Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1193 találat a(z) iparűzési adó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségét. Van egy egyéni vállalkozóm, akinek a vállalkozói tevékenységét megszüntették 2017. 02. 23-án, a hivatalos levél kelte 2017. 05. 02. 2017. 04. hóban kiállított egy áfás számlát és leadott költségszámlákat is. Be kellene adnom áfabevallást, szja-bevallást és iparűzésiadó-bevallást is. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendőm? Az áfabevallásban csak a fizetendő áfát tüntethetem fel? Az szja és az iparűzési adó bevallásában hogyan kell szerepeltetnem? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Főállás mellett végző kisvállalkozó iparüzési adó bevallásával kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor tudja választani a kisvállalkozói kedvezményes 8 millió forint alatti árbevétel esetén, ha most pótolná a 2017. évi bevallást. mivel már tavaly azaz 2017. 11. hótól szüneteltette. Ilyenkor csak a költségelszámolásos lehetőséget tudja elszámolni és számlával kell igazolni és üzemanyagfogysztást nem tartalmazhat a költségnél.

    Kérdés

    Kedves Keitner Lea! 2018.03.30-i ternékdíj kérdésemre adott válaszával kapcsolatosan szeretnék még pontosítani. A fizetendő termékdíj akkor is elszámolható a beszerzési ár részeként, ha az időbelileg nem a beszerzéskor, hanem az így vásárolt termék értékesítésekor merül fel (akár hónapokkal később)? Iparűzési adó számításánál nem mindegy, hogy elábéba könyvelhetem-e?

    Kérdés

    Kedves Adószakértő! Kérdésként merül fel, hogy szakmai vásárra készíttetett, nem kis összegű nyomdaipari termékek (szórólapok, névjegykártyák, prospektusok) minősíthetők-e kizárólag anyagköltségnek, s így iparűzésiadóalap-csökkentő tételnek? Mivel egyéb szolgáltatás nem jár hozzá a nyomda részéről! (Például marketingtevékenység, grafikai munka stb.) Köszönettel.

    Kérdés

    Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy vidéki nyelviskola budapesti cég részére, a cégnél tart nyelvtanfolyamot, akkor az keletkeztet-e iparűzési adó kötelezettséget Budapesten is, vagy nem? Ha igen, akkor hogyan kell figyelembe venni? Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha valakinek a székhelye és a telephelye két városban van, akkor mindkét városban fizeti az 50-50 ezer forint iparűzési adót, vagy igaz, hogy ez évtől ezen rendelkezés megváltozott? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egy budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nem történik már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatként használt lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy főfőállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi ipa-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Építőipari tevékenységet folytató társaság ideiglenes iparűzési adójának megállapításában kérném a segítségüket. Az 1990. évi C. törvény értlemében ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de 180 napnál nem több. Társaságunk más, telephelynek nem minősülő településen végez építőipari tevékenységet. A munka kezdete a szerződés szerint 2017. szeptember 4., befejezése 2018. január 10. A munka jellegéből adódóan nem minden nap végzünk munkát az adott településen. A megjelölt időtartam alatt összesen kb 40 napot dolgoztunk az adott településen. Kérdésünk: Az ideiglenes iparűzési adót csak 40 napra kell bevallanunk és megfizetnünk, vagy minden egyes naptári napra? Ha a munka befejezése nem január 10., hanem mondjuk március 10? Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy elértük a 181 napot, be kell jelenteni a telephelyet, és állandó jellegű iparűzési adót fizetni? Vagy azt csak adóéven belül kell/lehet nézni? Köszönettel: István

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két kérdésem lenne. Az első, hogy ha az ügyfélkapu-felhatalmazásommal feladhatom az aktuális iparűzésiadó-bevallást, és ezt az önkormányzatnak el kell fogadnia, akkor az önkormányzatnál lekérhetem-e az ügyfeleim helyiadó-folyószámláját is, az ügyfél külön meghatalmazása vagy ügyintézésén kívül? Második kérdés: az egyik ügyfél év közben székhelyet váltott (nem telephelyet), nem jelezte az új helyen időben, ezért később nem fogadták el a katás választását sem. Mindkét helyen normál adózással adózik. Székhelyre megosztást sehol nem találtam. Ami a telephelyre vonatkozik, tárgyieszköz- vagy bérarányos megosztás, az neki nincs. Hogyan állapítom meg az iparűzési adó önkormányzatokra eső alapját? Régi leírt tárgyi eszköze van, amit esetleg úgy veszem, hogy továbbviszi az új helyre, de a régi székhelyen is ott volt. Jövedelemkivét nem volt. Volt főállása. Év közben, a székhelyváltáskor lett katás, a NAV szerint be is van jegyezve.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az adóalany egy kft. A cég haszonkölcsön-szerződés alapján használ egy ingatlant, amelynek a tulajdonosa egy magánszemély, aki hozzájárult, hogy az ingatlanban egyéb szálláshely-szolgáltatás és hosszú távú szobakiadás történjen (6 szoba van). A közművek a tulajdonos nevén vannak. A cég nem áfakörös. Hogyan kell adóznia, ha mindkét tevékenységet folytatja, és milyen adók terhelik? Iparűzésiadó-bevallásnál be kell vallani a hosszú távú bérlőket is? ("A" pótlap 9 pontnál... bérlő). A hosszú távú bérlők mentesek az ifa alól, amit bérleti szerződéssel igazolnak? Kell-e ingatlan-bérbeadás után negyedévenként adóelőleget fizetnie a cégnek, vagy az csak magánszemélyekre vonatkozik? Válaszát előre köszönöm!

    Kérdés

    A 1729 helyett mit kell beadni? Az IPA és a 17KIVA oké, de a mérlegadatokat melyikben kérik? A 1771 úgy látom, csak áttérő adózóknak van. Vagy ezzel a két bevallással letudtam mindent? :-)

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk konferenciaszervezéssel foglalkozik. A rendezvények elsősorban szállodákban kerülnek megrendezésre. A szálloda az elszámoló számlán tételesen felsorolja az általa nyújtott termékek és szolgáltatások listáját, így az étkeztetést, a szervízdíjat, a terembérletet, a technikai szolgáltatás biztosítását stb. Társaságunk a kimenő számlájában "cateringszolgáltatás" után érvényesíti a fenti költségeket. Kérdésünk: az iparűzési adóban milyen formában érvényesíthetők a felmerülő költségek, illetve mi a helyes könyvelési folyamat? Az étkeztetés mint anyagköltség, a szervízdíj mint közvetített szolgáltatás, vagy az egész catering (anyag+szervízdíj) -rész mint közvetített szolgáltatás érvényesíthető? (A bérleti díj és a technikai szolgáltatás, illetve az előadók díját értelemszerűen nem vesszük figyelembe csökkentő tételként a hipában, mivel az megítélésünk szerint igénybe vett szolgáltatás csak.) Köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek iparűzésiadó-mérséklési kérelmet szerettem volna beadni. Az önkormányzatnak nincs ilyen nyomtatványa (Budapestnek van). Végül papír alapon küldtük el, de azt olvastam, hogy 2018-tól már csak elektronikusan lehet ilyen ügyeket intézni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan történik ennek a menete, és milyen oldalon, kinek a nevében kell ezt megtenni? Próbáltam az epapir.gov.hu oldalon, de ott a cég helyett az ügyvezető adatai szerepelnek. A KAÜ oldalon pedig ilyen menüpontot nem találtam. Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Lédererné

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Képernyőn szereplők ruházatának elszámolás

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Betáplálási visszatérités áfáját melyik időszara kell könyvelni

    Gyüre Ferenc

    adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

    Sérelemdíj számfejtése

    Dócziné Szabó Nikoletta

    munkajogi és bérszámfejtési szakértő

    NEXON

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media