Tisztelt Szakértők! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkában foglalkoztatnánk műszerész szakmunkást. Kérdésem az lenne, hogy őt már a garantált bérminimummal kell-e foglalkoztatnunk, illetve mennyi az a bér, ami után ő már nem fizet szja-t, mennyi a mentesített keretösszeg? Ez a jelenlegi 5940 forintnak a 87 százaléka? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalását. Adott egy egyszemélyes kft., amely tevékenységet csak adott időszakokban 1-3 havonta (a megrendelésektől függően) 1-2 napon végez. A kft. ügyvezetője nem tulajdonos, rendelkezik máshol biztosítási jogviszonnyal, tevékenységét megbízási szerződéssel látja el. A kft. megrendeléseit az adott napokon a tag teljesíti, amely napokon egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozik. Kérdésem, hogy a tag esetében ez a foglalkoztatási forma jogszerű-e, vagy mivel egyszemélyes kft.-ről van szó, a tagot személyesen közreműködőnek kell tekintetni az adott időszakokra (azaz kötelező járulékfizetés terheli), illetve az adott napokon kívül is? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: MG
Ügyfelem alkalmazottként foglalkoztat 8 órában egy magánszemélyt, ugyanezt a magánszemélyt foglalkoztatja egy másik cég egyszerűsített foglalkoztatásban. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy főállásban 8-16 óra között egyik cégnél és ugyanazon a napon (heti két nap) 17-23 óra között adatrögzítői munkát végez egy másik cégnél (egyszerűsített foglalkoztatásban). Az egyszerűsített foglalkoztatás fent említett eseténél kell-e valamilyen éjszakai pótlékkal számolni? (A cég maga nem folytat olyan tevékenységet, ahol az éjszakai munkára szükség lenne.) Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Számos könnyítési lehetőséget vezetett be az új munka törvénykönyve (Mt.), mellyel a munkáltatók rugalmas munkaerőigényét kívánja kielégíteni, illetve mozgásterüket kívánja szélesíteni. Az egyik ilyen terület, ahol ez érezhető, a szabadság nyilvántartása és kiadása. A szabályrendszer értelmezése ugyanakkor a gyakorlatban számos munkáltató számára nehézséget jelent. Erre tekintettel vesszük végig a leggyakoribb kérdéseket és az Mt. alapján azokra adható válaszokat.
Kiemelten ellenőrzik jövőre a munkavédelemre és a munkaügyre vonatkozó szabályok betartását az építőiparban, a kereskedelemben és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásánál – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2017-es ellenőrzési tervéből.
Tisztelt Szakértő! Költségvetési szervnél szeretnénk elküldeni nyugdíjba az egyik portásunkat (tavaly betöltötte a nyugdíjkorhatárt), aki munkaviszonyban áll. A nyugdíj folyósítása közben szeretnénk újra alkalmazni, vagy egyszerűsített foglalkoztatás vagy munkaviszony keretében részmunkaidőben, kisegítő portásként. Jól értelmezem a Tny-t azzal kapcsolatban, hogy a fenti jogviszonyok nem tartoznak a nyugdíj folyósítását felfüggesztő okok közé?
Tisztelt Szakértő! Egy kivás vállalkozás egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazna dolgozókat. A kiva törvényben (NAV honlapon) azt olvasom, hogy olyan személyi kifizetés, ami nem képez Tbj.-alapot, az nem képezi a kiva alapját sem. Tehát, ha például a minimum-adóalap csak a kifizetett munkabér után (pénzeszköz kevesebb lett, előző időszaknál) keletkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás után kifizetett juttatás ebbe nem számít bele, és nem 16 százalékkal adózik, csak a napi 1000 forint járulékot kell megfizetni. Az adóhivatal infó vonalán is ebben erősítettek meg egyik napon, de másnap mást mondtak, nekem és másnak is. Kérem szíves segítségét! Köszönettel.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az szja-törvény mentesített keretösszeget határoz meg. Ezt a munkában töltött napok számának és a minimálbér vagy a garantált bérminimum szorzatának összegeként kell meghatározni. E "keretösszegig" mentes az egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett bevétel. Ez akkor is igaz, ha például a minimálbér esetében az egyszerűsített foglalkoztatott egy napig dolgozik, bére 5110 forint, de nem 8 órát, hanem 2 vagy 4 órát dolgozott ezért a bérért? Hiszen a törvény a napok számát rögzíti a mentesített keretösszeg meghatározásakor, nem az egy nap alatt ledolgozott órák számát. És az egy nap akkor is egy, ha valaki 8, 4 vagy 2 órát dolgozik?
Tisztelt Adózóna! Az egyszerűsített foglalkoztatottaknak kifizetett jövedelem adómentes egy meghatározott napi összegig, és az szja-bevallásban sem kell szerepeltetni. Ha a mentes rész feletti a jövedelem, akkor az után 15% szja-t kell fizetni, és az szja-bevallásba is be kell tenni. Ez szépen le van írva több oldalon, törvényben is. De mi a helyzet ilyenkor a többi járulékkal? Erről nem lehet látni sehol tájékoztatást. A mentes rész feletti jövedelem után kell-e nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkaerő-piaci járulékot fizetni? És kell-e a munkáltatónak szochót és szakképzési hozzájárulást fizetni? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A kereskedelmi tevékenységet végző kft.-nek kettő természetes személy tagja van. Ebből az egyik tag (akire a kérdésem vonatkozik) tanuló jogviszonnyal rendelkezik, ezért nem fizetünk utána közterhet. Egy-egy napra, alkalmanként árusítást végezne, tehát személyesen közreműködne. Teheti-e egyszerűsített foglakoztatásban? Véleményem szerint megbízási szerződéssel lehetne foglalkoztatni, a díjazástól függően lenne biztosított. Mi lenne a helyes foglalkoztatási forma? Milyen közteher megfizetésével? Köszönöm! KM
Az őszi betakarítások idején a gazdálkodóknak több munkaerőre van szükségük, mint máskor. A legjobb megoldás az átmeneti létszámnövelésre az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás, amely az idénymunkások alkalmazásának legcélszerűbb módja –írja közleményében a NAV, ismertetve e sajátos foglalkoztatás szabályait.
Jogsértőnek találta a munkaügyi ellenőrzés az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók bérezését. A munkáltató fellebbezett, majd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó naponta maximum hány órát dolgozhat? Különösen az érdekelne, hogy akinek van egy heti 40 órás főállása, mellette dolgozhat-e egyszerűsített munkavállalással még 8 órát? Mivel a bejelentések nem órára szolgálnak, csak az adott napra jelentjük be a munkavállalót, és a napi keretösszeg van megadva, ezért nem világos számomra, hogy van-e maximálva náluk a napi munkavégzés? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő ! A társasági adóról szóló törvény 3. mellékletének 14. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség az egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés. Ezzel kapcsolatban a kérdésem a következő: az ünnepnapra eső munkabér eleve több lesz, mint a minimálbér napi összegének kétszerese. Például: egynapi bér 5360 , ünnepnapra fizetünk 10 720 forintotot. 2016. évben 102 20 forint a minimálbér kétszerese, ezért ebben az esetben 500 forinttal kell az társaságiadó-alapot növelni? De mi a helyzet 3 napos bejelentésnél ? 1. nap 7 órai munka 4690, 2. nap 8 óra ünnepnapra 10 720, 3.nap 7 órai munka 4690 forint, összesen 20 100 forint. 3 napra az átlagbér 6700 forint, ami nem haladja meg a minimálbér kétszeresét. Ebben az esetben a 3 napi átlagot kell figyelembe venni? Egyenlőtlen beosztásnál így kell számolni a munkaórák számát vagy az ünnepnapot külön kell kezelni? Válaszát köszönöm: Zsuzsa
Az őszi szüret idején is megkönnyíthetik az idénymunkások alkalmazását az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kedvező adózási szabályok. Ügyelni kell azonban arra, hogy e foglalkoztatással összefüggő kedvező szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a munkáltatónak nincs 300 ezer forintot meghaladó adótartozása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték