Tisztelt Szakértő! Ha valakinek a székhelye és a telephelye két városban van, akkor mindkét városban fizeti az 50-50 ezer forint iparűzési adót, vagy igaz, hogy ez évtől ezen rendelkezés megváltozott? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egy budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nem történik már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatként használt lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy főfőállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi ipa-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában.
Tisztelt Szakértők! Építőipari tevékenységet folytató társaság ideiglenes iparűzési adójának megállapításában kérném a segítségüket. Az 1990. évi C. törvény értlemében ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha annak időtartama meghaladja a 30 napot, de 180 napnál nem több. Társaságunk más, telephelynek nem minősülő településen végez építőipari tevékenységet. A munka kezdete a szerződés szerint 2017. szeptember 4., befejezése 2018. január 10. A munka jellegéből adódóan nem minden nap végzünk munkát az adott településen. A megjelölt időtartam alatt összesen kb 40 napot dolgoztunk az adott településen. Kérdésünk: Az ideiglenes iparűzési adót csak 40 napra kell bevallanunk és megfizetnünk, vagy minden egyes naptári napra? Ha a munka befejezése nem január 10., hanem mondjuk március 10? Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy elértük a 181 napot, be kell jelenteni a telephelyet, és állandó jellegű iparűzési adót fizetni? Vagy azt csak adóéven belül kell/lehet nézni? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem lenne. Az első, hogy ha az ügyfélkapu-felhatalmazásommal feladhatom az aktuális iparűzésiadó-bevallást, és ezt az önkormányzatnak el kell fogadnia, akkor az önkormányzatnál lekérhetem-e az ügyfeleim helyiadó-folyószámláját is, az ügyfél külön meghatalmazása vagy ügyintézésén kívül? Második kérdés: az egyik ügyfél év közben székhelyet váltott (nem telephelyet), nem jelezte az új helyen időben, ezért később nem fogadták el a katás választását sem. Mindkét helyen normál adózással adózik. Székhelyre megosztást sehol nem találtam. Ami a telephelyre vonatkozik, tárgyieszköz- vagy bérarányos megosztás, az neki nincs. Hogyan állapítom meg az iparűzési adó önkormányzatokra eső alapját? Régi leírt tárgyi eszköze van, amit esetleg úgy veszem, hogy továbbviszi az új helyre, de a régi székhelyen is ott volt. Jövedelemkivét nem volt. Volt főállása. Év közben, a székhelyváltáskor lett katás, a NAV szerint be is van jegyezve.
Tisztelt Szakértő! Az adóalany egy kft. A cég haszonkölcsön-szerződés alapján használ egy ingatlant, amelynek a tulajdonosa egy magánszemély, aki hozzájárult, hogy az ingatlanban egyéb szálláshely-szolgáltatás és hosszú távú szobakiadás történjen (6 szoba van). A közművek a tulajdonos nevén vannak. A cég nem áfakörös. Hogyan kell adóznia, ha mindkét tevékenységet folytatja, és milyen adók terhelik? Iparűzésiadó-bevallásnál be kell vallani a hosszú távú bérlőket is? ("A" pótlap 9 pontnál... bérlő). A hosszú távú bérlők mentesek az ifa alól, amit bérleti szerződéssel igazolnak? Kell-e ingatlan-bérbeadás után negyedévenként adóelőleget fizetnie a cégnek, vagy az csak magánszemélyekre vonatkozik? Válaszát előre köszönöm!
A 1729 helyett mit kell beadni? Az IPA és a 17KIVA oké, de a mérlegadatokat melyikben kérik? A 1771 úgy látom, csak áttérő adózóknak van. Vagy ezzel a két bevallással letudtam mindent? :-)
Tisztelt Szakértő! Cégünk konferenciaszervezéssel foglalkozik. A rendezvények elsősorban szállodákban kerülnek megrendezésre. A szálloda az elszámoló számlán tételesen felsorolja az általa nyújtott termékek és szolgáltatások listáját, így az étkeztetést, a szervízdíjat, a terembérletet, a technikai szolgáltatás biztosítását stb. Társaságunk a kimenő számlájában "cateringszolgáltatás" után érvényesíti a fenti költségeket. Kérdésünk: az iparűzési adóban milyen formában érvényesíthetők a felmerülő költségek, illetve mi a helyes könyvelési folyamat? Az étkeztetés mint anyagköltség, a szervízdíj mint közvetített szolgáltatás, vagy az egész catering (anyag+szervízdíj) -rész mint közvetített szolgáltatás érvényesíthető? (A bérleti díj és a technikai szolgáltatás, illetve az előadók díját értelemszerűen nem vesszük figyelembe csökkentő tételként a hipában, mivel az megítélésünk szerint igénybe vett szolgáltatás csak.) Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek iparűzésiadó-mérséklési kérelmet szerettem volna beadni. Az önkormányzatnak nincs ilyen nyomtatványa (Budapestnek van). Végül papír alapon küldtük el, de azt olvastam, hogy 2018-tól már csak elektronikusan lehet ilyen ügyeket intézni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan történik ennek a menete, és milyen oldalon, kinek a nevében kell ezt megtenni? Próbáltam az epapir.gov.hu oldalon, de ott a cég helyett az ügyvezető adatai szerepelnek. A KAÜ oldalon pedig ilyen menüpontot nem találtam. Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Lédererné
Tisztelt Szakértő! Lakásértékesítéssel foglalkozó cég új építésű lakásait alvállalkozóval építteti. A magánszemély vevőkkel a társaság adásvételi szerződést köt. A helyi adóról szóló törvény 52. § 32. pontja alapján az alvállalkozói telj. értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;". Egy korábbi adózónás cikkben (http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_28_Lakas_epites_ebv) a szakértő ezt írta: "A más kivitelezők által számlázott díjak igénybe vett szolgáltatások. Ezek nem alvállalkozók". A kérdésem, hogy az iparűzési adóalapnál levonható-e a fenti esetben a kiszámlázott munka értéke?
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tanulót foglalkoztatott a 2017. évben. A szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyik hónapban sem érte el a havonta tanulónként érvényesíthető normatíva összegét, így folyamatosan visszaigénylő pozícióban volt a szakképzési hozzájárulás adónemen. Kérdésem ezen egyéb bevétel soron megjelenő összeg adózásával kapcsolatos. A helyiadó-törvényben az alábbi törvényi hivatkozást találtam: "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, illetve őstermelő esetén a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni;" Jól értelmezem, hogy az egyéni vállalkozó más adóalanytól eltérően MINDEN egyéb bevételként könyvelt bevételét köteles beleszámítani az iparűzési adó alapjába? A kapott támogatást is, ami egyéb bevétel soron szerepel? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó bejelentkezett tételes iparűzési adó alanyként 2017. február 15-éig. Választása csak a 2017-es adóévre vonatkozik, vagy addig érvényes, amíg vissza nem vonja? Illetve meg kell-e (kellett volna-e) erősítenie ezen választását a 2018-as adóévre is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elkészíteni egy magánszemély esetében az iparűzésiadó-bevallást, ha több tevékenysége van? Például katás egyéni vállalkozás mellett magánszemélyként őstermelő és bérbeadási tevékenysége is van. A katás tevékenységre a kata adózást választotta az iparűzési adóban a tevékenység székhelyén, a többi tevékenységre az általános módszer (vagyis a költségek figyelembe vételével). A helyi adó törvény nem rendelkezik arról, hogy ezeket a tevékenységeket külön-külön vagy együttesen kell bevallani. A katás vállalkozás székhelye B településen van, a bérbeadás székhelye (telephelye) A településen van, az őstermelés pedig több településen (A, B, C, D, E), ráadásul van olyan magánszemély, aki az őstermelői tevékenységét közös őstermelés alapján végzi. Mi az önök tapasztalata ebben, illetve mi a megoldás ilyen esetben? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek Budapesten van a székhelye és Szegeden a fióktelepe. A budapesti székhelyen, ami a lakása, bérleti díj nincsen. Szegeden a fióktelepen bérleti díj nincsen. A fióktelepen egyáltalán semmilyen tevékenység nincsen. A vállalkozásnak 1 alkalmazottja van, ez pedig az ügyvezető. Tehát bérköltség van. Helyesen járok el, ha a fióktelepre 0 százalék adómegosztást számolok el ? Mivel Szeged nem székhely, ezért azt gondolom, nem kötelező a 10 százalékos arány.
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfelemnél bérelt ingatlanon felújítást végeznek. A bérbeadóval kötött szerződés szerint a felújítást a bérlő végzi, de a „kivitelezési munkálatok költségeit X EUR + áfa/m2 összegig bérbeadó viseli (hozzájárulás)”. A vállalkozás több alvállalkozóval dolgoztat, a felújítás költségeit a 16-os főkönyvi számon gyűjti és aktiválja. A bérlő felé „felújítási hozzájárulás” címen, 27 százalékos áfával kiszámlázásra került a hozzájárulás összege, és árbevételként van kimutatva. A gazdasági tartalma a szerződésnek egyértelműen az, hogy a felújítás a vállalkozásnak a hozzájárulás mértékével kevesebb összegbe kerül, valószínűleg a bérbeadó aktiválja a rá eső részt a felújításból. Hogyan tudom ezt a tételt bekerülési érték csökkenéseként, és nem árbevételként kezelni? Hogyan érinti ez az ügylet az iparűzési adó alapját? Előre is köszönöm a válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték