Letiltás ekhós jövedelemből

Megosztás Tetszik

Ekhós jövedelemből kell-e a munkáltatónak végrehajtói letiltást foganatosítania? Ha az ekhós magánszemély tartós megbízási jogviszonyban dolgozik, mi a szabályos eljárás? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

1. kérdés

Egy nem nyugdíjas magánszemély munkaviszony alapján folytat ekho választására jogosító tevékenységet. A minimálbért meghaladó részre eső bevételből lehet-e, kell-e a munkáltatónak végrehajtói letiltás alapján levonást eszközölnie?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen, a minimálbért meghaladó részből is foganatosítani kell a letiltást. Bár a jövedelem adózása kettéválik egy általános szabályok szerint adózó részre (minimálbér) és egy ekhós részre (minimálbér feletti összeg), a kifizetés jogcíme változatlanul munkaviszonyból származó munkabér.

2. kérdés

A fenti szabály vonatkozik a tartós megbízási jogviszonyra is? Ha az ekhós magánszemély tartós megbízási jogviszonyban dolgozik, és havonta rendszeresen bruttó 110 000 forint megbízási díjban részesül, az ezen felül kapott jövedelmére az ekho adózást választotta, akkor az ekhós jövedelemre is kell a letiltást foganatosítani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Vht. 7. § (1) bekezdése szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyon, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

A 66.§ e) pont szerint a 65. § irányadó bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése letiltása esetén is, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap. A 65. § (4) bekezdés értelmében az (1)–(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

A Vht. tehát nem az Mt. munkabér definícióját használja, de egyértelműen mégsem állapítható meg ezen rendelkezések alapján a hivatkozott rendelkezések alkalmazhatósága. Sajnos a „rendszeres jövedelem” fogalma sem egyértelmű. Mindezek ellenére álláspontom szerint, amennyiben a munkavállaló több hónapon keresztül díjazásban részesül, abban az esetben a letiltást végre kell hajtani a megbízási díj terhére (már csak a munkáltató Vht. 79. §-ban nevesített, általános felelőssége okán is). Állásfoglalás érdekében érdemes megkeresni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart vagy az illetékes minisztériumot.

Kapcsolódó cikkeink:

• Több letiltás egy munkabérből: hogyan, mennyit, milyen sorrendben?
• Letiltás egyéb juttatásból: külföldi napidíjból lehetséges?
• Letiltás munkabérből – levonási sorrend