Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy olyan esetben mi a teendője az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló munkáltatójának, ha szja-fizetési kötelezettség keletkezik? A munkáltató utalhatja-e a munkavállaló szja-összegét, hová kell utalni, és mikor kell bevallani?
Az őszi mezőgazdasági betakarítási, szüreti csúcsidőben mindig kevés a kéz a mezőgazdaságban, mivel nem minden oldható meg gépi munkával. Mezőgazdasági idénymunkára meghatározott feltételekkel foglalkoztathatnak a munkáltatók akár harmadik országbeli állampolgárokat is.
Tisztelt Szakértő! Először is köszönöm eddigi válaszait az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan. Szintén ezen jogviszonnyal kapcsolatosan lenne további két értelmezési kérdésem: 1. Mentesített keretösszeggel kapcsolatos kérdés. A jogszabály szerint a mentesített keretösszeg szakképzettséget igénylő munkakörben 7410 forint/nap ebben az évben. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy 7410 forint/nap munkabér alatt nem kell szja-t fizetni a dolgozónak, függetlenül attól, hogy mennyi órát (maximum 8 órát) dolgozik. Azaz például három órás munkára is kifizethető adómentesen a 7410 forint. Vagy kevesebb ledolgozott óránál arányosítani kell, azaz – maradva a háromórás példánál – háromórás egyszerűsített munkaviszony esetén (7410/8x3) 2778 forint lesz az adómentes határ, vagyis a mentesített keretösszeg? Álláspontunkat az efotörvény 9. paragrafusának 2. bekezdésére alapozzuk, amiben "napibért" említ a jogszabály. 2. Egyesületünk egyszerűsített foglakoztatás keretében alkalmaz egy-egy napra, alkalmanként buszvezetőt (saját tulajdonú busz). A járművezetőt természetesen bejelentjük, a járulékot megfizetjük, viszont kérdésem az, hogy lemondhat-e a béréről (ő ugyanis kvázi "szívességi" alapon is vállalna egyesületünk részére fuvarokat). Előre is köszönöm a válaszokat.
Tisztelt Szakértő! Ha a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagja ellenérték fejében könyveli a szövetkezetet, be kell-e jelenteni a 17t1045NY jelű nyomtatványon? Nem vállalkozási jogviszonyban, például egyszerűsített foglalkoztatás vagy megbízás keretében? Ugyanúgy azokat a tagokat jelenteni kell, akik ugyan választott tisztségviselők lettek alakuláskor a közgyűlés által megszavazott díj ellenében? Fizetésüket (tiszteletdíjukat) az első hónapokban nem biztos, hogy megkapják. A NAV-tájékoztatóból úgy értelmeztem, hogy csak külső munkavégzés esetén kell a 17t1045NY vagy TEL adatlapon bejelenteni. Külső munkavégzésen azokat a tagokat értem, akiket ki tudunk közvetíteni cégekhez. Válaszukat várva, tisztelettel: M. Margit
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében szeretnénk alkalmazni munkavállalókat, akik a hónap több napján dolgoznának. Mivel ismertek a munkanapok – kb. 10 nap/hó, így előre be is jelentjük őket. Ezek a napok általában nem egymás után következnek, hanem az adott hónap során egyenletesen elosztva. Szeretném kérdezni, hogy helyes-e az a gyakorlat, ha a bért viszont egyösszegben, hó végén utaljuk át nekik, vagy pedig minden egyes ledolgozott nap után számfejteni kell és ki kell fizetni? Ez utóbbi megoldás ugyanis elég nagy adminisztrációs teherrel járna. Előre is köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! 1. Lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett (túlóra, műszakpótlék, stb.) lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi 8 óránál tovább foglalkoztatni valakit? 2. Hogyan kell kiszámítani, milyen feltételek mellett és adminisztrációval kell az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottnak kiadni a szabadságát? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Korábban munkaviszonyban álló munkavállaló bérére letiltás érkezett. Mivel a jogviszony megszűnt, ezért erről nyilatkozott a cég a végrehajtó iroda felé. Több hónap elteltével egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkával bízza meg a cég ugyanezt a személyt. Ebben az esetben kell-e foganatosítani a letiltást az alkalmi munka díjazása után? Ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Tisztelt Szakértő! Adva van egy katás egyéni vállalkozó, aki alkalmi bejelentett dolgozót foglalkoztat egyéni vállalkozásában jelenleg, mellette van 36 órát meghaladó munkaviszonya is, így nem főállású katás egyéni vállalkozó. Jelenleg 8 hónapos terhes az egyéni vállalkozó. Két kérdést szeretnék feltenni: az ő esetében hogyan kell kiszámolni az egyszerűsített bejelentésben foglalkoztatható létszámot vagy a napok számát? A másik kérdésem az, hogy a csed igénylésekor és annak folyósítása idejére a munkaviszony szünetelni fog, de mi a helyzet a katás egyéni vállalkozással és az egyszerűsített bejelentett dolgozóval kapcsolatosan? Ha jól tudom, akkor a csedet igénybe vevő anyuka kereső tevékenységet nem folytathat, így szerintem erre az időre talán szüneteltetni kellene az egyéni vállalkozói tevékenységét, melyet a csedet követően újra működtethet. Vagy egyszerűsített foglalkoztatottal – tehát az ő személyes munkavégzése nélkül – mehet tovább a katás egyéni vállalkozása, szüneteltetés nélkül? Ha a csed idejére szüneteltetni kell az egyéni vállalkozását, akkor ebben az esetben ismét kérdésként merül fel az, hogy kell ebben az esetben kiszámolni az egyszerűsített foglalkoztatott létszámot (gondolok itt a megelőző egy évre, elsősorban a csed idejére gondolva), vagy ennek napjait? Válaszát köszönöm!
A zenekar egyik tagja egyéni vállalkozást indított katás adózási móddal. Főtevékenység: előadó-művészeti tevékenység (zenei). A zenekar 5 főből áll. Ha fellépnek, akkor az a személy számláz a megrendelő felé, aki egyéni vállalkozó, a fellépés napjára bejelenti a zenekar többi tagját egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Kérdés: a fentiek alapján ez helyes eljárás-e? Tudnak-e tanácsolni más eljárást (adózást), hogy egy esetleges ellenőrzés során a fellépőknek ne legyen gondjuk egy esetleges ellenőrzés során? Mit tanácsolnának a zenekarnak, hogy járjanak el?
Tisztelt Partnerünk! Az alábbi helyzetet kellene tisztáznunk egy pályázat kapcsán. Adott egy főfoglalkozású őstermelő, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Járulékait az előző év bevételei alapján határoztuk meg. 2016. évben rendelkezett 64 nap egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelemmel, amely turisztikai idénymunkából adódott. Itt a jövedelmet a napi szakmás maximum felett állapította meg a munkáltató és 2016. évben keletkezett neki így jövedelme, amelyet a 1653 bevallásban bevallottunk az 1. soron és a keletkezett adót meg is fizette. Igen ám, de pályázatot adtunk be, ahol feltétel volt, hogy főfoglalkozású őstermelő legyen és nem rendelkezhet munkaviszonnyal mellette. Így, hogy a bevallásában feltüntettünk néhány ezer forint munkaviszonyból származó jövedelmet, elvesztette a jogosultságot a pályázat szerint, mert ezt munkaviszonynak minősíti, illetve most fellebbezéssel kívánunk élni, tisztázó magyarázattal, hogy ez nem munkaviszony. Van-e jogosultságunk hivatkozni, hogy ez a jogviszony nem munkaviszony? Mivel biztosítás sem származik belőle, biztosítotti idő sem, kérem segítsenek megfelelő fellebbezési indokot találni, hogy a munkaviszony "fennállását" cáfolni tudjuk. Köszönettel várom Válaszukat Birwin
Alkalmi munkavállalónk munka közben balesetet szenvedett, eltörött a lába. Ez üzemi balesetnek minősül-e? Mire, meddig jogosult a dolgozó? Ha ezt a dolgozót a következő héttől alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, mikor, mire, meddig jogosult? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Az egyszerűsített foglalkoztatás fő szezonja éppen most van. Az alábbiakban öt olyan, egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos tévedést mutatunk be, melyek számos esetben munkaügyi bírsághoz vagy munkaügyi perhez vezetnek.
Mint mezőgazdasági őstermelő, a saját gazdaságomban megtermelt dinnye értékesítéséhez alkalomszerűen, heti egy-kétszer alkalmi munkaerőt veszek igénybe. A 17T1042E jelű nyomtatványom bejelentem, mint alkalmi munkást, megfizetem utána a napi 1000 forint közterhet, a hónap végén pedig 1708-as jelentést küldök róla. Nébih-ellenőrzés azt a megállapítást tette, hogy ez nem szabályos. Kérdésem: miért nem járok el helyesen?
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkaerőkölcsönző cég, ahol a saját állományában lévő (rendes munkaviszony, nem kölcsönzés) titkárnő pozícióban lévő munkavállalónak, aki jelenleg gyeden van (fizetés néküli szabadságon) adódik egy 2 napos adminisztratív munkalehetőség (beugró) az egyik kölcsönvevő partnerüknél. Lehet erre a két napra efos szerződést kötni? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2017-ben: 11 740 Ft/nap/fő. Ha kata hatálya alá tartozó foglalkoztató ennél magasabb összeget fizet egyszerűsített munkaviszonyban, ez keletkeztet-e egyéb adófizetési kötelezettséget a számára? Köszönöm szépen a segítséget előre is.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték