A szochocsökkentés hatása a cafeteriára

Megosztás Tetszik

A kormány május végén kommunikált gazdaságvédelmi akcióterve értelmében 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A jogszabály kapcsolódó módosítása a nyári adócsomagtól különálló indítványban került benyújtásra, amelyet másnap el is fogadott az Országgyűlés, így a bejelentett változással a júliusi kifizetések kapcsán már biztosan számolhatnak az adózók. Kérdésként merül fel, hogy az évközi változás miként befolyásolja a munkáltatók által 2019-re meghirdetett cafeteria csomagokat, valamint az ezekhez kapcsolódóan már elkészített dokumentációt – írja hírlevelében a Mazars.

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése elsősorban a munkaadók számára lesz könnyebbség, hiszen ez a bruttó munkabéreket terhelő bérjárulékok szintjét fogja némileg mérsékelni. Ahogy a Mazars korábban rámutatott, erre nagy szükség is van, hiszen Magyarországon a bérekre rakódó közterhek mértéke régiós összehasonlításban különösen magasnak számít. Az évközi csökkenés most – legalábbis első körben – valóban a munkáltatók bérköltségeit fogja mérsékelni, hiszen év közben a legtöbb vállalkozás aligha fogja ezt az előnyt béremelés formájában továbbadni a dolgozóknak. Egy területen azonban nem kizárt, hogy mégis a munkavállalók járhatnak jól: a cafeteria elemek adózásánál bizonyos esetekben ők lehetnek a haszonélvezők. A módosítás sok társaság számára ebben a tekintetben inkább csak plusz adminisztrációs terheket hozhat.

Miről is van szó?

Tekintettel arra, hogy a munkabér mellett számos béren kívüli juttatáselem is a szociális hozzájárulási adó alapját képezi, a kedvező évközi változás a cafeteriára is kihat. Az azonban kérdéses, hogy miként. A válasz attól függ, hogy a cafeteria rendszerekben a munkavállalónak járó összeget bruttó avagy nettó módon határozták-e meg, és hogy a munkáltató mennyire előrelátóan alakította ki erre vonatkozó saját belső szabályzatát.

A legtöbb munkáltató az előző év végén, legkésőbb az év elején meghirdeti a munkavállalók egyedi igényeihez szabható, adóhatékonyan juttatható béren kívüli elemeket tartalmazó (cafeteria) csomagokat, amelyekhez rendre bekéri a szükséges nyilatkozatokat. A munkáltatók egy része azonban a belső szabályzatában azt is előre rögzítette, hogy bár az egyéni cafeteria forráskeret bruttó összeg, azonban az év elején a munkavállaló nyilatkozatában megjelölt juttatási elemek nettó értéke az adott évben változatlan marad. Így egy esetleges évközi adócsökkenés esetén a munkáltató nem vállal kötelezettséget a munkavállalók újranyilatkoztatására és a nettó összegek módosítására. Ilyenkor a munkáltatónak csupán annyi teendője van, hogy az érintett juttatáselemek adóterhét a csökkentett mértékkel fizesse meg, az év elején leadott munkavállalói nyilatkozatok ez esetben nem igénylenek módosítást. A munkavállaló így nettóban ugyanannyi juttatást kap, például a SZÉP-kártyájára.

Más a helyzet azonban, ha erre vonatkozó kikötés nem szerepelt, és a szabályzat csak egy bruttó (szochóval együtt számított) keretet rögzített. Vajon a munkavállalók ilyenkor joggal követelhetik, hogy a közterhek csökkenése miatt a bruttó módon rögzített kereten belül magasabb nettó értékű juttatáshoz férjenek hozzá? Ha igen, akkor az évközi változás miatt egyes juttatáselemek nettó értékének újraszámítása válik indokolttá, amely egyben azt is jelenti, hogy a munkavállalók év elején leadott nyilatkozatainak módosítása is szükséges lehet.

A fentiek miatt javasolt áttekinteni, hogy a társaság cafeteria szabályzata rendelkezik-e az évközi jogszabályváltozások esetére – javasolja a Mazars.