További témák

Cafeteriára jogosultság felmentési időre

  • adozona.hu

Munkavállaló kéthónapos felmentési idejét tölti (ebből a munkáltató egy hónap munkával töltését írta elő), és végkielégítésre is jogosult. A felmentési időre, valamint a végkielégítés időszakra jár-e neki cafeteriajuttatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Nincs kötelező jogszabályi előírás arra nézve, hogy kinek, mikor, mennyi cafeteria jár – szögezte le válasza elején szakértőnk. A munkahelyeken azonban kollektív szerződésben, helyi szabályzatban vagy a munkaszerződésekben általában rögzítik a munkabéren felüli juttatások körét, feltételeit, így azt is, hogy az adott cégnél a felmentési időre, illetve a végkielégítés mellett jár-e cafeteria.

Ha az említett esetben nincs ilyen szabályzat vagy szerződéses megállapodás, a munkáltató jóindulatától függ, hogy a felmentett dolgozónak a munka törvénykönyve szerinti kötelező járandóságokon túl milyen juttatást ad.

A munkaviszony megszűnésének csak az adókötelezettség szempontjából, és csak akkor van jelentősége, ha a cafeteria keretében SZÉP-kártya támogatást kap a dolgozó.

Ugyanis a SZÉP-kártyára utalt támogatások 2019. január 1-jétől 15 százalék szja- és 19,5 százalék szochokötelezettséggel béren kívüli juttatásként, illetve 1,18x(15% szja+19,5% szocho) kötelezettséggel egyes meghatározott juttatásként a következők szerint adhatók [szja -törvény 69-71. §]:

Béren kívüli juttatásnak minősül

– a szálláshely alszámlára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

– a vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

– a szabadidő alszámlára utalt, a szabadidőeltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

Egyes meghatározott juttatásként adóköteles

– az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás;

–  az előbbi értékhatárokat meg nem haladóan az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

Az éves rekreációs keretösszeg

– amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 200 ezer forint, más munkáltató esetében évi 450 ezer forint;

– a 200 ezer, illetve 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn.

Az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani.

Ha például a kérdezett esetben a dolgozó munkaviszonya a cégnél április 30-án szűnik meg, akkor 450 000:365x120=147 945 forint SZÉP-kártya-támogatás minősül béren kívüli juttatásnak, feltéve, hogy az utalás a szálláshely alszámlára és/vagy a vendéglátás alszámlára történt. Az ezt meghaladó rész (bármekkora összegben) egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ha a támogatás nem több ugyan 147 945 forintnál, de azt a szabadidő alszámlára utalták, 147 945–75 000=72 945 forint minősül egyes meghatározott juttatásnak.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X