1159 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Kapcsolt vállalkozás – hipa
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Egyéni vállalkozó autószerelő a saját cégével veszi meg külföldön a használt járművet, a kft.-nek egyéni vállalkozóként autójavítást számláz. A kft értékesíti a javított autókat. A hipabevallásban együtt kell-e szerepeltetni a kétféle tevékenység bevételét adóalapként? A két székhely eltérő településen van.
Kataalany egyéni vállalkozó – szüneteltetés, helyi adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kataalany egyéni vállalkozó év közben rövidebb-hosszabb időre több alkalommal szünetelteti a vállalkozását. A kérdésem az volna, hogy a helyi önkormányzathoz az iparűzési adónál ezt hogyan kell adminisztrálni? A vállalkozó 2,5 millió forint után fizeti meg az évi 50 ezer forintos iparűzési adót. Eddig a szüneteltetés hónapját követő hónap 15-éig beküldtünk egy hagyományos – az önkormányzat által közzétett bevallási nyomtatványt – záró bevallásként, nullákkal kitöltve, majd amikor a szünetelés véget ért, akkor egy változásbejelentőt adtunk be. A törtidőszakra jutó helyi adót mi számoltuk ki, és fizettettük be az ügyféllel. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el? Az önkormányzattól semmilyen hibaértesítő, határozat az időarányos adóról stb. nem érkezett. Van olyan álláspont, mely szerint év közben be kell fizetni az 50 ezer forintot, januárban beadni egy bevallást arról, hogy melyek voltak a kieső idők, és ez alapján az önkormányzat utólag eltörli a szünetelésre eső adót. A változásbejelentőt ebben az esetben is küldeni kell? Köszönöm.
Közvetített szolgáltatás-e?
Kérdés
Az iparűzési adó alapjának csökkentésénél figyelembe lehet-e venni – tervezéssel foglalkozó vállalkozás esetén – a fénymásolás, tervrajzmásolás, sokszorosítás, kötés költségeit?
Közhasznú nonpofit gazdasági társaság iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit gazdasági társaság a tavalyi évben fizetett társasági adót. A számított társasági adó arányosítva lett abban az arányban, amilyet a kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képviselt az összes bevételen belül. Ezen összeg, mint adómentesség, csökkentette a fizetendő társasági adót. Ez így egyértelmű. A kérdésem az lenne, hogy ha az iparűzési adómentesség 2016. évre vonatkoztatva nem áll fenn, mert a tavalyi évben fizettünk társasági adót, és azt az adót a vállalkozási tevékenységre tekintettel fizettük, szóval ettől függetlenül az iparűzési adót a vállalkozás egész tevékenységére vonatkozóan kell-e megállapítani és megfizetni, és nem csak a vállalkozási tevékenységre vetítve? Várom megtisztelő válaszát! Köszönöm!
Iparűzési adó: még lefaraghat az előlegből
Cikk
Nemsokára, azaz szeptember 15-én újra itt van az iparűzési-adóelőleg fizetésének határideje – a naptári éves adózóknak. Körüljártuk, hogy ez kire vonatkozik, mi az alapja, összege, illetve lehet-e még erre vonatkozóan mérséklést kérni.
Családi gazdaság kiskorú tagjának iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetőjének unokái szintén tagjai a gazdaságnak. A vezető székhelyén nincs bevezetve az iparűzési adó, az unokák lakhelyén igen, ahol azok semmilyen tevékenységet, semmilyen eszközzel nem rendelkeznek. Van-e iparűzési adófizetési kötelezettségük az unokáknak, meg kell-e osztani a bevételt a tagok közt, illetve ta elepülések közt?
