Munkaerő-kölcsönzés – egyszerűsített foglalkoztatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzés esetén megengedett az egyszerűsített foglalkoztatás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkaerő-kölcsönzés esetén megengedett az egyszerűsített foglalkoztatás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó családtagja alkalmi munkavállalóként kisegít a férje magyarországi boltjában időszakonként. Az érintett családtag/alkalmi munkavállaló Ausztriában főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ennek tényét A1 nyomtatvánnyal igazolja. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 8. § (5) alapján a közterhet a férj/munkáltató nem állapítja. illetve fizeti meg. Kérdésem, hogy a feleség/alkalmi munkavállaló részére ily módon juttatott jövedelem Magyarországon. illetve Ausztriában is adómentes e? Mely tagállam adózási szabályait kell alkalmazni erre a juttatott jövedelemre? Előre is köszönöm válaszuk. Üdvözlettel: Szabó Kinga
Tisztelt Szakértő! Egy szolgáltató cég heti 1-2 napra bejelentene ügyviteli munkakörben alkalmi munkavállalót. Felmerült, hogy időnként vasárnapi napra esik a bejelentett munkanap. Ebben az esetben akkor vasárnapi pótlékot kell fizetni? Illetve ezután a tb-járulékokat is meg kell fizetni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy nem állami fenntartású szociális intézményben a pénztári feladatot egy nyugdíjas munkavállaló napi kétórás munkaviszony keretében látja el úgy, hogy a munkaidő a heti kétszeri pénztári nyitvatartási időhöz igazodik. Tehát egy héten csak két alkalommal dolgozik. Kérdésként merült fel, hogy ha megszüntetjük a munkaviszonyát, utána alkalmi munkában elláthatja-e ezt a feladatot? Nyilván ha letelik az évi 90 nap, akkor ez tovább nem működik, de addig is sokat meg lehetne spórolni a közterhen. A másik, hogy ugyanez a munkavállaló, ha konyhai munkát is végezne alkalmanként, azt hogyan honoráljuk anélkül, hogy a munkaidejét megemelnénk? A konyhai munka csak eseti jellegű lenne. Előre is köszönöm válaszát.
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállaló heti 2 nap munkára. Munkahelyén balesetet szenved, ilyen esetben a munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak (például: jegyzőkönyv felvétele)? A munkavállaló hova fordulhat, ha maradandó sérülése lett a balesetből? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás tevékenységének jellegéből kifolyólag van olyan munkavállaló, akinek a munkaideje átnyúlik a következő napra (22-06 óra között dolgozik), és egyszerűsített foglalkoztatottként foglalkoztatott, akkor az 1 vagy 2 napnak minősül-e bejelentés és közteher szempontjából? Köszönöm a választ!
Sok magyarországi vállalkozás küzd manapság munkaerőhiánnyal. Érdemes áttekinteni azokat a jogviszonybeli lehetőségeket, amelyekkel a munkaerő-szükséglet kielégíthető úgy, hogy se a foglalkoztatott személy, se a munkaügyi felügyelet ne találjon fogást a vállalkozáson.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy olyan esetben mi a teendője az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló munkáltatójának, ha szja-fizetési kötelezettség keletkezik? A munkáltató utalhatja-e a munkavállaló szja-összegét, hová kell utalni, és mikor kell bevallani?
Az őszi mezőgazdasági betakarítási, szüreti csúcsidőben mindig kevés a kéz a mezőgazdaságban, mivel nem minden oldható meg gépi munkával. Mezőgazdasági idénymunkára meghatározott feltételekkel foglalkoztathatnak a munkáltatók akár harmadik országbeli állampolgárokat is.
Tisztelt Szakértő! Először is köszönöm eddigi válaszait az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan. Szintén ezen jogviszonnyal kapcsolatosan lenne további két értelmezési kérdésem: 1. Mentesített keretösszeggel kapcsolatos kérdés. A jogszabály szerint a mentesített keretösszeg szakképzettséget igénylő munkakörben 7410 forint/nap ebben az évben. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy 7410 forint/nap munkabér alatt nem kell szja-t fizetni a dolgozónak, függetlenül attól, hogy mennyi órát (maximum 8 órát) dolgozik. Azaz például három órás munkára is kifizethető adómentesen a 7410 forint. Vagy kevesebb ledolgozott óránál arányosítani kell, azaz – maradva a háromórás példánál – háromórás egyszerűsített munkaviszony esetén (7410/8x3) 2778 forint lesz az adómentes határ, vagyis a mentesített keretösszeg? Álláspontunkat az efotörvény 9. paragrafusának 2. bekezdésére alapozzuk, amiben "napibért" említ a jogszabály. 2. Egyesületünk egyszerűsített foglakoztatás keretében alkalmaz egy-egy napra, alkalmanként buszvezetőt (saját tulajdonú busz). A járművezetőt természetesen bejelentjük, a járulékot megfizetjük, viszont kérdésem az, hogy lemondhat-e a béréről (ő ugyanis kvázi "szívességi" alapon is vállalna egyesületünk részére fuvarokat). Előre is köszönöm a válaszokat.
Tisztelt Szakértő! Ha a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjas tagja ellenérték fejében könyveli a szövetkezetet, be kell-e jelenteni a 17t1045NY jelű nyomtatványon? Nem vállalkozási jogviszonyban, például egyszerűsített foglalkoztatás vagy megbízás keretében? Ugyanúgy azokat a tagokat jelenteni kell, akik ugyan választott tisztségviselők lettek alakuláskor a közgyűlés által megszavazott díj ellenében? Fizetésüket (tiszteletdíjukat) az első hónapokban nem biztos, hogy megkapják. A NAV-tájékoztatóból úgy értelmeztem, hogy csak külső munkavégzés esetén kell a 17t1045NY vagy TEL adatlapon bejelenteni. Külső munkavégzésen azokat a tagokat értem, akiket ki tudunk közvetíteni cégekhez. Válaszukat várva, tisztelettel: M. Margit
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében szeretnénk alkalmazni munkavállalókat, akik a hónap több napján dolgoznának. Mivel ismertek a munkanapok – kb. 10 nap/hó, így előre be is jelentjük őket. Ezek a napok általában nem egymás után következnek, hanem az adott hónap során egyenletesen elosztva. Szeretném kérdezni, hogy helyes-e az a gyakorlat, ha a bért viszont egyösszegben, hó végén utaljuk át nekik, vagy pedig minden egyes ledolgozott nap után számfejteni kell és ki kell fizetni? Ez utóbbi megoldás ugyanis elég nagy adminisztrációs teherrel járna. Előre is köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! 1. Lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett (túlóra, műszakpótlék, stb.) lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi 8 óránál tovább foglalkoztatni valakit? 2. Hogyan kell kiszámítani, milyen feltételek mellett és adminisztrációval kell az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottnak kiadni a szabadságát? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Korábban munkaviszonyban álló munkavállaló bérére letiltás érkezett. Mivel a jogviszony megszűnt, ezért erről nyilatkozott a cég a végrehajtó iroda felé. Több hónap elteltével egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkával bízza meg a cég ugyanezt a személyt. Ebben az esetben kell-e foganatosítani a letiltást az alkalmi munka díjazása után? Ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: SG
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől