Tisztelt Szakértő! Egy civil szervezet, egyesület sportrendezvényeket szervez, és ezen az eszközökön, gépkocsikon reklámfeliratokat helyez el. A bevétele ebből a reklámtevékenységből az év folyamán elérte a 100 millió forintot. A reklámadó vonatkozik-e a civil szervezetekre? Nem közhasznú az egyesület. Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Könyvelést végzünk olyan civil szervezeteknek (alapítvány, klub), amelyek bérbe adják a használatukba adott, vagy saját tulajdonú ingatlanukat. A kérdésünk az, hogy hogyan kell adóznia a társasági adót illetően ezeknek a civil szervezeteknek abban az esetben, ha 1. az alaptevékenységük (alapcél szerinti, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységük) között szerepel a bérbeadási tevékenység, 2. az alaptevékenységük (alapcél szerinti, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységük) között nem szerepel a bérbeadási tevékenység. Várom válaszukat. Kovácsné Tóth Katalin
Szeretnék információt kapni az alábbiakról. Alapítványi oktatási projektjének támogatási összege 30 millió forint. Tartalma: bér, járulék, anyagköltség, kis értékű eszközök (maximum 100 ezer forint), szolgáltatások, reklámköltség. A támogatás közbeszerzési kötelezettség alá esik-e? Köszönöm válaszukat!
Csak a fővárosban több mint tízezer civil szervezet létesítő okiratait kell módosítani 2016. március 15-éig az új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelően. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról tájékozódhatnak a korábban regisztrált érintettek a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében rendezett Civil Napon csütörtökön – tudatta a bíróság sajtóosztálya az MTI-vel.
Hogyan lehet tárgyi (szoftveres) adományt könyvelni – például, ha a Google Adwords adott a nonprofit szervezet részére egy 10 ezer dolláros havi keretet –, amelyet minden hónapban bizonyos mértékben felhasznál a szervezet. Ennek a könyvelése hogyan történik, mivel fizetési kötelezettség nem jár utána, tehát adományként kapjuk? Erről a felhasznált keretről minden hónapban pontos kimutatást kapunk számla formájában. Milyen főkönyvi számokra, és hogyan kell könyvelni? Ugyanígy a tárgyi eszköz és az egy éven belül felhasználandó eszközök könyvelése hogyan történik, ha adományként vagy jelentős kedvezménnyel kapja azokat a civil szervezet? Továbbá a kapott anyagok és a felhasználásuk könyvelése miként történik?
Tisztelt Adózóna! Mostanában egyre nagyobb probléma a civil szervezeteknek, hogy lehetőségük nyílna olyan bevétel megszerzésére, ami egyértelműen vállalkozói bevételnek számítana, de ezáltal meghaladná a vállalkozói bevételük az összes bevételük 60 százalékát. Ezt a problémát szeretnék elkerülni, erre az egyik civil szervezet képviselője megkérdezte tőlem, hogy mi lenne, ha egyszemélyes tulajdonosként alapítana egy kft.-t? Ez lenne nekem is a kérdésem, hogy lehet-e közhasznú civil szervezet egyszemélyes kft. tulajdonosa, és ha igen, akkor az milyen hátrányokat jelentene a közhasznú szervezetnek, és hogyan kellene elszámolni a civil szervezet részére járó osztalékot? Előre is köszönöm a választ. Tisztelttel: V. Imre
Az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek és egyházi jogi személyek részére is tartogat meglepetést az adócsomaghoz benyújtott módosító indítvány.
Tisztelt Szkaértő! Az alábbiakban kérem szíves segítségüket: – Civil szervezet, amely nem közhasznú, ha támogatást kap vállalkozástól, akkor azt adományként kell kezelni? – Kaphat a nem közhasznú szervezet is? – Kell a vállalkozó és a civil szervezet között támogatási vagy adományozási szerződést kötni, ha igen, van erre valami formanyomtatvány? – Ezt a támogatást a vállalkozó rendkívüli ráfordításként kell, hogy kezelje? – A vállalkozás kap ezáltal a társaságiadó-befizetési kötelezettségéből kedvezményt? Köszönöm. Várom mihamarabbi válaszukat. Üdvözlettel.
A társadalmi szervezet, vagy egyesület alapszabályát módosítja a civiltörvény és a Ptk. előírásainak megfelelően. Módosíthatja-e fő tevékenységi körét, a munkaadói érdekképviseletet – tagjai ugyanis vállalkozások –, mivel a pályázatok többségénél kizáró ok a munkaadói érdekképviseleti tevékenység, vagy a 9411 teáort nem lehet módosítani?
A 2014. évi beszámoló elfogadása és közzététele lehetőséget ad azon szervezetek számára, amelyek jogosultak közhasznú jogállás szerzésére, hogy a 2013-2014. évi beszámolóik adatai alapján megvizsgálják, megfelelnek-e a közhasznúsági kritériumoknak, és, ha megfelelnek, továbbá szándékuk a közhasznú jogállás megszerzése, akkor megtegyék az ehhez szükséges lépéseket.
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület cél szerinti tevékenységének finanszírozásához külföldi magánszemélytől kapott kamatmentes kölcsönt 2014. év folyamán. Az elmúlt napokban a kölcsönt nyújtó magánszemély felajánlotta, hogy a kölcsönt véglegesen az egyesület rendelkezésére bocsátaná támogatásként. Kérdésem, hogy 2015. évben átminősíthetjük a kölcsönt támogatásra, ha igen, milyen dokumentáció szükséges hozzá? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm szépen a válaszát. Arra a kérdésemre, hogy a civil szervezet tagjai (akik nincsenek alkalmazásban) kaphatnak-e adómentesen 15 eurónak megfelelő összegű napidíjat, nem kaptam egyértelmű választ. Úgy tűnik, hogy csak az önkénteseknek jelentene ez adóköteles jövedelmet. Ha jól értelmezem, akkor az alapító tagoknak ez nem lenne adóköteles bevétel. Kérem, legyen szíves megerősíteni, ha így van. Köszönöm. Tisztelettel: P.Mária
Tisztelt Szakértő! Civil szervezet tagjai hivatalos külföldi kiküldetésen vesznek részt. Lehet-e részükre adómentesen kiküldetési napidíjat fizetni abban az esetben, ha nem állnak munkaviszonyban az egyesületnél? Amennyiben nem, megoldást jelenthet-e, ha az egyesületnél önkéntesként vannak bejelentve? Az adómentes napidíj maximum 15 eurónak megfelelő összeg lehet, igazolás nélkül? Ha e fölött kapnak, abban az esetben az egyesület, mint természetbeni juttatás után, adót köteles fizetni? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: P.Mária
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület 2013. év folyamán vállalkozási tevékenységből bevételt ért el és társasági adót fizetett. 2014. évben vállalkozási tevékenységből nem származott bevétele és a vállalkozási tevékenységhez költséget sem számolt el. Az egyértelmű számunkra, hogy társaságiadó-bevallást nem kell beadnunk, helyettesíthetjük a TAONY nyomtatvánnyal, de az iparűzési adóra vonatkozó rendelkezést nem biztos, hogy jól értelmezzük. Az 1990. évi C. törvény (3) bekezdése alapján iparűzésiadó-mentesség abban az évben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó nyeresége után nem keletkezett semmilyen adófizetési kötelezettség. Ez nálunk nem áll fenn a 2014. év vonatkozásában, mert 2013-ban tao-fizetési kötelezettségünk keletkezett. Ugyanezen törvény 35. § (1) pontja alapján adóköteles az önkormányzat területén végzett vállalkozási tevékenység. Ha nincs vállalkozási tevékenységből elért bevételünk 2014. évben, be kell adnunk a bevallást, az előző évi társaságiadó-fizetési kötelezettség miatt? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Milyen esetekben, meddig és hová kell társaságiadó-bevallást, nyilatkozatot, beszámolót benyújtaniuk a nonprofit szervezeteknek, például a civil szervezeteknek, közalapítványoknak, lakásszövetkezeteknek, önkéntes pénztároknak, közhasznú társaságoknak? Összefoglaltuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték