Tisztelt Szakértő! Közhasznú civil szervezet esetében mi a teendő ha két egymást követő év beszámolójában negatív a saját tőke? Kell egyáltalán ezt figyelni civil szervezet esetében? Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat, bevétele csak támogatásokból van. Mivel alapítvány esetében nincs minimum alapító tőke, emiatt mennyivel kell korrigálni, ha negatív a saját tőke, ha kell egyáltalán korrigálni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Pölöskei Pálné Szakértő! Korábban feltett kérdésem a következő volt: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú alapítvány egyszerűsített éves beszámolót készít (PK-142). Mit kell tartalmaznia a kiegészítő mellékletnek ebben az esetben? Kell-e tartalmaznia a számviteli törvény által meghatározott dolgokat, mutatókat részletesen, vagy csak a támogatások bemutatását? Válasza alapján nem teljesen világos számomra, hogy az Ectv. és a számviteli törvényben leírt kiegészítő melléklet tartalmi követelményeit is szerepeltetnem kell a civil szervezet kiegészítő mellékletében? Vagy csak az Ectv. szerinti dolgokat? Köszönöm válaszát.
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is május 22-éig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Az erről szóló nyilatkozat elektronikusan, papíron vagy személyesen is benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a bevallás részeként vagy önálló nyilatkozatként a „17EGYSZA” lapon – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy van-e törvényi szabályozás arra, hogy egy civil szervezet (például egyesület) elnöke végezheti-e az egyesület könyvelését akár díjazásért, akár önkéntes munka keretében? Ha van, akkor mely törvény vonatkozik rá? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy civil szervezet, amely a 2015. évben egy megszűnő szintén civil szervezettől kapott egy csónakot ingyenesen. A csónak piaci, illetve könyv szerinti értékét nem ismerem. A csónakot bérbeadta mind a 2015., mind a 2016. évben, amiből árbevétele keletkezett. Az árbevételt az akkori könyvelő lekönyvelte, a csónakot nem vette fel a tárgyi eszközök közé. A civil szervezet vezetői arra kértek, hogy tegyem rendbe a könyvelést. Jó megoldás lenne, ha a 2017. évi beszámolóban 3 oszlopos mérleget készítek, valamint a csúszda bérbeadásából származó bevételt a 2015., valamint a 2016. évre is külön főkönyvi számon lekönyvelném? Ugyanezt tenném a számviteli törvény 77. §-a alapján az ingyenesen kapott eszköz miatt könyvelendő tétellel is. Nem tudom megállapítani a csónak piaci értékét. Előre köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Adott egy civil szervezet, amely működési támogatásra pályázott, és 2017. június 1-jétől 2018. május 31. időszakra 6 000 000 Ft támogatást nyert el, támogatási előleg formájában, utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A támogatási előleg első részletét, 3 000 000 Ft-ot még a 2017. évben megkapott a szervezet. A költségtervben foglaltaknak megfelelően a 2017. évben már 2 000 000 Ft-ot elköltött. Kérdésem az, hogy a 2017. évben megkapott összeget kötelezettségként könyveljem le vagy egyéb bevételként? Én úgy gondolom, hogy 3 000 000 Ft-ot kötelezettségként könyvelek, amiből 2 000 000 Ft-ot a mérlegkészítéskor átvezetek az egyéb bevételre. Jól gondolom? Mely törvények támasztják alá, hogy így kell megoldani a feladatot, illetve, mely törvények mondják, hogy nem így? Nagyon köszönöm, ha a paragrafusokat és bekezdéseket is feltünteti a válaszában.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérnénk segítségét. Egy közhasznú státuszú, alanyi mentes civil szervezet pályázati forrásból felújított egy önkormányzati épületet. Az építkezésnél a fordított áfa nem jöhetett szóba, mivel az egyesület áfa alanyi mentes volt, és ma is az. Áfa nem került levonásra egyetlen bejövő számla esetében sem. A hat év fenntartási idő lejárta után át kívánja adni a felújítás értékét az önkormányzatnak, közhasznú státusz keretében térítésmentesen. A felújításra szánt épület nem szerepel az egyesület könyveiben, csak a felhasznált pályázati összeg. A haszonkölcsön szerződés 3.3 pontja alapján a haszonkölcsönbe vevő sem ráépítéssel, sem egyéb módon a haszonkölcsön tárgyán tulajdonjogot nem szerez. Az ügylet eredeti szándéka az volt, hogy az egyesület a kiírás szerinti bruttó összeget tudta felhasználni a felújításkor, áfa-státusza miatt, míg az önkormányzat az áfával csökkentett összeget tudta volna csak megpályázni. Az egyesület közhasznú státusz keretében felszámított áfa nélkül adja át a felújítás értékét, megállapodás alapján. Az önkormányzat illetékese azt állítja, hogy nekik áfafizetési kötelezettségük keletkezik a fent leírt esetben. Kérem segítségüket a helyzet értelmezésére! Köszönöm.
Egyesület elnökének mandátuma lejár 2018 márciusában. Amennyiben új elnököt választanak, úgy az új elnök hivatalos cégbejegyzéséig a régi elnök képviselheti-e az egyesületet, például, ha az egyesület tagja egy országos szerveződésű egyesületnek, annak a közgyűlésén a régi elnök képviselheti-e az egyesületét, ha a cégbíróság még nem jegyezte be az új elnököt?
Tisztelt Szakértő! A közhasznú, kettős könyvvitelt vezető alapítványokra vonatkozó közhasznúsági jelentés kitöltése kapcsán szeretnék segítséget kérni: A 2-es pontban (a tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek felsorolása) részbe kizárólag az alapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység írható be, vagy más is, amit egyébként az alapítvány vezetősége közhasznúnak ítél meg? Például: ha az alapítvány közhasznú tevékenysége kollégium működtetése, és ezt a kollégiumot nyáron kiadja üdülővendégek részére, az ebből fakadó bevételt a közhasznú bevételek vagy a vállalkozási bevételek közé kell könyvelni? Ez esetben hol kell feltüntetni a szálláshely működését? Érdeklődni szeretnék, hogy "egyéb szálláshely" üzemeltetése üzletszerűen végzett gazdasági (vállalkozási) tevékenységnek minősül-e, amennyiben az illető "egyéb szálláshely" kizárólag az Erzsébet-program keretében fogad üdülővendégeket (tehát rászorulókat, akik állami támogatásban részesülve nyaralnak)? (Az alapítvány cél szerinti tevékenységében nem szerepel szálláshely.) Vagy: mivel az Erzsébet-program egy közhasznú szervezet, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szervezésében működik, a vendégeket fogadó "egyéb szálláshely" is közhasznú tevékenységet végez? Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Civil szervezetek igazolásával kapcsolatban kérném szíves tájékoztatását. 1.) Alapítvány, egyesület stb. adományokat kap év közben. Amennyiben nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az alapítvány kiállítja az igazolást, mely szerint a 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) 17. alapján az adomány költség az adományozónál. Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért erre az igazolásra ráírható, hogy a taotörvény 3. számú melléklet A) 13. alapján vállalkozási tevékenységet nem végez. Ebben az esetben további igazolás kiállítására nincs szükség? 2.) Amennyiben a civil szervezet végez vállalkozási tevékenységet, de a támogatást a célszerinti tevékenységéhez kapta, akkor ahhoz, hogy megfeleljünk a taotörvény 3. számú melléklet A)13.-nak, a bevételről, az adóalapról, az eredményről, a társasági adóról nyilatkozni kell. Itt melyik bevételre, adózás előtti eredményre stb. vonatkozik a nyilatkozat? Külön csak a vállalkozási tevékenységet kell vizsgálni? Amennyiben a vállalkozási tevékenység után nem kell társasági adót fizetni, akkor is kiállítható ez a nyilatkozat, ha a szervezet célszerinti tevékenysége nyereséges? Mi a helyzet abban az esetben, ha akár a célszerinti, akár a vállalkozási, vagy esetleg az összesített eredmény veszteséges? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy egyesületnek az éves költségvetési tervét meddig és milyen formátumban kell elkészítenie? A 350/2011-es kormányrendelet 3. § 1 bekezdése már nem létező rendeletre utal. Akkor tán el sem kell készíteni? Köszönöm válaszukat!
Csaknem másfél milliárd forintra pályázhatnak civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) szakmai pályázatain január végéig – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára egy pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
Ötvennégy szervezet nyert el ezúttal több mint 26 milliárd forint fejlesztési forrást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében – olvasható Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár bejelentése a kormány honlapján. Kiemelte: a támogatásokkal elsősorban foglalkoztatási és képzési programok valósulnak meg.
Péntektől lesznek elérhetők a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évi pályázati kiírásai, amelyekben összesen 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek számára – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára egy nyíregyházi civil fórumon.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték