Tisztelt Szakértő! Nonprofit egyesület vagyunk – alapító okiratunkban nem szerepel az adománygyűjtési tevékenység –, eddigi adománygyűjtésünk során saját magunk részére, illetve egy-egy magánszemély konkrét ügyére gyüjtöttünk pénzadományt. Kérdésem, hogy más civil szervezet részére gyüjthetünk-e adományt? Válaszát ezúton is köszönjük.
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, hogy mely civil szervezeteknek, illetve technikai számos kedvezményezetteknek (egyházaknak, kiemelt költségvetési előirányzatnak) ajánlották fel 2018-ban személyi jövedelemadójuk 1-1 százalékát a magánszemélyek.
Egy település lakói létrehoztak egy egyesületet, aminek célja a közösségi élet összefogása és a község tulajdonában lévő ingatlanok felújítása. Pályázat útján nyertek pénzt az ingatlanok felújítására. A nyilvántartásainkban a tárgyi eszközök között szerepeltetik az ingatlanok felújítását, és értékcsökkenést számolnak el utánuk. Kérdésünk: május 31-éig benyújtandó Taony nyilatkozatot beadhatják? Vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, ingatlanhasznosításból sem származik bevételük. Saját ingatlannal nem rendelkeznek. Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet gyermektáborok megrendezéséhez ad bérbe ingatlant, a tábor ideje alatt biztosított étkezést közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a tábor szervezői felé. A civil szervezet meleg konyhával, főzési lehetőséggel nem rendelkezik, az étkezési szolgáltatást a saját nevében rendeli meg, és továbbszámlázza. A civil szervezet alanyi adómentes. Helyesen jár-e el, ha az étkezési szolgáltatásról is alanyi mentes számlát állít ki a tábor szervezői felé? Illetve milyen teáorszámú tevékenységgel kell rendelkeznie az étkezési szolgáltatás továbbszámlázásához? Gondot jelent-e, ha a civil szervezet az étkezési szolgáltatást magasabb áron számlázza tovább, mint amennyiért azt neki számlázták?
Idén összesen 110 millió forintos pályázati forrás áll rendelkezésre a látássérült felnőttek rehabilitációját, önálló életvezetését elősegítő civil szervezetek működésének elősegítésére – jelentette be az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára pénteken Budaörsön tartott sajtótájékoztatóján – olvasható a kormany.hu-n.
A cikk azt foglalja össze, hogy az egyéb szervezetnek minősülő társaságiadó-alanyok (például ügyvédi irodák, lakásszövetkezetek, alapítványok, egyesületek) közül kinek kell, hova és mikor a beszámoló nyilvánosságát biztosítani. Vázolja azt is, mik a következményei a nyilvánosságbiztosítás elmaradásának.
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú alapítvány, amelynek ingatlan-bérbeadásból is keletkezett bevétele, egyebekben csak támogatásokat, adományokat kapott a cél szerinti tevékenységéhez. Áttanulmányoztam a NAV 13. információs füzet 11+12. oldalán a számítást "segítő" példát, de nem értem a következőt: a kapott adomány miatt miért keletkezik korrekció? Ezzel a korrekcióval jóval több tao-t fizet, mintha csak bérbeadásból származna bevétele. Várom mielőbbi válaszát. Előre is nagyon köszönöm: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Közhasznú civil szervezet esetében mi a teendő ha két egymást követő év beszámolójában negatív a saját tőke? Kell egyáltalán ezt figyelni civil szervezet esetében? Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat, bevétele csak támogatásokból van. Mivel alapítvány esetében nincs minimum alapító tőke, emiatt mennyivel kell korrigálni, ha negatív a saját tőke, ha kell egyáltalán korrigálni? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Pölöskei Pálné Szakértő! Korábban feltett kérdésem a következő volt: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú alapítvány egyszerűsített éves beszámolót készít (PK-142). Mit kell tartalmaznia a kiegészítő mellékletnek ebben az esetben? Kell-e tartalmaznia a számviteli törvény által meghatározott dolgokat, mutatókat részletesen, vagy csak a támogatások bemutatását? Válasza alapján nem teljesen világos számomra, hogy az Ectv. és a számviteli törvényben leírt kiegészítő melléklet tartalmi követelményeit is szerepeltetnem kell a civil szervezet kiegészítő mellékletében? Vagy csak az Ectv. szerinti dolgokat? Köszönöm válaszát.
A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról idén is május 22-éig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül. Az erről szóló nyilatkozat elektronikusan, papíron vagy személyesen is benyújtható a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) a bevallás részeként vagy önálló nyilatkozatként a „17EGYSZA” lapon – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy van-e törvényi szabályozás arra, hogy egy civil szervezet (például egyesület) elnöke végezheti-e az egyesület könyvelését akár díjazásért, akár önkéntes munka keretében? Ha van, akkor mely törvény vonatkozik rá? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Adott egy civil szervezet, amely a 2015. évben egy megszűnő szintén civil szervezettől kapott egy csónakot ingyenesen. A csónak piaci, illetve könyv szerinti értékét nem ismerem. A csónakot bérbeadta mind a 2015., mind a 2016. évben, amiből árbevétele keletkezett. Az árbevételt az akkori könyvelő lekönyvelte, a csónakot nem vette fel a tárgyi eszközök közé. A civil szervezet vezetői arra kértek, hogy tegyem rendbe a könyvelést. Jó megoldás lenne, ha a 2017. évi beszámolóban 3 oszlopos mérleget készítek, valamint a csúszda bérbeadásából származó bevételt a 2015., valamint a 2016. évre is külön főkönyvi számon lekönyvelném? Ugyanezt tenném a számviteli törvény 77. §-a alapján az ingyenesen kapott eszköz miatt könyvelendő tétellel is. Nem tudom megállapítani a csónak piaci értékét. Előre köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Adott egy civil szervezet, amely működési támogatásra pályázott, és 2017. június 1-jétől 2018. május 31. időszakra 6 000 000 Ft támogatást nyert el, támogatási előleg formájában, utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A támogatási előleg első részletét, 3 000 000 Ft-ot még a 2017. évben megkapott a szervezet. A költségtervben foglaltaknak megfelelően a 2017. évben már 2 000 000 Ft-ot elköltött. Kérdésem az, hogy a 2017. évben megkapott összeget kötelezettségként könyveljem le vagy egyéb bevételként? Én úgy gondolom, hogy 3 000 000 Ft-ot kötelezettségként könyvelek, amiből 2 000 000 Ft-ot a mérlegkészítéskor átvezetek az egyéb bevételre. Jól gondolom? Mely törvények támasztják alá, hogy így kell megoldani a feladatot, illetve, mely törvények mondják, hogy nem így? Nagyon köszönöm, ha a paragrafusokat és bekezdéseket is feltünteti a válaszában.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérnénk segítségét. Egy közhasznú státuszú, alanyi mentes civil szervezet pályázati forrásból felújított egy önkormányzati épületet. Az építkezésnél a fordított áfa nem jöhetett szóba, mivel az egyesület áfa alanyi mentes volt, és ma is az. Áfa nem került levonásra egyetlen bejövő számla esetében sem. A hat év fenntartási idő lejárta után át kívánja adni a felújítás értékét az önkormányzatnak, közhasznú státusz keretében térítésmentesen. A felújításra szánt épület nem szerepel az egyesület könyveiben, csak a felhasznált pályázati összeg. A haszonkölcsön szerződés 3.3 pontja alapján a haszonkölcsönbe vevő sem ráépítéssel, sem egyéb módon a haszonkölcsön tárgyán tulajdonjogot nem szerez. Az ügylet eredeti szándéka az volt, hogy az egyesület a kiírás szerinti bruttó összeget tudta felhasználni a felújításkor, áfa-státusza miatt, míg az önkormányzat az áfával csökkentett összeget tudta volna csak megpályázni. Az egyesület közhasznú státusz keretében felszámított áfa nélkül adja át a felújítás értékét, megállapodás alapján. Az önkormányzat illetékese azt állítja, hogy nekik áfafizetési kötelezettségük keletkezik a fent leírt esetben. Kérem segítségüket a helyzet értelmezésére! Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték