Támogatási szerződés: meddig kell megfelelni a jogosultsági kritériumoknak? – Kúriai döntés

Megosztás Tetszik

Az Áht. 50. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása körében, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének az Alaptörvény 28. cikke szerinti helyes értelmezése alapján a támogatást igénylőnek nem kizárólag a támogatási kérelem benyújtása időpontjában kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, hanem a támogatásban részesülő személyként a támogatási szerződés teljes fennállása alatt, mindvégig meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményére is kiterjedő jogosultsági kritériumoknak – mondta ki a Kúria.

A Kúria Pfv.III.21.171/2025/7. számú határozata a következőket tartalmazza:

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felperes üzemelteti a perbeli éttermet. A felperes az alperes mint továbbadott támogatást kihelyező szerv által 2021. szeptember 27-én kiadott támogatási konstrukcióra 2021. október 16-án támogatási kérelmet nyújtott be. Az így indult eljárás eredményeképpen az alperes 2022. március 25-én támogatói okiratot állított ki, amely alapján a felperesnek 15 417 864 forint vissza nem térítendő támogatást juttatott. A felperes a támogatói okirat szerint arra vállalt kötelezettséget a támogatás elnyerése érdekében, hogy a meglévő munkavállalói létszámhoz képest további 4 fő munkavállalót fog foglalkoztatni akként, hogy a támogatott összegből ezt a 4 főt 8+8 hónap időtartamban teljes munkaidőre vonatkozó munkaviszonyban foglalkoztatja. A támogatási időszak kezdő napja 2022. március 28., annak záró dátuma 2023. július 27. volt.

Ezt követően az alperes megállapította a felperes visszafizetési kötelezettségét, a támogatói okirat visszavonásáról döntött és a felperest 17 104 625 forint visszafizetésére kötelezte. Döntését azzal indokolta, hogy a felperesnél 2023. március 1-jén tartott adóhatósági vizsgálat megállapította, hogy egy munkavállaló aznapra nem került bejelentésre, ezért a rendezett munkaügyi státusz megszűnt. A felperes a támogatási kérelme benyújtását megelőző két évben rendezett munkaügyi kapcsolatokkal, státusszal rendelkezett.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a támogatói okirat felülvizsgálatáról szóló döntés jogellenes és a támogatói jogviszony fennáll. Állította, hogy a támogatást jogosultan használta fel. Hivatkozott arra, hogy a jogszabály szövege szerint kizárólag a támogatási igény előterjesztését megelőző két évet lehet vizsgálni a rendezett munkaügyi kapcsolat tekintetében, mivel a jogszabályi definíció egyértelműen ezt az időszakot teszi vizsgálat tárgyává.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Egyebek mellett arra is hivatkozott, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a teljes támogatási időszakban fenn kell állnia. Érvelése szerint ennek hiányában az előírt ellenőrzési kötelezettségek logikátlanok lennének.

Az első- és a másodfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek között 2022. március 25. napján kelt támogatói okirat kibocsátásával létrejött támogatási jogviszony fennáll. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kiemelte, hogy a peres felek jogviszonyának tartalmát a pályázati kiírás, a támogatói okirat és az irányadó jogszabályok együttesen határozzák meg. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés során kiemelt jelentőségű annak garantálása, hogy a munkaerőpiaci támogatásban részesülők hozzájáruljanak a gazdaságfehérítés céljának megvalósulásához, és biztosítsák a foglalkoztatásuk során az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő foglalkoztatónál az állami foglalkoztatási szolgálat erre vonatkozó tájékoztatása alapján ellenőrzi különösen a támogatás célját szolgáló foglalkoztatás megvalósulásának és szabályszerűségének tényét. A munkaerőpiaci szervezet ezzel teljeskörűen biztosítja, hogy a támogatásban részesülő foglalkoztatók ténylegesen betartsák a foglalkoztatási szabályokat. A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek nem felelnek meg azok a vállalkozások, amelyek megsértik az alapvető foglalkoztatási szabályokat. A másodfokú bíróság megítélése szerint a felek jogviszonyának tartalmát meghatározó okiratok és az alkalmazandó jogszabály nyelvtani és teleologikus együttes értelmezése alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a felperesnek kizárólag a támogatási kérelem benyújtása időpontjában kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, hanem a támogatásban részesülő személynek a támogatási szerződés teljes fennállása alatt, mindvégig meg kell felelnie a jogosultsági kritériumoknak, Az alperesnek a perben támadott döntései jogszerűek voltak, azaz jogszerűen határozott a támogatói okirat visszavonásáról, ami a támogatási jogviszony megszűnését eredményezte. Emiatt a keresetet alaptalannak találva az elsőfokú ítéletet megváltoztatta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának a per érdemét tekintve kizárólag abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Áht. 50. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a felperesnek milyen időszakban kell megfelelnie. Ennek körében pedig konkrétan arról, hogy a másodfokú bíróság helyesen értelmezte-e ezen jogszabályi rendelkezéseket, és helyesen jutott-e arra a megállapításra, hogy a felperesnek mint támogatást igénylő és abban részesülő félnek nem kizárólag a támogatási kérelem benyújtása időpontjában kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, hanem a támogatási szerződés teljes fennállása alatt, mindvégig meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményére is kiterjedő jogosultsági kritériumoknak. A Kúria ebben a kérdésben a másodfokú bíróság által kifejtett jogi állásponttal értett egyet.

A „támogatás igénylése” nem azonosítható a támogatási kérelem benyújtásának egyetlen mozzanatával, annak időpillanatával, hanem az alapvetően egy, a támogatási szerződés fennállásának teljes időtartamában fennálló, több eseményből álló folyamat.

A felperes álláspontjának elfogadása azt jelentené, hogy a támogatásban részesülő foglalkoztatók (amilyen a felperes) csak addig kell, hogy megfeleljenek a támogatási feltételeknek, azaz csak addig kell, hogy betartsák a foglalkoztatási szabályokat, amíg a támogatói okirat aláírására sor kerül. Ezt követően azonban a támogatási időszak alatt már nem kelleme betartaniuk még az alapvető foglalkoztatási szabályokat sem, vagyis a felperes felülvizsgálati kérelmében elő is adottak szerint a „fenntartási időszakban elkövetett jogsértések a rendezett munkaügyi kapcsolat fennállásának követelménye szempontjából irrelevánsak”.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta – olvasható a Kúriai döntések 2026. évi 7. számában a kuria-birosag.hu-n..