Adóhiány, határozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
Megjelent a szeptemberi VálaszAdó
Cikk
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Alvállalkozói teljesítmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá – esetenként – a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására (logisztika) is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére. A kft. analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes reklámkampányokról, és az azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Kérdésem az, hogy a harmadik fél által végzett gyártási és logisztikai tevékenység alvállalkozói teljesítménynek minősíthető-e? Amennyiben igen, úgy a HIPA-alapból történő levonáshoz megfelelőek-e a szerződések akkor, ha mind a megrendelővel, mind az alvállalkozókkal vállalkozási szerződést köt a kft., és a megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe? Amennyiben ez nem elegendő, mit kell, hogy tartalmazzanak a szerződések? Mit kell szerepeltetni továbbá a megrendelő felé kiállított számlán, azaz például fel kell-e tüntetni, és hogyan az alvállalkozói teljesítményeket? Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzésiadó-alap megosztása
Kérdés
Taxis egyéni vállalkozó székhelye egy balatoni kisváros, telephelye van Budapesten is. A taxis személyszállításon kívül más tevékenységet nem folytat, alkalmazott, illetve személyi jellegű ráfordítás nincs. Eszközként csak a taxióra van a vállalkozás nyilvántartásában, már régen 0 értékkel, a gépkocsi nem kizárólagos vállalkozási célú, bérleti és lízingdíjat díjat nem fizet. Árbevétele 6 millió forint alatti. Hogyan kell megosztani az iparűzésiadó-alapot a két település között?
Mutatjuk, hogyan csökkenthető az iparűzési adó című szakértői levezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Lehet, hogy nem jól értelmeztem a cikkben szereplő utolsó mondatokat, idézem: "E rendelkezés kapcsán fontos ugyanakkor, hogy csak a már az adóévben eladott lakáshoz az adóévben vásárolt és ráfordításként elszámolt szolgáltatás ellenértéke vonható le e jogcímen Az iparűzési adó ugyanis egyfelől éves elszámolású adó (a korábbi adóelszámolási időszakban felmerült költségek, ráfordítások az adott adóelszámolási időszakban nem érvényesíthetőek). Továbbá a norma – amikor a vásárolt szolgáltatást említi – a „vesz igénybe” jelen idejű kifejezéssel él, ami szintén arra utal, hogy csak az adott elszámolási időszakban felmerült ráfordítások vehetők figyelembe." Építőipari vállalkozás (kettős könyvvitel mellett) többlakásos ingatlant épít. A beruházás kezdete mondjuk 2016. március 01. és 2016.december 31-én kész a beruházás. 2016. évben így még egy lakást sem tudott eladni. 2017. évben értékesíti az ingatlanokat. Ha jól látom, akkor a cikk szerint 2016. évben csak anyag- és alvállalkozói stb. költségek vannak, ezért nulla az iparűzési adó. 2017. évben, amikor értékesíti a lakásokat, már semmi nem vonható le az iparűzési adóból, mintha nulla forint anyag- és alvállalkozói stb. költség merült volna fel, mivel azokat az előző évben számolta el a vállalkozás?
Iparűzési adó: így kell meghatározni a közvetített szolgáltatások értékét
Cikk
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó vagyok. 2015 szeptemberében gyermeket szültem, ezért 2016. január 15-éig a 2015. évre ipa-bevallást adtam be, mivel a szülés miatti csedre tekintettel nem a teljes évre kellett fizetnem a tételes adót, és ennek alapján a havi 50 ezer forint ipát sem. A napokban megkapott adófolyószámla szerint 2016. 03. 16. határidővel 25 000 forint fizetési kötelezettség szerepel a folyószámlán. Tekintettel arra, hogy jelenleg is gyeden vagyok, be kell-e ezt az összeget fizetnem, majd szeptemberben az újabb 25 000 forintot, vagy mit kell tennem, hogy e kötelezettséget töröljék a folyószámláról? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Katás bt.-t alapítana? Mutatjuk, mire kell odafigyelnie
Cikk
Temérdek kérdés merül fel egy társaság létrehozása előtt, s különösen érdekes dilemmákat vet fel egy katás bt. alapítása, pláne akkor, ha megalakul, de csak később kezd el érdemben működni. Példa erre az a kérdéshalom, amellyel olvasónk szakértőnket – Sinka Júlia, okleveles adószakértőt – elárasztotta.
Közvetített szolgáltatás iparűzési adónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
