Kérdésem arra irányul, hogy a helyi önkormányzat által nyilvántartott és beszedésre az állami adóhatósághoz benyújtott helyiiparűzési-adótartozás összege – mely egyébként adók módjára behajtandó köztartozás – beszámít-e az adóregisztrációs eljárásban figyelembe veendő 5 millió forintos adótartozásba? Az Art. 24/A §-a szerinti, adóhatóság által nyilvántartott adótartozás fogalmába beletartozik-e a végrehajtásra átadott és nyilvántartott ipa.
Olvasónk a kata-alanyok iparűzési adó-bevallásával kapcsolatosan, a fogalmak és módszerek tisztázásához kért segítséget. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Nemrégiben az egyik önkormányzattól olyan építményadó-határozatot kaptunk, amelyben az adófizetési kötelezettség gyakorisága a Art.-tól (évente kétszeri) eltérően negyedéves (03.15., 06.15., 09.15., 12.15.). Kérdés: az önkormányzatoknak van-e a helyi adókat érintő adókötelezettségek teljesítésére irányuló, akár az Art.-ot is felülíró jogszabályalkotási lehetőségük? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném kérni az állásfoglalásukat: egyik kft. 2014. év végétől 3 helyen foglalkozik szállodai szolgáltatással üzemeltetési szerződés keretén belül. A 2015. évben saját bevételként számolták el a működésből származó bevételeket, de évközben felmerült, hogy ezek a bevételek nem is a kft.-t illetnék meg, mert üzemeltetés jogcímen is kapott bevételt rá a megbízótól, aki a tulajdonosi jogokat gyakorolja a szállodák felett. 2016. 4. hótól az egyik szállodát béreli (a másik két üdülőt ugyanúgy üzemeltetési szerződés keretében működteti). A bérelt szálloda szerződése 3 hónapra szólt. Kérdésünk, hogy akár az üzemeltetési szerződés keretében kapott árbevétel, akár a bérleti konstrukció keretében megszerzett árbevétel tekintetében melyik önkormányzatot illeti meg a helyi iparűzési adó összege? A kft. székhelye budapesti, míg a felsorolt szállodák az ország több területén (önkormányzat) találhatóak. A kft. tevékenységébe tartozik továbbá olyan üzemeltetési, gondnoklási (pl. fűkaszálás) tevékenység – az ország különböző településein végezve –, melynek árbevételét szintén budapesti székhelyű megbízótól kapja. Ezen esetekre is szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy az iparűzési adó tekintetében megosztásra kötelezett-e a kft.? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., amelynek a székhelye 2016. augusztusban áthelyezésre került Budapestről vidékre. A bt. ügyvezetője a budapesti időszak alatt egy nyugdíjas személy volt (tulajdonos is volt), aki nem vett fel semmilyen jövedelmet, csak a 7050 Ft-ot fizette a vállalkozás. A székhelyáthelyezéskor új ügyvezető került kinevezésre, aki szintén tulajdonosa a bt.-nek, de van 36 órát elérő munkaviszonya máshol, és ő sem vesz fel jövedelmet. Tehát jelenleg nincsen személyi jellegű ráfordítás a cégnél. Szolgáltató tevékenységet folytat a cég, és a mérlegében az eszközérték nulla , és értékcsökkenést sem számolt el 2016-ban. A székhelyáthelyezés miatt az iparűzésiadó-alapot meg kellene osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztást választja a cég. A helyi iparűzési adóról szóló törvény mellékletében az adóalap-megosztásnál a következő kitétel szerepel: a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A kérdésem az lenne, hogy ez a fenti esetben mit jelentene? Nem telephely és székhely közötti megosztásról van szó. Illetve milyen elvek mellett célszerű ilyen eseten a megosztást elvégezni azt is szem előtt tartva, hogy nulla nem lehet egyik önkormányzatra eső összeg sem? Köszönettel.
Szja szerint adózó egyéni vállalkozó a megfizetett iparűzési adót költségként elszámolhatja?
Tisztelt Adózóna! Szlovák cég Magyarországon bejelentkezik áfakörbe, az itteni tevékenysége konferenciaszervezés. Nincs magyarországi székhelye, kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnie az adott városnak, ahol a konferenciát szervezi? Üdvözlettel: Céghmester Consult Zrt.
Idén január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az állandó jellegű helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokat – a meghatározott elektronikus bevallási nyomtatványon – az Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nyújtsák be az adózók. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén lehetőség van a hipabevallások egyidejű beküldésére, mivel az ügyfélkapun biztosított a csoportos küldés – hívja fel a figyelmet közleményében az adóhatóság.
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. franchise hálózatban van. Ő köt szerződést egy magánszeméllyel ingatlanvásárlásra. Elad neki egy lakást 1 millió forint jutalékért, ő ad róla számlát a magánszemélynek. De mivel ez nem az ő lakása volt, hanem a franchise hálózaton belül egy másik kollégáé, így ő is kap számlát 500 ezer forintról. (A másik kolléga állt szerződésben az eladóval.) Végül ezen a lakásértékesítésen 500 ezer forint volt a jövedelme. A kiállított számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem: az 1 milliós bevételből levonhatja-e az 500 ezer forintos alvállalkozói számla összegét? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy önkormányzat adóirodája iparűzési adó tárgyában ellenőriz egy vállalkozást, és ez a vállalkozás megbízható minősítést kapott a NAV-tól, abban az esetben az önkormányzat adóhatóságára is érvényes, hogy csak 180 napig ellenőrizheti a céget? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Társaságunk a társasági adó hatálya alól a kivára szeretne áttérni 2017. január 1-jei hatállyal. Idén esedékes lenne, hogy december 20-áig megtörténjen a társaságiadó- és az iparűzésiadó-feltöltés. Ezeket meg kell-e tennie cégünknek, ha addig beadjuk a 'T203KV nyomtatványt? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy meg kell-e fizetni december 20-áig a 4. negyedévi társaságiadó-előleget is az áttérés ellenére? Köszönöm segítségét!
Ügyfelem szerzői jogdíjat számláz ki építészeti tervei elkészülte után megrendelőivel kötött szerződéseinek megfelelően. A jogdíj tao-béli értelmezésének évközi változása miatt helyes-e az, ha a társaságiadó-alapot a 2016. 06. 30-áig kiszámlázott jogdíj 50 százalékával, illetve az iparűzési adó alapját is csak a 06.30-áig számlázott jogdíjjal csökkentem? Üdvözlettel, CsK
Tisztelt Szakértő! Az iparűzési adóalap számításánál az eszközérték helyes meghatározásában kérném segítségét. A tövényi szabályozást ismerem, konkrétan az érdekel, hogy mit kell érteni a törvény szövegében a "ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg...." meghatározás alatt. Konkrétan: 1. Az adott eszköz társaságiadó-törvény szerinti értéke nulla, mert már korábban leíródott (nem kisértékű eszközről van szó ). Ebben az esetben ennél az eszköznél 0 forint az adóalap -megosztásnál figyelembe vehető eszközérték, hiszen az adótörvény szerinti értékcsökkenés 0 – ez is egy szám –, vagy ebben az esetben mondja a törvény, hogy az érték nem meghatározható és eszközértékként a bekerülési érték 10 százalékát kell tekintetem (ingatlan esetén 2 százalék)? 2. Az adott eszközt fejlesztési tartalék terhére vásároltuk, tehát szintén nulla a társaságiadó-törvény szerinti. Illetve ennél az eszköznél soha nem volt figyelembe vehető társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkkenés. Itt szintén nulla forint az eszközérték vagy a bekerülési érték 10 százalékát kell figyelembe venni? 3. 10 millió forintos 20 százalékos társaságiadó-kulcsú eszköz vásároltunk 01.01-én, 9,9 millió forint fejlesztési tartalékból, tehát idén elszámolható társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés 100 ezer forint. Ebben az esetben idén 100 ezer forint a figyelembe vehető eszközérték? És a következő évben 0 vagy a bekerülési érték 10 százaléka? Köszönöm előre is válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kata-alany egyéni vállalkozó 2016-ra úgy jelentkezett be az önkormányzati adóhivatalhoz, hogy kettőször 25 ezer forint összegben fizeti meg az iparűzési adót. A szóban forgó önkormányzat semmiféle kedvezményt nem alkalmaz. Az egyéni vállalkozó bevétele olyan csekélyre sikeredett 2016-ban, hogy előnyösebb lenne számára az adóalap 80 százaléka után megállapítani az adóalapot. Élhet-e választási jogával 2016-ra, vagy csak 2017-re? Ha igen, a szükséges bejelentést meddig kell megtenni 2016-ra, vagy ha csak 2017-re választhatja, akkor 2017-re milyen határidőt kell figyelembe venni? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték