a kata adózást választotta az iparűzési adóban a tevékenység székhelyén, a többi tevékenységre az általános módszer (vagyis a költségek figyelembe vételével). A helyi adó törvény nem rendelkezik arról, hogy ezeket a tevékenységeket külön-külön vagy együttesen kell bevallani. A katás vállalkozás székhelye B településen van, a bérbeadás székhelye (telephelye) A településen van, az őstermelés pedig több településen (A, B, C, D, E), ráadásul van olyan magánszemély, aki az őstermelői tevékenységét közös őstermelés alapján végzi. Mi az önök tapasztalata ebben, illetve mi a megoldás ilyen esetben? Válaszukat előre is köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek Budapesten van a székhelye és Szegeden a fióktelepe. A budapesti székhelyen, ami a lakása, bérleti díj nincsen. Szegeden a fióktelepen bérleti díj nincsen. A fióktelepen egyáltalán semmilyen tevékenység nincsen. A vállalkozásnak 1 alkalmazottja van, ez pedig az ügyvezető. Tehát bérköltség van. Helyesen járok el, ha a fióktelepre 0 százalék adómegosztást számolok el ? Mivel Szeged nem székhely, ezért azt gondolom, nem kötelező a 10 százalékos arány.
Felújítási hozzájárulás kezelése bérbevett ingatlanon
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelemnél bérelt ingatlanon felújítást végeznek. A bérbeadóval kötött szerződés szerint a felújítást a bérlő végzi, de a „kivitelezési munkálatok költségeit X EUR + áfa/m2 összegig bérbeadó viseli (hozzájárulás)”. A vállalkozás több alvállalkozóval dolgoztat, a felújítás költségeit a 16-os főkönyvi számon gyűjti és aktiválja. A bérlő felé „felújítási hozzájárulás” címen, 27 százalékos áfával kiszámlázásra került a hozzájárulás összege, és árbevételként van kimutatva. A gazdasági tartalma a szerződésnek egyértelműen az, hogy a felújítás a vállalkozásnak a hozzájárulás mértékével kevesebb összegbe kerül, valószínűleg a bérbeadó aktiválja a rá eső részt a felújításból. Hogyan tudom ezt a tételt bekerülési érték csökkenéseként, és nem árbevételként kezelni? Hogyan érinti ez az ügylet az iparűzési adó alapját? Előre is köszönöm a válaszukat.
Telephely bejelentése
Kérdés
Egy kft. székhelye Pest megyében van, székhelyétől eltérő központi ügyintézés helye Budapest (a cégkivonaton szerepel).Telephelyként be kell-e jelenteni a központi ügyintézés helyét? Iparűzési adót hol kell fizetnie?
Külső szolgáltatás – iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet külső szolgáltatást teljesít. Az igénybevett szolgáltatás alvállalkozói díjnak minősülhet-e iparűzési adó tekintetében? Előre is köszönöm a választ!
Útdíj – iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A helyi adókról szóló törvényben a következőt írják az útdíjról: "a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a". Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amikor túlsúlydíjat és eljárási díjat kell fizetni a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, az is útdíjnak számít-e, és levonható-e az iparűzési adóból? Köszönettel: Jancsó Katalin
Telephely iparűzési adóban
Kérdés
Egy budaörsi székhelyű vállalkozás egy keszthelyi székhelyű vállalkozásnak tárgyi eszközöket (bútorok, berendezések) ad bérbe, amit azok Keszthelyen használnak. A tárgyi eszközök a budaörsi vállalkozás tulajdonában vannak, így az értékcsökkenést is ott számolják el. A bérleti díjról minden hónapban számlát állít ki a bérbeadó vállalkozás, tehát a bérbeadásból bevétele származik. Kérdésem, hogy a budaörsi vállalkozásnak be kell-e jelenteni a keszthelyi címet mint telephelyet, és kell-e Keszthelyen iparűzési adót fizetnie? Válaszukat nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Ideiglenes iparűzési adó
Kérdés
A megrendelő egy építőipari vállalkozásnak megbízást ad 10 faluban szerelési munkák végzésére. A befejezési határidő a 10 falu vonatkozásában a szerződéskötéstől számított 150 nap. A vállalkozó a munka többségét alvállalkozó bevonásával végzi. Az egyes falvakban végzett munka az építési naplóból követhetően egy helyen sem érte el a 30 napot. Kérdés: ebben az esetben a vállalkozónak és az alvállalkozóknak hogyan kell a bejelentkezést és az ideiglenes iparűzési adó megfizetését teljesíteni?
Őstermelő – helyi iparűzésadó
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ha egy őstermelőnek több településen van földterülete, amelyeket használ, meg kell osztania az adóalapot a települések között?
Nonprofit közhasznú gazdasági társaság iparűzési adója
Kérdés
Nonprofit közhasznú gazdasági társaság célja a fogyatékkal vagy egészségkárosodással élő, valamint az egyéb okból megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotának, illetve fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben történő foglalkoztatása, a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósításának, valamint ezen személyek egészségi állapota javításának és rehabilitációjuknak az elősegítése. A társaság által létrehozott és működtetett valamennyi munkahely a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációs célú foglalkoztatását, illetve annak megvalósításának segítését szolgálja. A társaság közhasznú tevékenység folytatására jött létre, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályban előírt erőforrásokkal rendelkezik, amelynek rendelkezésre állását folyamatosan biztosítja, továbbá rendelkezik a közhasznú működéshez szükséges, megfelelő, kimutatható társadalmi támogatottsággal. Kérdés: 2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. §. (3) bekezdésének módosítására?
Iparűzési adó
Kérdés
2017. január 1-jétől a teljes nettó árbevétel figyelembe vételével, az általánosan megállapított adóalap után köteles-e iparűzési adót megfizetni a cég, annak ellenére, hogy az előző évben csak a vállalkozói tevékenysége okán van taofizetési kötelezettsége, tekintettel a helyi adókról szóló 3. § (3) bekezdés módosítására? 2016. december 31-éig hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. …. „ 2017. január 1-jétől hatályosan a 3. § (3) bekezdés a következőket tartalmazza: „A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett….. „ Szakmai konferenciákon, előadásokon a civiltörvény módosulásával magyarázták a helyiadó-törvény hivatkozott változását, de e vonatkozásban a nonprofit közhasznú gazdasági társaságok nem tartoznak a civil törvény hatálya alá, így a pontatlan és nem körültekintő jogszabályszöveg módosítása miatt kerülhetnek a nonprofit gazdasági társaságok esetlegesen működésképtelen helyzetbe, ha a teljes nonprofit közhasznú tevékenységük után is iparűzési adó fizetésére kötelezettek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
