Tisztelt Szakértő! Biztonsági őri tevékenység végzésekor, ahol hétvégente meccseket biztosítanak, szükséges-e vasárnapi pótlékot megállapítani munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatás esetén, valamint telepek őrzése során a hétvégi munkavégzésre? Lakatosipari munkákat végző társaság csak hétvégén foglalkoztat alkalmi munkában embereket. Ezen esetben vasárnapra jár-e a vasárnapi pótlék. Köszönettel: Garainé
Társasház alkalmazhat-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében takarítót vagy hómunkást (alkalmanként egy főt)?
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint új szolgáltatás érhető el az egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő alkalmazáson keresztül – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tapasztalatok szerint sokaknak okoz gondot az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkeretének számítása.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai meghatározzák, hogy ilyen minőségben a munkáltató hány főt foglalkoztathat, és a meghatározást az átlagos statisztikai létszámhoz köti. Kérdésem, hogyan kell meghatározni az átlagos statisztikai létszámot? Beleszámítódik-e a biztosított társas vállalkozó, a részmunkaidős munkaválló? Megfelelő módszer-e, ha a hónap elején és végén fennálló létszámot átlagoljuk. Például 1-jén 6 fő, 31-én 4 fő, átlag 5 fő abban a hónapban. Van-e különbség az átlagos statisztikai létszám és az átlagos statisztiai ÁLLOMÁNYI létszám fogalma között?
Tisztelt Szakértő! Máshol főállású munkaviszonyban álló munkavállalót foglalkoztatnánk szombatonként egyszerűsítetten (alkalmi jelleggel). Napi kb. 10 ezer forintos bért fizetnénk neki. Kérdés, hogy a szombati nap miatt kell-e neki pótlékot fizetnünk? Milyen módon jelentsük be, hogy szombaton szabályosan foglalkoztathassuk? (4/6/8 órát dolgozhat úgy, hogy napi 10 ezer forintot tudjon kapni?) Válaszát köszönöm.
Érik a szőlő, hullik az alma, a kiskertekben rokonok, barátok, a profi gazdaságokban napszámosok csapataival folyik a betakarítás. Ilyenkor kérdés, hogy kell-e, és, ha igen, hogyan kell adózniuk az alkalmi szüretelőknek. Több eset lehetséges.
Tisztelt Szakértő! Házi betegápolással foglalkozó bt. alkalmi munka keretében is foglalkoztat munkavállalókat. Tevékenysége jellegéből fakadóan, amennyiben hétvégén (szombat-vasárnap) is dolgoznak az efós alkalmi munkavállalók,(például kedd-szombat-vasárnapra van beosztva), köteles-e a munkáltató vasárnapi pótlékot fizetni? Jól értelmezzük-e azt, hogy mivel ez társadalmi közszükségletet ellátó feladat, így nem vonatkozik rájuk a vasárnapi pótlék megfizetése az Mt. 102. § (3) a.) szerint? Illetve nem vonatkozik rá a Mt.101. § (1) bekezdés d), e), i) pontjai alapján fizetendő vasárnapi pótlék sem? Válaszát előre is megköszönve.
Használható-e az Efo. tv. szerinti minta-munkaszerződés olyan vagyonőrök foglalkoztatásánál, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretében 24 órás munkarendben dolgoznak úgy, hogy a 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt kapnak és néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Egy kft. pizzériát üzemeltet. Pénteken, szombaton és vasárnap tart csak nyitva. Egyszerűsített bejelentéssel foglalkoztat alkalmazottakat. Kérdésünk: vasárnapra 50%-os bérpótlék megilleti-e az alkalmazottakat? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy vagyonvédelmi cég egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz vagyonőröket, amelyeket 24 órás munkarendben alkalmaz (reggel 7 órától másnap 7 óráig), erre tekintettel 2 napra történő bejelentés alapján 2 ezer forintos közteher kerül kifizetésre és bevallásra is. A 24 órás műszak után 48 órás pihenőidő kerül biztosításra a munkavállaló részére. A megállapított órábér: 1038 Ft/óra (műszakpótlék nem kerül kifizetésre), de néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak ezek a munkavállalók. A munkaszerződésben nincs feltüntetve a készenléti jellegű munkaköri utalás (csupán egy egyszerű sablonszerződés van rendszeresítve). Azt szeretném megtudni, hogy helyes-e ez az alkalmazotti módszer? Amennyiben bármi nem szabályos ezen foglakoztatással, kérem ennek ismertetését.
Tisztelt Szakértő! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. §-a alkalmazható-e az egyszerűsített foglalkoztatottra, azaz kérheti-e a munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítését?
Alkalmi és idénymunkások egész hadát fogadták fel idén a hazai vállalkozások. Az év első hat hónapjában 631 ezer ember szegődött egyszerűsített foglalkoztatottként – írja a Magyar Idők. Az időszakos alkalmazottak után majdnem nyolcmilliárd forint adóbevétellel gazdagodott az állami költségvetés.
Tisztelt Szakértő! Kérem véleményét az alábbi, egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben: – Szükséges-e az efotörvény melléklete szerinti írásos munkaszerződés alkalmazása? – Szükséges-e jelenléti ív vezetése? – A kifizetéskor milyen adattartalmú igazolást kell kiadni? Ezt kifizetésenként vagy esetleg havi összesítésben is ki lehet adni? Például, ha évente 50-szer foglalkoztatja a munkáltató a magánszemélyt ilyen formában, akkor 50 darab igazolást kell kiadni? – Szükséges-e év végén összesített igazolást kiadni? – Van-e akadálya, hogy kft. a tagját az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint foglalkoztatassa, ha a taggyűlés egyhangú döntése alapján ez megengedett? A munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja.
Tisztelt Szakértő! 2018. január 25-én e címen közzétett válaszukkal kapcsolatban szeretnék érdeklődni a cikk ugyanis véleményem szerint nem adta meg a választ, hogy alkalmazható-e alkalmi munkával külföldi kiküldetésre kamionsofőr. Fuvarozó újságban olvastam, hogy az alkalmi munkavallás nem biztosít egészségbiztosítási jogviszonyt, ezért az alkalmi sofőr nem végezhet külföldi fuvart sem uniós, sem harmadik országban. Az EU-ban az A1-es igazolásra van szükség. Alkalmi munkásnak nem állítanak ki ilyen igazolást. Enélkül pedig nem mehet kiküldetésbe. Várom szíves válaszukat. Köszönettel: Veres Ilona
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték