Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás csak hétvégén, szombat-vasárnap üzemeltet egy büfét. Kérdésem, hogy az alkalmazottnak, illetve egyszerűsített foglalkoztatottnak kötelezően meg kell-e emelni a munkabérét? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Alkalmi munka esetén, ha több munkáltatónál dolgozik ugyanaz a személy, akkor átlépheti-e azt a korlátot, amely arra vonatkozik, hogy egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig foglalkoztatható? Tehát, ha "A cégnél" dolgozik például 15 napot, gond-e, ha "B cégnél" ugyanabban a hónapban dolgozik még például 5 napot? Köszönöm válaszát: Tálas Irén
Egy kft. egyszerűsített alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Nem kellően figyelve az 5 napos korlátra, az egyik személyt az 5-ödik napon éjszakai műszakra osztotta. Ezt 4. nap után jelentette 2 napként. A NAV ezt a bejelentést már be sem fogadta, ami később derült ki, ekkor a kifizetés is megtörtént. Az előbb említett 4 nap az rendben. Az tudom, hogy amit nem fogadtak, azaz 5-6 nap az már munkabérnek számít, és az után a megfelelő mértékű adót és járulékokat meg kell fizetni. Kérdéseim: Erre a 2 napra kell-e munkaszerződést kötni? Itt az a probléma, hogy utólag ezt már nem lehet bejelenteni, mert előtte kellett volna, vagy ilyen esetben igen? Hogy kell ezt dokumentálni? A kifizetésről mint egyszerűsített foglalkoztatott kapott igazolással együtt. Úgy gondolom, ezt bruttósítani kell. Összegezve, abban kérnék segítséget, hogy ilyen esetben hogyan kell eljárni, bejelentési, munkaügyi, és a 08-as bevallásban történő szerepeltetés szempontjából. A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alkalmi munkavállaló évente maximum 90 napot dolgozhat egy munkáltatónál. Amennyiben egy éven belül egy munkáltatónál 90 napot dolgozott, akkor dolgozhat-e ugyanez a munkavállaló egy másik munkáltatónál is ugyanebben az évben alkalmi munkavállalóként. Esetleg egy harmadik munkáltatónál is, vagy csak 90 napot dolgozhat egy évben, akármennyi munkáltatónál dolgozik is? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató és munkavállaló közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. A munkáltató ezek után alkalmazhatja-e a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munka törvénykönyve 201. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére: "A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják". Van-e időbeli korlátozása a munka törvénykönyve ezen paragrafusának? Köszönettel, Krisztina
Tisztelt Adózóna! Önök szerint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai összeegyeztethetők-e buszvezető munkakörrel? Amennyiben az indulás és érkezés között nem telik el 12 óránál több, akkor véleményem szerint igen. De vajon több napos belföldi vagy külföldi utakra elküldhető-e úgy a buszvezető, hogy alkalmi munkavállalóként van bejelentve? Ha igen, akkor hogyan kell pótlékozni a munkavégzés, pihenőidő, készenléti idő szakaszokat? A minimálbér szerinti 623 forintra vagy a garantált bérminimum szerinti 806 forintra kell a pótlékokat felszámolni? Köszönettel: Boros Zsanett
A munkáltató alkalmi munkavállalókat foglalkoztatott a megállapodás szerinti esetenkénti napi 10 óra tartamú munkaidőben, akként, hogy rendkívüli munkavégzésért díjazást nem fizetett, nem alkalmazta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (efo-törvény) melléklete szerinti munkaszerződés-mintát, és munkaidő-nyilvántartást sem vezetett. A munkavédelmi hatóság, majd valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerítését követően a Kúria is megállapította, hogy a munkaadó eljárása jogszabálysértő volt. Nézzük meg az ügy tanulságait.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaz bolti eladókat. Munkavégzésük általában 1-2-3, 5 napon át történik, megszakításokkal, legfeljebb havi 15 napban. Előfordul, hogy egy-egy hónap, vagy esetleg több idő kihagyásával ugyanaz az eladó ismét foglalkoztatásra kerül, hasonló körülmények között. Kérdésem, hogy az arányosan járó fizetett szabadság napjainak számát hogyan kell megállapítani. Alkalmanként? Havonta esetleg többször is? Ha az esetleg járó szabadságot megváltjuk, akkor az véleményem szerint nem jár együtt plusz közteherfizetési kötelezettséggel. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatott állandó lakóhelye nem a munkavégzés helyén van, a munkába járási költségtérítés a munkáltató döntésétől függ. 1./ Ha havi bérlettel rendelkezik a munkavállaló, úgy a havi bérlet ára 86%-ának arányos része illetheti meg a munkában töltött napok arányában. 2./ Ha bérlettel nem rendelkezik, a napi jegy 86%-a a munkában töltött napokra. 3./ Ha a fentiek közül egyik sem, akkor szóba jöhet a gépkocsihasználat, a munkáltató döntésétől függően, kilométerenként 9 Ft és 15 Ft közötti összeg figyelembe vételével. Válaszát köszönöm: Pap Józsefné
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. nyugdíjas ügyvezetője az ügyvezetői tevékenységet kiegészítő tevékenységet folytató társas tagi jogviszonyban – díjazás nélkül – látja el, akkor ugyanazon cégnél ezzel a jogviszonnyal egyidejűleg lehet egyszerűsített foglalkoztatással egyéb munkakörben foglalkoztatni? A cégben két ügyvezető van, tehát nem ő lenne a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban. Egyéb kérdés: amennyiben nem nyugdíjas lenne, illetve esetleg más jogviszonyban (megbízási, munkaviszony) végezné az ügyvezetést, akkor azzal párhuzamosan lenne akadálya az egyszerűsített foglalkoztatásának? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége magánszemélynél, ha egy másik magánszemélyt "foglalkoztat" (kutyasétáltatásra)? Két eset lehet: 1.) A magánszemély (aki nem társas vállalkozó, nem egyéni vállalkozó, máshol nem biztosított) rendszeresen (például minden nap egyszer) sétáltatja a gazdi kutyáját. 2.) Például diák, egyetemi tanuló (tanulás mellett) rendszeresen (például minden nap egyszer) sétáltatja a gazdi kutyáját. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében maximum 120 napig foglalkoztathat egy magánszemély másik magánszemélyt. Mi történik akkor, ha esetleg több napot dolgozik, mint 120? Egyszerűsített foglalkoztatás keretében bejelentéssel és 1 000 forint regisztrációs díj megfizetésével meg van oldva a járulékfizetése, de mi lesz, ha esetleg több mint évi 120 napot sétáltatja a gazdi kutyáját a magánszemély? Kell-e bejelenteni? Kell-e járulékot fizetni? A illetmény havonta több mint valószínű, hogy nem éri el minimálbér 30 százalékát. Köszönettel!
Adott egy munkavállaló, aki jelenleg gyed díjazásban részesül. Mellette más munkáltatónál vállalhat-e munkát munkaviszony vagy akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében? A fizetés nélküli szabadság miatt van-e bejelentési kötelezettsége a "fő" munkáltató felé? Vannak-e rá korlátok (idő-, összeg-..) Várom megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_16_httpadozonahukerdesek20161215EFOt_hpi kérdésre adott válaszban a második eset eddigi ismereteim szerint nem is lehetséges, mert egy bejelentéssel maximum 5 nap jelenthető be, egy héten maximum 5, egy hónapban pedig maximum 15 nap lehet. Vagy van más lehetőség is a bejelentés során? Mire alapozza a második lehetőségben vázoltakat a gyakorlatban, melyben 8 nap van bejelentve?!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk főtevékenysége '0149 TEÁOR-szám szerinti "egyéb állattenyésztés", ami kisállat (rovar, hüllő) tenyésztését jelenti állandó, folyamatos üzemben; mely tevékenység mezőgazdasági tevékenységnek minősül. Kérdésünk, hogy a 2010. LXXV. Efo tv., ill. Mt. vonatkozásában az e tevékenységet végző egyszerűsített foglalkoztatottak munkavégzése mezőgazdasági idénymunkának minősül-e, alkalmazhatóak-e ők mint mezőgazdasági idénymunkások a kedvezőbb mértékű közteher mellett?
Tísztelt Szakértő! Idénymunkásnak lehet-e/kell-e téríteni a saját gépjárművel történő munkába járás, kiküldetés költségeit, adómentes kultúra-, illetve sportutalványt (50 ezer forintiig illetve korlátlanul) juttatni? Köszönöm mielöbbi válaszát.
Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_15_EFO_thy linken található kérdésben vázoltak és az arra adott válasz szerint tehát ebben az esetben 50 vagy 100 százalékos túlórapótlékot kell megfizetni az egyes napokon?!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték