Tísztelt Szakértő! Idénymunkásnak lehet-e/kell-e téríteni a saját gépjárművel történő munkába járás, kiküldetés költségeit, adómentes kultúra-, illetve sportutalványt (50 ezer forintiig illetve korlátlanul) juttatni? Köszönöm mielöbbi válaszát.
Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_15_EFO_thy linken található kérdésben vázoltak és az arra adott válasz szerint tehát ebben az esetben 50 vagy 100 százalékos túlórapótlékot kell megfizetni az egyes napokon?!
Tisztelt Szakértők! Egy dolgozó be volt jelentve egyik héten szombattól következő hét keddig 4 napot, utána csütörtöktől szombatig 3 napot. Dolgozhat-e mindegyik napon 12 munkaórát, ha a túlórapótlékot megfizetjük neki?
Tisztelt Szakértő! Katás bt. foglalkoztathat-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat, vagy azt csak rendes munkaviszony keretében teheti? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Tudomásunk szerint munkáltatóként értendő az egyszerűsített foglakoztatásban az alkalmi munka éves 90 napos foglalkoztatási korlát. Kérdésünk, hogy egy munkavállaló éves szinten több munkáltatónál - akár 4 munkáltatónál is - dolgozhat munkáltatónként 90-90 napot?
Az egyszerűsített foglalkoztatás kétségtelenül nagyon kedvező közteher-fizetési lehetőség, ami ugyanakkor a munkavállaló számára csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra ad jogosultságot, és még egészségügyi szolgáltatást sem biztosít.
Tisztelt Szakértők! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkában foglalkoztatnánk műszerész szakmunkást. Kérdésem az lenne, hogy őt már a garantált bérminimummal kell-e foglalkoztatnunk, illetve mennyi az a bér, ami után ő már nem fizet szja-t, mennyi a mentesített keretösszeg? Ez a jelenlegi 5940 forintnak a 87 százaléka? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalását. Adott egy egyszemélyes kft., amely tevékenységet csak adott időszakokban 1-3 havonta (a megrendelésektől függően) 1-2 napon végez. A kft. ügyvezetője nem tulajdonos, rendelkezik máshol biztosítási jogviszonnyal, tevékenységét megbízási szerződéssel látja el. A kft. megrendeléseit az adott napokon a tag teljesíti, amely napokon egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozik. Kérdésem, hogy a tag esetében ez a foglalkoztatási forma jogszerű-e, vagy mivel egyszemélyes kft.-ről van szó, a tagot személyesen közreműködőnek kell tekintetni az adott időszakokra (azaz kötelező járulékfizetés terheli), illetve az adott napokon kívül is? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: MG
Ügyfelem alkalmazottként foglalkoztat 8 órában egy magánszemélyt, ugyanezt a magánszemélyt foglalkoztatja egy másik cég egyszerűsített foglalkoztatásban. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy főállásban 8-16 óra között egyik cégnél és ugyanazon a napon (heti két nap) 17-23 óra között adatrögzítői munkát végez egy másik cégnél (egyszerűsített foglalkoztatásban). Az egyszerűsített foglalkoztatás fent említett eseténél kell-e valamilyen éjszakai pótlékkal számolni? (A cég maga nem folytat olyan tevékenységet, ahol az éjszakai munkára szükség lenne.) Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Számos könnyítési lehetőséget vezetett be az új munka törvénykönyve (Mt.), mellyel a munkáltatók rugalmas munkaerőigényét kívánja kielégíteni, illetve mozgásterüket kívánja szélesíteni. Az egyik ilyen terület, ahol ez érezhető, a szabadság nyilvántartása és kiadása. A szabályrendszer értelmezése ugyanakkor a gyakorlatban számos munkáltató számára nehézséget jelent. Erre tekintettel vesszük végig a leggyakoribb kérdéseket és az Mt. alapján azokra adható válaszokat.
Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelemre és a munkaügyre vonatkozó szabályok betartását az építőiparban, a kereskedelemben és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2017-es ellenőrzési tervéből.
Tisztelt Szakértő! Költségvetési szervnél szeretnénk elküldeni nyugdíjba az egyik portásunkat (tavaly betöltötte a nyugdíjkorhatárt), aki munkaviszonyban áll. A nyugdíj folyósítása közben szeretnénk újra alkalmazni, vagy egyszerűsített foglalkoztatás vagy munkaviszony keretében részmunkaidőben, kisegítő portásként. Jól értelmezem a Tny-t azzal kapcsolatban, hogy a fenti jogviszonyok nem tartoznak a nyugdíj folyósítását felfüggesztő okok közé?
Tisztelt Szakértő! Egy kivás vállalkozás egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazna dolgozókat. A kiva törvényben (NAV honlapon) azt olvasom, hogy olyan személyi kifizetés, ami nem képez Tbj.-alapot, az nem képezi a kiva alapját sem. Tehát, ha például a minimum-adóalap csak a kifizetett munkabér után (pénzeszköz kevesebb lett, előző időszaknál) keletkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás után kifizetett juttatás ebbe nem számít bele, és nem 16 százalékkal adózik, csak a napi 1000 forint járulékot kell megfizetni. Az adóhivatal infó vonalán is ebben erősítettek meg egyik napon, de másnap mást mondtak, nekem és másnak is. Kérem szíves segítségét! Köszönettel.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az szja-törvény mentesített keretösszeget határoz meg. Ezt a munkában töltött napok számának és a minimálbér vagy a garantált bérminimum szorzatának összegeként kell meghatározni. E "keretösszegig" mentes az egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett bevétel. Ez akkor is igaz, ha például a minimálbér esetében az egyszerűsített foglalkoztatott egy napig dolgozik, bére 5110 forint, de nem 8 órát, hanem 2 vagy 4 órát dolgozott ezért a bérért? Hiszen a törvény a napok számát rögzíti a mentesített keretösszeg meghatározásakor, nem az egy nap alatt ledolgozott órák számát. És az egy nap akkor is egy, ha valaki 8, 4 vagy 2 órát dolgozik?
Tisztelt Adózóna! Az egyszerűsített foglalkoztatottaknak kifizetett jövedelem adómentes egy meghatározott napi összegig, és az szja-bevallásban sem kell szerepeltetni. Ha a mentes rész feletti a jövedelem, akkor az után 15% szja-t kell fizetni, és az szja-bevallásba is be kell tenni. Ez szépen le van írva több oldalon, törvényben is. De mi a helyzet ilyenkor a többi járulékkal? Erről nem lehet látni sehol tájékoztatást. A mentes rész feletti jövedelem után kell-e nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot fizetni? És kell-e a munkáltatónak szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni? Előre is köszönöm válaszukat!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték