A beszámoló nyilvánossága egyéb szervezeteknél (II. rész)

Megosztás Tetszik

A cikk azt foglalja össze, hogy az egyéb szervezetnek minősülő társaságiadó-alanyok (például ügyvédi irodák, lakásszövetkezetek, alapítványok, egyesületek) közül kinek kell, hova és mikor a beszámoló nyilvánosságát biztosítani. Vázolja azt is, mik a következményei a nyilvánosságbiztosítás elmaradásának.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerinti egyéb szervezetek beszámolókészítési kötelezettségét és az ezzel kapcsolatos feladatokat a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) kormányrendelet (R.) írja elő. Ezen előírások szervezeti formánként a következő csoportokba sorolhatók. Az egyéb szervezet

a)     az Szt. előírásait alkalmazza,
b)     az Szt. előírásait az R.-ben foglalt eltéréssel alkalmazza,
c)      az Szt. előírásait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) előírásaival összhangban, az R. rendelkezéseinek figyelembevételével alkalmazza,
d)     az Szt. előírásait a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (MRP tv.) előírásainak figyelembevételével alkalmazza,
e)     külön kormányrendelet szerinti előírásokat alkalmaz.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen szervzetek tartoznak az egyes pontok alá, illetve a beszámolóval kapcsolatban milyen szabályok vonatkoznak rájuk!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A cikk első részét itt olvashatja el!