1155 találat a(z) iparűzési adó cimkére
Iparűzési adó: még lefaraghat az előlegből
Cikk
Nemsokára, azaz szeptember 15-én újra itt van az iparűzési-adóelőleg fizetésének határideje – a naptári éves adózóknak. Körüljártuk, hogy ez kire vonatkozik, mi az alapja, összege, illetve lehet-e még erre vonatkozóan mérséklést kérni.
Családi gazdaság kiskorú tagjának iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetőjének unokái szintén tagjai a gazdaságnak. A vezető székhelyén nincs bevezetve az iparűzési adó, az unokák lakhelyén igen, ahol azok semmilyen tevékenységet, semmilyen eszközzel nem rendelkeznek. Van-e iparűzési adófizetési kötelezettségük az unokáknak, meg kell-e osztani a bevételt a tagok közt, illetve ta elepülések közt?
Adóhiány, határozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
Megjelent a szeptemberi VálaszAdó
Cikk
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Alvállalkozói teljesítmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá – esetenként – a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására (logisztika) is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére. A kft. analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes reklámkampányokról, és az azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Kérdésem az, hogy a harmadik fél által végzett gyártási és logisztikai tevékenység alvállalkozói teljesítménynek minősíthető-e? Amennyiben igen, úgy a HIPA-alapból történő levonáshoz megfelelőek-e a szerződések akkor, ha mind a megrendelővel, mind az alvállalkozókkal vállalkozási szerződést köt a kft., és a megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe? Amennyiben ez nem elegendő, mit kell, hogy tartalmazzanak a szerződések? Mit kell szerepeltetni továbbá a megrendelő felé kiállított számlán, azaz például fel kell-e tüntetni, és hogyan az alvállalkozói teljesítményeket? Válaszát előre is köszönöm.
Iparűzésiadó-alap megosztása
Kérdés
Taxis egyéni vállalkozó székhelye egy balatoni kisváros, telephelye van Budapesten is. A taxis személyszállításon kívül más tevékenységet nem folytat, alkalmazott, illetve személyi jellegű ráfordítás nincs. Eszközként csak a taxióra van a vállalkozás nyilvántartásában, már régen 0 értékkel, a gépkocsi nem kizárólagos vállalkozási célú, bérleti és lízingdíjat díjat nem fizet. Árbevétele 6 millió forint alatti. Hogyan kell megosztani az iparűzésiadó-alapot a két település között?
Mutatjuk, hogyan csökkenthető az iparűzési adó című szakértői levezetés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Lehet, hogy nem jól értelmeztem a cikkben szereplő utolsó mondatokat, idézem: "E rendelkezés kapcsán fontos ugyanakkor, hogy csak a már az adóévben eladott lakáshoz az adóévben vásárolt és ráfordításként elszámolt szolgáltatás ellenértéke vonható le e jogcímen Az iparűzési adó ugyanis egyfelől éves elszámolású adó (a korábbi adóelszámolási időszakban felmerült költségek, ráfordítások az adott adóelszámolási időszakban nem érvényesíthetőek). Továbbá a norma – amikor a vásárolt szolgáltatást említi – a „vesz igénybe” jelen idejű kifejezéssel él, ami szintén arra utal, hogy csak az adott elszámolási időszakban felmerült ráfordítások vehetők figyelembe." Építőipari vállalkozás (kettős könyvvitel mellett) többlakásos ingatlant épít. A beruházás kezdete mondjuk 2016. március 01. és 2016.december 31-én kész a beruházás. 2016. évben így még egy lakást sem tudott eladni. 2017. évben értékesíti az ingatlanokat. Ha jól látom, akkor a cikk szerint 2016. évben csak anyag- és alvállalkozói stb. költségek vannak, ezért nulla az iparűzési adó. 2017. évben, amikor értékesíti a lakásokat, már semmi nem vonható le az iparűzési adóból, mintha nulla forint anyag- és alvállalkozói stb. költség merült volna fel, mivel azokat az előző évben számolta el a vállalkozás?
Iparűzési adó: így kell meghatározni a közvetített szolgáltatások értékét
Cikk
Az iparűzésiadó-alap kiszámítása során a közvetített szolgáltatások értékével csökkenteni lehet a nettó árbevételt, s e körülmény mindig megmozgatja a vállalkozások fantáziáját. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a gazdálkodó szolgáltatásbeszerzése így vagy úgy, de a vevőhöz jut (számára „közvetítik”), kézenfekvőnek tűnne levonni azt a következtetést, miszerint minden input szolgáltatás esetén – legalábbis elméletileg – lehet szó közvetített szolgáltatásról. A releváns jogszabályok azonban ennél kissé cizelláltabban közelítik meg ezt a kérdést. A következőkben e szabályokról lesz szó.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó vagyok. 2015 szeptemberében gyermeket szültem, ezért 2016. január 15-éig a 2015. évre ipa-bevallást adtam be, mivel a szülés miatti csedre tekintettel nem a teljes évre kellett fizetnem a tételes adót, és ennek alapján a havi 50 ezer forint ipát sem. A napokban megkapott adófolyószámla szerint 2016. 03. 16. határidővel 25 000 forint fizetési kötelezettség szerepel a folyószámlán. Tekintettel arra, hogy jelenleg is gyeden vagyok, be kell-e ezt az összeget fizetnem, majd szeptemberben az újabb 25 000 forintot, vagy mit kell tennem, hogy e kötelezettséget töröljék a folyószámláról? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Katás bt.-t alapítana? Mutatjuk, mire kell odafigyelnie
Cikk
Temérdek kérdés merül fel egy társaság létrehozása előtt, s különösen érdekes dilemmákat vet fel egy katás bt. alapítása, pláne akkor, ha megalakul, de csak később kezd el érdemben működni. Példa erre az a kérdéshalom, amellyel olvasónk szakértőnket – Sinka Júlia, okleveles adószakértőt – elárasztotta.
Közvetített szolgáltatás iparűzési adónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Iparűzési adó székhely-áthelyezés esetén
Kérdés
A vállalkozó 2016. 03. 11-én Budapestről egy vidéki településre helyezi át a székhelyét. Az új székhelyre beadtam a bejelentő nyomtatványt. A megszűntre a kijelentőt és a 01.01.-03.11. időszakra szóló bevallást. A fővárosi önkormányzat levélben értesít, hogy a tört időszakra beadott bevallásomat nem tudja feldolgozni. Mert nem kell megtörni. Majd 2017-ben nyújtsam be a teljes időszakra a bevallásomat, és a megosztás elve szerint osszam el a két székhely között az adóalapot és számítsam ki az adót. Hivatkozik az Art.33. § (3) bekezdésére, illetve a helyi adókról szóló törvény 39. § (2) bekezdésére. Az Art. valóban nem tartalmazza, de szerintem evidens, ha megszűnik egy helyen a cég, akkor már az azt követő időszakra nem adhatok be bevallást. Illetve a helyi adókról szóló törvény is (bár nincs így leírva) a székhely és a telephelyek közötti megosztásra gondol. Rosszul gondolom? Ha jól gondolom, mire tudok hivatkozni a válaszlevélben? Segítségét előre is köszönöm
Mérsékeltetheti az adóelőlegét, de jól számoljon, hogy meg ne bánja!
Cikk
Az árbevétel jelentős visszaesésekor gondot okozhat a korábbi teljesítmény alapján meghatározott adóelőleg megfizetése. Ilyenkor kérhető a kötelezettség mérséklése. Ismertetjük, hogy hogyan, milyen feltételekkel és következményekkel.
Iparűzési adó katás egyéni vállalkozónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó iparűzési adóra nem katás egyszerűsített tételes adó-megállapításra jelentkezett be. Fodrász, műkörmös az ipa-alap megállapításánál a nyugtás bevételeit mivel csökkentheti? Festékek, alapanyagok beszerzési számláival lehetséges? Bérleti díj, katabefizetés csökkenti a bevételeit? Köszönettel.
Bt. indításával kapcsolatos információ
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
