Tisztelt Szakértő! Ön szerint a közüzemi energiaköltségek közül – így a hődíj, áram, víz – mely költségek csökkenthetik az iparűzési adó alapját? Anyagként a közüzemi számlák mely tételei állíthatók be társaságok esetében? Az ipa-törvény csak anyagbeszerzést említ, nem konkretizálja, mint például a tao-törvény. Válaszukat várva, tisztelettel: M Margit
Tisztelt Szipszer Úr! Köszönöm válaszát (http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_13_Iparuzesi_ado__utdij_levonasa_prg). Időközben az önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy náluk nem katásként vagyok regisztrálva, hanem egyszerűsített iparűzési adót választottam (fix iparűzési adóalap évi 50 ezer forint), emiatt nem illet meg az útdíjlevonás lehetősége. Mi az Ön véleménye?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben valaki egyéni vállalkozói (szja hatálya alá tartozik) és őstermelői tevékenységet is folytat, ezekről a tevékenységekről külön-külön vagy egyben, összesítetten kell beadni a helyi iparűzési adóbevallást az illetékes települési önkormányzathoz? A probléma akkor vetődött fel, amikor kiderült, hogy az egyik település összevontan kéri a bevallást (adóalanyokat csak adószámonként tartja nyilván), míg a másik település 2 bevallást kér külön-külön a két tevékenységről (egyéni vállalkozókat adószámonként tartja nyilván, őstermelőket adóazonosítóként). Tekintettel arra, hogy székhelyváltozás történt 2017-ben (a telephely megmaradt), a 2017. évről a helyi iparűzési adóbevallást személyi jellegű ráfordítás arányos megosztásával kell megállapítani és mind a két településre be kell nyújtani. Ha azonban a két település eltérően kéri a bevallásokat, a megosztást nem tudom alkalmazni. Kérdésem, hogy melyik önkormányzat jár el helyesen, azaz a két tevékenységről egy bevallást kell benyújtanom vagy kettőt? Köszönöm a válaszukat.
Kedves Tamás! Kérem, hogy legyen kedves azt is leírni, mikor, pontosan hány forintot kell fizetnie. Például március 15-éig, vagy a szünetelés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15-éig, vagy január 31-éig pontosan hány forintot fog fizetni ez a vállalkozó? Köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Kisadózó vállalkozásként (egyéni vállalkozó) tételes adót fizetek, évi 50 ezer forintot (2,5 millió forint x 2%). Engem is megillet-e az útdíjak 7,5 százaléka levonhatóságának joga, vagy ez a lehetőség csak a "normál" iparűzési adót fizetők számára adott? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mikor, és mennyi iparűzési adót (2 százalékos kulcs) kell fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, aki 2017.02.01-2017.05.01-ig szünetelt? Kérném szépen az algoritmus megadását is. Milyen bevallási kötelezettsége van, és milyen határidővel? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari cég különböző településeken végez vakolási munkákat szerződés alapján. Egy településen több munkát is vállal különböző időszakonként, vagyis egy fővállalkozó, különböző időszakokban megbízza a céget egy településen családi házak vakolásával. A vakoló cégnek ezen településen iparűzési adó alá be kell jelentkeznie? Például a vakoló cég a településen egész év folyamán dolgozik, de mindig más-más munkákon, amelyeket kb. 25 nap alatt befejez, ilyenkor a cégnek ezeket a munkákat össze kell adni, és ez alapján be kell jelentkezni iparűzési adó alá, vagy mivel egy-egy munka időtartama nem haladja meg a 30 napot, ezért nem szükséges iparűzési adó alá bejelentkezni? Köszönettel: Lászlók Éva Virtus Kft
Tisztelt Szakértő! A (http://adozona.hu/kerdesek/2017_8_30_ideiglenes_iparuzesi_ado_wyk#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice ) kérdésre kapott választ értem, azonban az még mindig nem világos számomra, hogy ha adott településen nem dolgozik a vállalkozó 30 napot, hanem pl. csak 10-et, akkor is be kell jelentkezni az ideiglenes ipa alá? Az egyértelmű, hogy adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, de az nem, hogy bejelentkezni szükséges-e? Válaszát köszönöm.
Az önkormányzat által előírt iparűzési adóelőlegre a kft. módosítást kért. Az indokolt esetben az adózó kérelem alapján adóelőleg módosítást kérheti. Az önkormányzathoz benyújtott iparűzési adóra vonatkozó kérelem illetékköteles-e? Vonatkozik-e a kérelemre az illetéktörvény 29. §-a?
Tisztelt Szakértő! Új ügyfél érkezett cégünkhöz, katásként működik 2015. július óta, azonban kiderült: elmaradása van az iparűzési adó befizetését tekintve. Visszamenőleg mely dokumentummal tudom kötelezettségét pótolni? Válaszát előre is köszönöm! Szabina
Hogyan kell könyvelni az éven áthúzódó tevékenység bevételeit és költségeit? Miként alakul az iparűzési adó alapja? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Cégünk építőipari tevékenységet folytat. Az egyes munkák (projektek) évek között áthúzódnak. A munkákhoz (projektekhez) alvállalkozókat alkalmazzunk, akik a munka elvégzése után számlát állítanak ki, amit cégünk kifizet. A munkákhoz előlegszámlák kapcsolódnak (nem részszámlák!), és előfordult, hogy a számla csak a következő évben kerül kiállításra. A helyiiparűzésiadó-alap megállapításakor projektenként kell vizsgálni a nettó árbevételt és a vele szembe levonható alvállalkozói és anyagszámlákat, vagy cégre nézve projektektől függetlenül? Mivel előfordul, hogy adott munka (projekt) csak előlegszámlával bír, de van már hozzá alvállalkozói költség, akkor ezt mikor lehet levonásba helyezni, ha közben adóévet váltunk? Akkor, amikor az alvállalkozói költség felmerült, mert egyébként a cégnek más projekt (munka) esetében van árbevétele és az több, mint az azon a projekthez kapcsolódó alvállalkozói és anyag költség, vagy a következő évben, amikor az adott projekt (munka) végszámlája kiállításra kerül?
A tolmácsolást szolgáltató cég az iparűzési adó alapjából levonhatja-e az általa igénybe vett tolmácsolásról szóló alvállalkozó (kft.) számláját? A megrendelő elfogadta a munkát és ki is fizette.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás bérel egy helyiséget, a rezsiszámlát nem a tulajdonos, hanem egy másik bérlő számlázza mert nála van a fő leolvasó óra. A bérleményt 2014. évben vették ki, a számlázás elmaradt, most érkezett egy számla áram- és gázelszámolás 2014--2017. 04. 19-éig. Kérdésem a következő áfa szempontjából elszámolhatom a számlát így, hogy már 3 évet érint? Valamint a vállalkozás mikrogazdálkodó beszámolót készít, így ha jól értelmezem, elszámolhatom 2017. évi költségként. Elég a főkönyvben, ha külön soron feltüntettem vagy szét kell bontanom 2017. évi és az előző évekre? Van esetleg még más teendőm a számlával kapcsolatban? Az iparűzési adóban is figyelembe vehetem? Válaszát előre is köszönöm üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy internetes platformon ingatlan-bérbeadókat és -bérlőket hoz össze. A bérbeadás rövidtávú, órákra, napokra, hetekre szól (például születésnap, esküvő, filmforgatás). A bérleti időszak a 90 napot egyetlen esetben sem haladja meg. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a bérlő az ingatlan bérleti díját átutalja a kérdésben szereplő kft.-nek, amelyről a kft. számlát állít ki a bérbe vevő nevére. A példa kedvéért legyen 100 forint a bevétel. Az ingatlant bérbe adó magánszemély vagy társaság pedig a bérleti díjról szintén egy bérletidíjszámlát állít ki a kérdésben szereplő kft.-nek. A példa kedvéért legyen 80 forint a költség. (Bérleti díj szja, és áfa most nem téma ebben a kérdésben). A kérdésben szereplő kft. az ingatlant változatlan formában adja bérbe. Mind a két féllel szerződés köttetik (mind a bérbe adó és a kérdésben szereplő kft., mind a bérbe vevő és a kérdésben szereplő kft. között). A bérbe adó és a kérdésben szereplő kft. között a szerződés azt is tartalmazza, hogy az ingatlan további albérletbe adható. A kft. kimenő számlájában – amit a bérlő felé állít ki – fel lenne tüntetve az ingatlan pontos címe plusz a "közvetített szolgáltatás" megnevezése. A bérbe adó által bejövő – költség – számlán is egyértelműen fel lenne tüntetve az ingatlan pontos címe. A kérdésben szereplő kft.-nek az iparűzési adót mi után kell megfizetnie? A 100 forint után? Vagy a 100-80=20 forint után? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték