Így dolgozhat a segítő családtag

Megosztás Tetszik

Számos kisvállalkozás keresi a lehetőségeket, hogy a jelentős közterheket miként lehetne jogszerűen csökkenteni. Ilyen esetekben sokszor nem szakemberekre hallgatnak, hanem az interneten, ismerősi körben keresnek „jó megoldásokat”. Ennek ugyanakkor egy hatósági ellenőrzés vagy éppen egy jogvita esetén kellemetlen következményei is lehetnek, hiszen ilyenkor derül ki, hogy az általunk követett gyakorlatot a jog nem honorálja. Ilyen népszerű, de sok esetben félreértett terület a segítő családtag alkalmazása.

2012 óta nincs speciális jogállása a segítő családtagnak

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 2012. január 1. napjáig ismerte a segítő családtag fogalmát. E szerint speciális szabályok vonatkoztak az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozójára, aki a vállalkozásban személyesen, és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végzett, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A jogalkotó azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás 2010. évi bevezetését követően a segítő családtag munkaviszony keretében, alacsony költségen történő bevonása megoldott, így megszüntette a kiegészítő szabályozást. Jelenleg így három jogszerű módja van a segítő családtag foglalkoztatásának: a megbízási jogviszony, a rendes munkaviszony, illetve utóbbi keretében az egyszerűsített foglalkoztatás.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az eyes foglalkoztatási formákra vonatkozó tudnivalókat.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.