hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített foglalkoztatás: ami nem esik jogszabályi korlátozás alá

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő
2

Mi történik abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás megfelel valamennyi jogszabályi előírásnak, ugyanakkor az alkalmi munkavállaló díjazása tekintetében a kötelező mértékhez viszonyítva jelentősen a munkavállaló javára tér el? – cikkünkből megtudhatja.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) meglehetősen szigorú – és a munkaadók által többé-kevésbé jól ismert – keretek közé szorítja a kedvezményes közteherrel járó egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségét.

A jogszabály 1. § (2) és (3), valamint (4) bekezdése meghatározza az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazható munkavállalók létszámát, amely a munkáltató statisztikai állományi létszámától függ. 

E korlát alól ugyanezen szakasz (4a) bekezdése a szociális szövetkezeteket teljes egészében, a többi munkaadót pedig a filmipari statiszták vonatkozásában mentesíti.

Ezzel párhuzamosan a törvény 2. § 1-3. alpontja definiálja a mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka, illetve az alkalmi munka fogalmát, és maximalizálja, hogy ugyanaz a munkavállaló adott időszakban hány napon keresztül létesíthet ilyen jellegű jogviszonyt ugyanazzal a foglalkoztatóval.

És végül az utolsó korlátozó szabály [4. § (2) bekezdése], hogy filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

Amennyiben a foglalkoztatás nem lép túl az előzőekben említett kereteken – és megfelel az egyéb jogszabályi előírásoknak is –, akkor a munkáltató a foglalkoztatottak után kedvezményes közteherfizetésre jogosult. 

Így, az Efo. tv. 8. § (2) bekezdése értelmében mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén napi 500 forintot, alkalmi munka esetén napi 1000 forintot, míg a filmipari statiszták esetében napi 3000 forintot kell munkavállalóként lerónia.

Ugyanakkor, ha nem tartja be az említett szabályokat [tehát még egyszer: az Efo. tv. 1. § (2)–(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. alpontjában valamint a 4. § (2) bekezdésében foglaltakat], akkor a Tbj. illetve az Szja törvény általános szabályait kell alkalmaznia a foglalkoztatással összefüggésben.

[És persze a szociális hozzájárulási adó törvény szabályait is, hiszen az Efo. tv. 8. § (3) bekezdésében említett társadalombiztosítási járulékot ez a kötelezettség váltotta fel, ahogy nagyon régóta nem kell magánnyugdíjpénztári tagdíjat sem vonni a biztosítottaktól.]

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi történik abban az esetben, ha a foglalkoztatás „betű szerint” megfelel valamennyi előzőekben említett szabálynak, ugyanakkor az alkalmi munkavállaló díjazása tekintetében a kötelező mértékhez viszonyítva jelentősen a munkavállaló javára tér el!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
rendre

Én ezt olvastam:
"8. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2017-ben: 11 740 Ft/nap/fő. Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni:"

polonkaizs

Tisztelt Szakértő!
Véleményem szerint a mentesített jövedelem kiszámításánál nem kell 78%-al számolni. Azaz a példájában a 100.000,- Ft-ból a teljes 7.410,- Ft-ot kell levonni, és a fennmaradó 92.590,- Ft-ra kell megfizetni a 15%-os SZJA-t! Idézet a NAV 46.sz. információs füzetéből: "...a garantált bérminimum napibérként (17) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
(17) A napibér a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja alapján 2017. január 1-jétől 5 870 forint, valamint a legalább középfokú iskolai végzettséget illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 7 410 forint."
Üdvözlettel,
Polonkai Zsuzsanna

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavállalótól letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Folyamatos munkavégzés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Igazolt fizetetlen távollét képzés idejére

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X