1136 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Katázás utáni babázás – gyermeknevelési ellátások
Cikk
Kata szerint adózó egyéni vállalkozó 2018 októberében fog szülni. Már több mint két éve főállású katás, 50 ezer forintot fizet. Hogyan fog alakulni a táppénz, csed, gyed? Hogyan tudja ezeket igénybe venni, milyen nyomtatványokat kell beadnia? Ha a gyed mellett dolgozik, kell-e fizetnie a tételes adót? Az iparűzési adó fizetési kötelezettsége mennyi lesz, ha a tételes adót választotta? Olvasói kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Költségtérítés bérleti díj fizetése nélkül
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Orvosi rendelő és gyógyszertár egy épületben működik, amely önkormányzati tulajdonban van, bérletidíj-fizetési kötelezettség nincs. A közüzemi mérőórák az orvosi rendelő nevén szerepelnek. Százalékosan meghatározott közüzemi költséget számláz a rendelő a gyógyszertár felé. Mi a szabályos számviteli elszámolás rendje, különös tekintettel az iparűzési adóra? A költségtérítés egyéb bevételnek vagy nettó árbevételnek minősül? A választ előre is köszönöm.
Átalányadózó őstermelő iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az őstermelők iparűzésiadó-alapjának megállapításában keveredtem meg, ebben kérném a segítségét. Jól gondolom-e azt, hogy az őstermelők nettó árbevételének az MVH-támogatások és a gázolaj-támogatás nem képezik részét, azonban a gázolaj-felhasználás csökkentheti a nettó árbevétel alapját? Átalányadózó őstermelőnek hogyan állapítom meg az iparűzésiadó-alapját? Az ÁNYK kitöltési útmutatójában találkoztam az alábbi mondattal, aminek az értelmezéséhez kérném a segítségét, akár egy példa levezetése mellett: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó iparűzésiadó-alap összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó-alap 20 százalékkal növelt (1,2-vel szorzott) összege, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevétel 80 százaléka". Segítségét előre is köszönöm: Orbán Ágnes
Egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Van egy egyéni vállalkozóm, akinek a vállalkozói tevékenységét megszüntették 2017. 02. 23-án, a hivatalos levél kelte 2017. 05. 02. 2017. 04. hóban kiállított egy áfás számlát és leadott költségszámlákat is. Be kellene adnom áfabevallást, szja-bevallást és iparűzésiadó-bevallást is. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendőm? Az áfabevallásban csak a fizetendő áfát tüntethetem fel? Az szja és az iparűzési adó bevallásában hogyan kell szerepeltetnem? Előre is köszönöm válaszát!
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállás mellett végző kisvállalkozó iparüzési adó bevallásával kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor tudja választani a kisvállalkozói kedvezményes 8 millió forint alatti árbevétel esetén, ha most pótolná a 2017. évi bevallást. mivel már tavaly azaz 2017. 11. hótól szüneteltette. Ilyenkor csak a költségelszámolásos lehetőséget tudja elszámolni és számlával kell igazolni és üzemanyagfogysztást nem tartalmazhat a költségnél.
Termékdíj 2.
Kérdés
Kedves Keitner Lea! 2018.03.30-i ternékdíj kérdésemre adott válaszával kapcsolatosan szeretnék még pontosítani. A fizetendő termékdíj akkor is elszámolható a beszerzési ár részeként, ha az időbelileg nem a beszerzéskor, hanem az így vásárolt termék értékesítésekor merül fel (akár hónapokkal később)? Iparűzési adó számításánál nem mindegy, hogy elábéba könyvelhetem-e?
Szórólap nyomtatási költsége lehet-e anyagköltség?
Kérdés
Kedves Adószakértő! Kérdésként merül fel, hogy szakmai vásárra készíttetett, nem kis összegű nyomdaipari termékek (szórólapok, névjegykártyák, prospektusok) minősíthetők-e kizárólag anyagköltségnek, s így iparűzésiadóalap-csökkentő tételnek? Mivel egyéb szolgáltatás nem jár hozzá a nyomda részéről! (Például marketingtevékenység, grafikai munka stb.) Köszönettel.
Ipa-megosztás komplex módszer szerint
Kérdés
Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Kihelyezett nyelvtanfolyam az iparűzési adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy vidéki nyelviskola budapesti cég részére, a cégnél tart nyelvtanfolyamot, akkor az keletkeztet-e iparűzési adó kötelezettséget Budapesten is, vagy nem? Ha igen, akkor hogyan kell figyelembe venni? Válaszát köszönöm!
Iparűzési adó bevallása több fióktelepnél
Cikk
Üres a fióktelep, hogyan kell bevallani az iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Katás iparűzési adója két telephely mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha valakinek a székhelye és a telephelye két városban van, akkor mindkét városban fizeti az 50-50 ezer forint iparűzési adót, vagy igaz, hogy ez évtől ezen rendelkezés megváltozott? Köszönettel!
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egy budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nem történik már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatként használt lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy főfőállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi ipa-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában.
Építőipari tevékenység, iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Építőipari tevékenységet folytató társaság ideiglenes iparűzési adójának megállapításában kérném a segítségüket. Az 1990. évi C. törvény értlemében ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de 180 napnál nem több. Társaságunk más, telephelynek nem minősülő településen végez építőipari tevékenységet. A munka kezdete a szerződés szerint 2017. szeptember 4., befejezése 2018. január 10. A munka jellegéből adódóan nem minden nap végzünk munkát az adott településen. A megjelölt időtartam alatt összesen kb 40 napot dolgoztunk az adott településen. Kérdésünk: Az ideiglenes iparűzési adót csak 40 napra kell bevallanunk és megfizetnünk, vagy minden egyes naptári napra? Ha a munka befejezése nem január 10., hanem mondjuk március 10? Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy elértük a 181 napot, be kell jelenteni a telephelyet, és állandó jellegű iparűzési adót fizetni? Vagy azt csak adóéven belül kell/lehet nézni? Köszönettel: István
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem lenne. Az első, hogy ha az ügyfélkapu-felhatalmazásommal feladhatom az aktuális iparűzésiadó-bevallást, és ezt az önkormányzatnak el kell fogadnia, akkor az önkormányzatnál lekérhetem-e az ügyfeleim helyiadó-folyószámláját is, az ügyfél külön meghatalmazása vagy ügyintézésén kívül? Második kérdés: az egyik ügyfél év közben székhelyet váltott (nem telephelyet), nem jelezte az új helyen időben, ezért később nem fogadták el a katás választását sem. Mindkét helyen normál adózással adózik. Székhelyre megosztást sehol nem találtam. Ami a telephelyre vonatkozik, tárgyieszköz- vagy bérarányos megosztás, az neki nincs. Hogyan állapítom meg az iparűzési adó önkormányzatokra eső alapját? Régi leírt tárgyi eszköze van, amit esetleg úgy veszem, hogy továbbviszi az új helyre, de a régi székhelyen is ott volt. Jövedelemkivét nem volt. Volt főállása. Év közben, a székhelyváltáskor lett katás, a NAV szerint be is van jegyezve.
Ingatlan bérbeadása éven belül hosszú és rövid távra (céges)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adóalany egy kft. A cég haszonkölcsön-szerződés alapján használ egy ingatlant, amelynek a tulajdonosa egy magánszemély, aki hozzájárult, hogy az ingatlanban egyéb szálláshely-szolgáltatás és hosszú távú szobakiadás történjen (6 szoba van). A közművek a tulajdonos nevén vannak. A cég nem áfakörös. Hogyan kell adóznia, ha mindkét tevékenységet folytatja, és milyen adók terhelik? Iparűzésiadó-bevallásnál be kell vallani a hosszú távú bérlőket is? ("A" pótlap 9 pontnál... bérlő). A hosszú távú bérlők mentesek az ifa alól, amit bérleti szerződéssel igazolnak? Kell-e ingatlan-bérbeadás után negyedévenként adóelőleget fizetnie a cégnek, vagy az csak magánszemélyekre vonatkozik? Válaszát előre köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
