Egyszerűsített foglalkoztatás: itt az NGM állásfoglalása a szabadságról

Megosztás Tetszik

Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás szezonja, így érdemes áttekinteni a munka- és pihenőidő vonatkozó szabályait. Ezek a szabályok biztosítják ugyanis ennek az atipikus munkavégzési formának a kellő rugalmasságát, illetve népszerűségét. A szabályok értelmezése ugyanakkor nem mindig egyszerű, különös tekintettel a szabadság megváltására vonatkozó rendelkezésekre. A jogértelmezésben támpontként szolgálhat a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb állásfoglalása is.

A munka- és pihenőidő főbb szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalás szabályait részben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 201-203. paragrafusai, részben pedig az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) tartalmazzák. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy a munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidőbeosztást. Ez által pedig a munkáltató mentesül azon kötelezettsége alól, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kelljen határoznia, és közzé kelljen tennie.

Ebből az is következik, hogy a munkavállaló napi munkaideje munkaidőkeret alkalmazása nélkül is egyenlőtlenül beosztható, azaz a beosztás szerinti napi munkaidő minimum 4, maximum 12 óra lehet. A munkaidőbeosztás előzetes közlésének – az általános szabályoktól eltérően – nincs határideje. Nem érvényesül továbbá a vasárnapi munkavégzés korlátozása sem, a munkaszüneti napi munkavégzés azonban az Mt. 102. paragrafusában nevesített feltételekhez kötött.

Ezen szabályokból következően a vasárnapi munkavégzésért pótlék sem jár, szemben a munkaszüneti napi munkavégzéssel, mely minden esetben pótlékköteles. Ha a munkáltató a minta-munkaszerződést alkalmazza, munkaidő-nyilvántartási kötelezettsége sincs. Ha viszont a felek szóban állapodnak meg, vagy más munkaszerződés-mintát használnak, illetve, ha az egyszerűsített foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt nem jelentik be, ezzel a könnyítéssel nem élhet a munkáltató. Ilyen esetekben az Mt. 203. paragrafus (4) bekezdésének megfelelően köteles a munkaidő-nyilvántartást vezetni, amelynek az Mt. 134. paragrafus (1) bekezdésénak a) pontja szerint tartalmaznia kell a rendes és a rendkívüli munkaidőt is (BH2017.30.).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, hogyan foglalt állást az NGM kérdésünkre abban, terheli-e közteherviselési kötelezettség a munkáltatót a szabadság megváltása esetén.

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A HVG Munkajog 2017 konferenciáján első kézből tudhat meg mindent a legfrissebb változásokról, dr. Pál Lajos tolmácsolásában! A részletekért kattintson.