A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények ma hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák – közölte Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények március 1-jén hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák – közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Az önkéntes munkával kapcsolatban két kérdésem is felmerült: 1. Egy civil szervezetnél önkéntesek dolgoznak, akik ingyenesen végzik a munkájukat. A 350/2011. kormányrendelet alapján az önkéntes munkadíja, amit elszámolhat a szervezet, a mindenkori minimálbér 160-ad része. Lehet-e ennél többet elszámolni? 2. A 2005. évi LXXXVIII. törvényben található, hogy nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát. Ez az szja törvény alapján adómentes juttatásnak minősül? Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Vadásztársaság átadja a tulajdonában és nyilvántartásában lévő fegyvereket egy másik vadásztársaságnak, ellenérték felszámítása nélkül. Hogyan kell az átvevő egyesületnél – amely kettős könyvvitelt vezet – lekönyvelni ezt az eseményt, és van-e adófizetési kötelezettsége az átvevőnek?
Aggódnak a szja 1 százalékára váró szervezetek, hogy ha a NAV által elkészített adóbevallási tervezet automatikusan adóbevallásnak minősülhet, sok adózó megfeledkezik rendelkezni az 1+1 százalékról, sőt vannak, akik azt hiszik, hogy ezt a „kényelmi” adóbevallást választóknak erre nincs is lehetőségük.
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú alapítvány a közhasznú céljához vásárolt tárgyi eszközeit térítésmentesen átadná másnak, aki lehet magánszemély, másik civil szervezet vagy vállalkozás.Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Előre is köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Léderer Györgyné
Mától pályázhatnak működési támogatásra a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 2,6 milliárd forint keretösszegű kiírása alapján – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten.
Huszonkét indítványról határozott a parlament idei utolsó ülésnapján.
Ha egy civil szervezet vállalkozási tevékenységet is végez, akkor hogyan kell a reprezentációt elszámolni? Külön gyűjtjük a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos reprezentáció és külön az alaptevékenységhez tartozó számlákat? Mikor kell a reprezentációs adót fizetni?
Civil szervezet által fenntartott, de normatívában is részesülő idősek szociális otthonában dolgozók fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe vehető-e a Kjt. 87/A (3) b) szerinti 1992. július 01. előtti, bármilyen munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő? Konkrét esetben az egyik munkavállalónak a Budapesti Harisnyagyár egyik vidéki gyáregységében volt 1977.07. hótól 1984.07. hóig munkaviszonya. Ez hány évnek számít? Az éveket hogyan kell számítani, teljes naptári éveket lehet csak figyelembe venni, vagy például június 01-től május 31-ig is számítható egy év? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalói szakszervezet szeretne egy segélyezési pénzügyi alapot létrehozni, mely összeget a munkatársak között rászorultsági alapon időszakonként kiosztanánk. Ezt a pénzügyi alapot nem a tagdíjból kívánjuk finanszírozni, és azt szeretnénk, ha nem csak a tagok, hanem a nem tag munkavállalók is hozzájárulnának. Ez a rendszer már működik valahol, csak alapítvány formájában. Minden munkavállaló meghatalmazza a munkáltatót, hogy a fizetését mindig a legközelebbi legkisebb százas egységre kerekítse le, és a felette lévő összeget a szakszervezet számára adományként utalja át. Ők nem akarnak ezért alapítványt létrehozni. Kérdés, hogy a fent leírt módon történő adománynak van-e valamilyen adóvonzata? Köszönettel:
Teljesül - a civil szervezet (csz.) adómentességének a helyi adókról szóló törvény (Htv.) 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti feltétele az alábbi esetekben? Az ingatlan a csz. és egy helyiadó-köteles gazdálkodó szervezet osztatlan közös tulajdonában áll, használatát megállapodásban rögzítették. 1. Teljesülhet-e egyáltalán a feltétel a csz. tulajdoni hányadára egy osztatlan közös tulajdonban levő ingatlan esetében, vagy ez kizárt? 2. Ha igen, befolyással van-e a feltétel teljesülésére, a használat alapterület szerinti arányának a tulajdoni hányad arányától való eltérése? 3. Teljesül-e a feltétel (a közös tulajdontól függetlenül), ha csz. az ingatlant alapcél szerinti tevékenysége keretében úgy használja, hasznosítja hogy annak használatát részben, vagy egészben átengedi más szervezet részére, figyelemmel a civil törvény 2015. novembertől hatályos módosítására is az alábbiak szerint? a.) Alapcéljai megvalósítása érdekében önálló jogi személyiségű intézményt tart fenn és ennek érdekében részére az adott ingatlant (ingatlanhányadot) tartósan annak használatába adja. b.) Saját tagszervezetei részére biztosított szolgáltatásai keretében bocsátja azt az ő rendelkezésükre vagy egészben, időszakosan, vagy tartósan, akár úgy is, hogy az ingatlanba a tagszervezet székhelyet, vagy telephelyet is létesít. c.) Nem saját tagja, de az alapszabálya szerinti cél szerinti juttatásban részesíthető szervezetek részére, cél szerinti juttatásként adja át az ingatlan használati jogát.
Mielőtt valamilyen nemes cél érdekében alapítvány vagy egyesület létrehozásáról határozunk, tisztában kell lennünk ezek alapvető működésével és adózási következményeivel.
Tisztelt Szakértő! Segítségüket szeretném kérni adómentesség megállapításához. Közhasznú egyesület az áfatörvény 85. §-ának megfelelően közszolgáltatónak minősül, értelmezésem szerint. Az alapító okirat tartalmazza az iskolai-előkészítő oktatást 8510 teaor 08. Ezen tevékenység belefér-e az áfatörvény szerinti 85. § alapján az adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel fejezet alá? Ennek a bizonyos civil szervezetnek van egy pedagógiai szakszolgálata (intézmény) és rendelkezik köznevelési szerződéssel az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Eszerint a minisztérium a fenntartóval (a kérdésben említett egyesület) a fenntartó által alapított önálló jogi személyiségű intézmény által a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 18. § (2) bekezdés a)-b), e) és g) pontjában meghatározott szakszolgálati feladatok ellátása céljából a Nkt. 31. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdése, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. kormányrendelet 29/A.§-ában foglalt szabályok alapján köznevelési szerződést köt. Tehát az egyesület az intézményében végezné a 8510 teaor 08. alá besorolt tevékenységet. Tárgyi mentesen nyújthatja-e a szolgáltatást? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet (szövetség), mely vállalkozási tevékenységet nem végez, és a végelszámolását tervezi, hogyan tudja kivezetni az elévült kölcsönét? A szövetség 10 éve kapott kölcsönt egy másik civil szervezettől, de az eltelt időszakban sem fizetési felszólítást, sem semmilyen egyeztetőt nem kaptunk erről az összegről. Szeretnénk kivezetni a könyveinkből, mint elévült kötelezettséget. Kell-e erről megállapodás, vagy csak tájékoztatni kell a kölcsönadót? Hol jelenik meg a mérlegben és az eredménylevezetésben ez a tétel? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték