A nyár az egyszerűsített foglalkoztatás fő szezonja, így érdemes időről időre áttekinteni azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek problémát szoktak jelenteni a munkáltatók számára. Ez az atipikus foglalkoztatási forma ugyanis – egyszerű és rugalmas szabályrendszerével, közteherviselési könnyítéseivel – alkalmas lehet a vállalkozások idényjellegű munkaerőigényeinek kielégítésére, ezért fontos, hogy helyesen értelmezzük a szabályokat.
Konkrétan milyen adókat és járulékokat kell megfizetni és hogyan kell számolni, ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül foglalkoztatott munkavállalójának több munkabért fizet, mint a minimálbér kétszerese (korlát), vagyis 11740 Ft/nap/fő összegnél többet? Kapcsolódó cikk: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ami_nem_esik_jogszabalyi_korlatozas_ala_az__OBQSI0
Mi történik abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás megfelel valamennyi jogszabályi előírásnak, ugyanakkor az alkalmi munkavállaló díjazása tekintetében a kötelező mértékhez viszonyítva jelentősen a munkavállaló javára tér el? – cikkünkből megtudhatja.
Számos kisvállalkozás keresi a lehetőségeket, hogy a jelentős közterheket miként lehetne jogszerűen csökkenteni. Ilyen esetekben sokszor nem szakemberekre hallgatnak, hanem az interneten, ismerősi körben keresnek „jó megoldásokat”. Ennek ugyanakkor egy hatósági ellenőrzés vagy éppen egy jogvita esetén kellemetlen következményei is lehetnek, hiszen ilyenkor derül ki, hogy az általunk követett gyakorlatot a jog nem honorálja. Ilyen népszerű, de sok esetben félreértett terület a segítő családtag alkalmazása.
"Egyszerűsített foglalkoztatás: kire vonatkoznak a korlátok, tilalmak?" című, május 20-án megjelent cikkünk kapcsán olvasónk azt kérdezte: más-más munkáltatónál hogyan alakul az egyénenkénti foglalkoztatási korlát. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A http://adozona.hu/munkajog/Egyszerusitett_foglalkoztatas_kire_vonatkoz_WCULG9 -cikkben az szerepel, hogy ugyanannál a munkáltatónál max. 90, illetve 120 napot lehet dolgozni. Más-más munkáltatónál ennek többszörösét is lehet dolgozni? Ilyen esetben hogyan alakul a mentesített keretösszeg?
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát összesen 90 napig végezhet egy évben egy munkavállaló. Olvasónk azt kérdezte, hogy ez a 90 napos határ a munkavállalóra vonatkozik, vagy munkáltatónként külön-külön dolgozhat mindegyiknél 90 napot (több munkáltató esetén)? Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szerkesztőség! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát összesen 90 napig végezhet egy évben egy munkavállaló. Az lenne a kérdés, hogy ez a 90 napos határ a munkavállalóra vonatkozik, vagy munkáltatónként külön-külön dolgozhat mindegyiknél 90 napot (több munkáltató esetén). Köszönjük a választ!
Tisztelt Szakértő! Az egyszerűsített foglalkoztatásnál mennyi az a mentesített keretösszeg, ami után nem kell külön adót fizetni? (Szakképesített és szakképesítés nélküli munkavállalók esetén.)Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e egyszerűsített munkavállalással a kft.-ben, ha egyébként személyes közreműködési tevékenységet nem végez a kft.-ben? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen járulék- és egyéb fizetési kötelezettségek mellett. Válaszát előre is köszönöm.
Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás szezonja, így érdemes áttekinteni a munka- és pihenőidő vonatkozó szabályait. Ezek a szabályok biztosítják ugyanis ennek az atipikus munkavégzési formának a kellő rugalmasságát, illetve népszerűségét. A szabályok értelmezése ugyanakkor nem mindig egyszerű, különös tekintettel a szabadság megváltására vonatkozó rendelkezésekre. A jogértelmezésben támpontként szolgálhat a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb állásfoglalása is.
A be nem jelentett foglalkoztatás a munkaügyi ellenőrzés adatai alapján vezető jogsértésnek számít, mely ráadásul sok esetben a felek akarategységén alapul. A munkáltató szeretne megmenekülni az adminisztrációs, valamint közteherviselési kötelezettségei alól, a munkavállaló pedig abban reménykedik, hogy „feketén” magasabb munkabért vihet haza, mint bejelentett foglalkoztatásban.
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum több lépcsőben történő, eltérő mértékű emelését követően a kétféle minimális díjazás közötti olló szétnyílt. Ennek következtében nem csak az a kérdés került a figyelem középpontjába, hogy mely feltételek jogosítanak garantált bérminimumra, hanem az is, hogy mely esetekben mentesülhet a munkáltató a minimális díjazás megfizetése alól. Az alábbiakban sorra vesszük a kivételeket.
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas bácsi lenyírná cégünknél a füvet hétvégente, ha nem esik az eső, nem beteg...Hogyan célszerű eljárnunk a gyakorlatban? Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaira gondolok.
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás esetén elszámolható-e a munkavállalónak saját gépjárműjének hivatali célú használatára adómentes költségtérítés? A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében "A" pontból "B" pontba visz el 2-3 munkavállalót a saját tulajdonú gépjárműjével. Kiküldetési rendelvénnyel megoldható? Ha igen, hol kell feltüntetni a 08-as bevallásban?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték