Cafeteria 2019: a juttatás, amely áldozatul esett a szigorításnak

Megosztás Tetszik

A munkáltatók jelentős része nem szüntette meg a cafeteriajuttatásokat a jelentősen megemelt közterhek ellenére, de a többség nem vállalta magára a többlet adókat – derül ki egy friss kutatásból. Egy korábban népszerű juttatásfajta szinte teljesen áldozatul esett a szigorításnak.

A 2019-es adócsomag alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét.  A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan reagáltak a munkáltatók a januárban életbe lépett változásokra.

A PS közel 50 vállalat bevonásával készített kutatást a cafeteriarendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények szerint a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteriacsomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.

A kutatásban résztvevő vállalatok 89 százaléka nem szüntette meg teljesen a cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (például túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát a foglalkoztatók számára, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére – mondta el Varga Judit, a Process Solutions menedzsere.

A megszüntetés helyett a megkérdezettek 33 százaléka megtartotta, és nagymértékben egyszerűsítette a cafeteriacsomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak.

A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP-kártyát és az adómentes elemeket (bölcsődei, óvodai költségtérítés) tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95 százalékos) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.

Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a cafeteriarendszerükben, attól függetlenül, hogy "nem éri meg a dolgozónak" bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére.

A megkérdezettek több mint 40 százaléka valamennyi részét átvállalta a többlet adótehernek, a teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.