Tisztelt Szakértő! Kérdésként merült fel, hogy ha a kiva hatálya alá tartozó társas vállalkozás az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választotta (a kivaalap 20 százalákkal növelt összege után állapítja meg az iparűzési adót), akkor csökkenthető-e az iparűzési adó a megfizetett útdíj 7,5 százalékával?
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó témában kérném segítségét. Magánszemély kata adózási formában kíván egyéni vállalkozó lenni. A lakcíme lesz a székhelye, azonban a tevékenységét (szoláriumszalont nyit) egy másik településen fogja végezni, ahol az üzlethelyiséget bérli. Az iparűzési adó megállapításánál a tételes hipát kívánja választani. Kérdésem, hogy telephelyként meg kell jelölni a bérelt üzletet, és katásként a hipát meg kell majd osztani a székhely és a telephely között? Ha igen, akkor milyen módszerrel? Vagy a tételes hipa választása miatt a székhely szerinti illetékes önkormányzat felé köteles fizetni az adót? Előre is nagyon szépen köszönöm szakértői segítségét!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni. Az egyik kft.-nél 2012-2015-ig iparűzésiadó-kötelezettség teljesítését ellenőrizték a revizorok. Az ellenőrzés befejezése után kihoztak összesen 32 300 000 forint adókülönbözetet, illetve kiróttak 4 489 000 forint késedelmi pótlékot, a bírságtól eltekintettek. A cég megfellebbezte a döntést, de a másodfokú hatóság 2018.12.27. helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Ez által került fel a tartozás a folyószámlára. A másodfokú határozatba belekerült az a kitétel, hogy "a határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs". Ugyanakkor benne van az is, hogy " jelen határozat megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál közigazgatási pert kezdeményezhet" az adózó, amit 2019.01.07-én meg is tett. Kérdésem, hogy az adókülönbözetet, illetve a késedelmi pótlékot kell-e a 2018. évben könyvelni? Ha igen, a mérlegben középső oszlopban kell-e kimutatni vagy a 2018. évben marad? Gondolom, hogy a késedelmi pótlékkal adóalapot kell növelni. Előre is köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: Pánti Etelka
A 2018-as adóév zárásával újra előtérbe kerülnek a helyi iparűzési adó (HIPA) számításával kapcsolatos kérdések. Mivel ismét gyakorivá váltak a HIPA-ellenőrzések, fokozottan javasolt az adóalap számításánál figyelembe vett tételek alapos vizsgálata.
Egyéni vállalkozónak van egy székhelye és három telephelye. Az adót személyi jellegű költség alapján ossza meg. A székhelyen nem volt tevékenység, és nem merült fel személyi jellegű költség. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben ott fizet-e iparűzési adót, tehát négyfelé kell-e osztani a költségeket vagy csak háromfelé, a telephelyekre? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy részletesen, akár példával alátámasztva írja meg, hogyan kell elszámolni a társasház (egyszeres könyvelést vezet) magánszemélytől vagy kifizetőtől kapott bérleti díját? Néhány kérdés: ha a számla szja-val csökkentett részét utalja át a cég, a bevételek közé mely értéket könyvelem? Ha a bruttót, akkor hová teszem a levont szja-t? Mely összeg után fizet a ház iparűzési adót? A magánszemély által fizetett bérleti díj plusz rezsi is teljesen bevétel, vagy itt is le kell vonni az adót? Minden 2018-ra vonatkozóan érdekel. Köszönettel: Zsóka
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az iparűzési adó elektronikus ANYK-n keresztüli bevallása esetén be kell-e jelentenünk az önkormányzathoz, hogy elektronikusan kívánjuk benyújtani a bevallást? Ha igen, akkor hogyan, milyen nyomtatványon? 2017-ben nem fogadták el elektronikusan a bevallásunkat, mert azt mondták, hogy előtte erre be kellett volna jelentkeznünk.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanokat vásárol, ezeket néhány hónap alatt felújítja, utána értékesíti. Az ingatlanokat be kell-e telephelyként jelenteni a felújítás idejére? Be kell-e a helyi önkormányzathoz jelentkezni és iparűzési adót fizetni? Mikor válik egy felújítás helyszíne telephellyé? Köszönettel: Jancsó Katalin
Főállású katás egyéni vállalkozó 2018. évben két hónapot táppénzen volt. Ezt a NAV-nál be is jelentette, így katát nem is kellett fizetnie erre az időszakra. Iparűzési adóban az egyszerűsített módszert választotta, vagyis évi 50 ezer forint iparűzési adót fizet (2,5 millió forint az adóalapja). Úgy gondoltuk, hogy a táppénz időszakára időarányosan iparűzési adót sem kell fizetni, így január 15-éig beadtunk egy iparűzésiadó-bevallást. Ezt a bevallást az önkormányzat fel sem dolgozta (nem is értesítettek stb.). Majd azt a választ kaptuk, hogy a táppénz időszakára változásbejelentőn be kellett volna jelenteni, hogy szünetelt a vállalkozás, mert csak az alapján tudják törölni a táppénz időszakára az adót. Ez valóban így van Önök szerint is, mert ebben az esetben véleményem szerint nem szünetelésről van szó, és akkor bevallást sem kell ezek szerint benyújtani, mert a változásbejelentő alapján fogják az adót törölni? A lényeg, hogy már semmit nem tudnak tenni, mert a változásbejelentőt 15 napon belül nem küldtük be a szünetelésről. Kérném szíves véleményüket, hogy mi a szabályos eljárás táppénz esetén az iparűzési adó vonatkozásában. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy az szja-bevallás mely sorában kell szerepeltetnem az alvállalkozói költséget egyéni vállalkozó esetében, hogy az iparűzésiadó-bevallásomból levonható legyen? Köszönettel: OÁ
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetre szeretnénk kérni állásfoglalást: Egy általunk könyvelt vállalkozás rádió elektronikai rendszerek összeállításával, integrálásával és exportjával foglalkozik. A rendszer számítógép alapú, így az elemei mind hardvert, mind szoftvert tartalmaznak. A hardver részek számítógépek, szerverek, speciális vevő berendezések és vevőkártyák. A szoftverek egyedileg (többségében külföldön) kifejlesztetett és csak az általunk – a vevővel előre egyeztetett konfigurációval rendelkező – rendszerhez használhatóak. Az export során kész rendszert kell a vevőink részére leszállítani, mivel a rendszer szoftver elemei külön-külön (nem erre a célra összeállított és dedikált számítógépeken) nem működőképesek. Kérésünk arra vonatkozik, hogy a társaság 2018. évben az eladott szolgáltatás kedvezményével élhet-e az iparűzési adó elszámolásánál? Köszönettel: Kis Zsuzsanna
Március 15-e egyes helyi adók, illetve helyiadó-előlegek megfizetésének határideje.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a környékbeli kistelepüléseken internetszolgáltatást nyújt – főként a lakosságnak –, bevételének kb. 90%-a ebből származik. Úgynevezett Wlan, vezeték nélküli szolgáltatásról van szó, egy előfizető által megadott címre (úgynevezett végpontra) telepítik a rádióhullámú eszközt, mely egy vezetékkel, például routerral van összekötve, amin keresztül az előfizető internetszolgáltatást vesz/vehet igénybe. (Tehát mindenképpen egy adott helyhez, lakcímhez kapcsolódik az internetelérés.) Esetenként az előfizető nem azonos a számlafizetővel, a számlát például a gyermeke fizeti, aki egy másik városban lakik, így a számlát is a gyermek nevére és címére kérik kiállítani és küldeni. Kérdésem az lenne, hogy ezekben az esetekben hova kell az iparűzési adót fizetni? A telepített végpont illetékességi területén levő önkormányzatnak, vagy a számlázási cím szerinti önkormányzatnak? Válaszát előre is köszönöm!
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték