Éles politikai csatározások közepette rendezték meg az idei Pride felvonulást Budapesten június 28-án. Felmerül a kérdés, hogy a rendezvényen való részvétel miatt érhet-e valakit munkajogi hátrány?
A Magyar Államkincstárnál pályázhatnak kompenzációs támogatásra azok a vállalkozások, amelyek minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. A minimálbér emeléséből származó többletkiadások finanszírozására benyújtható támogatásra július 1–31. között egyszerűsített elektronikus eljárásban jelentkezhetnek a munkáltatók.
Július 1-jétől hatályba lép a foglalkoztatotti jogviszonyt tisztázó eljárás, amely az alkalmazottjai után az adófizetést és a járulékbevallást csalárd módon elbliccelő munkáltatóval szemben lehet hatékony. Az új eljárás védi a munkavállalót és adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen revizori ellenőrzés helyett a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására. Aki azonban ezt elmulasztja, alkalmazottanként 100 ezer forintos bírsággal számolhat, olvasható a NAV honlapján.
A nyári szabadságok szezonja idén is elhozta a jól megérdemelt pihenés idejét – ám a nyári vakáció a munkáltatók számára nem csupán a napfényes hetek tervezéséről szól, hanem komoly munkaszervezési és jogszabályi kihívásokat is tartogat. A szabadságok jogszerű kiadása ugyanis nemcsak munkavállalói jog, hanem munkáltatói kötelezettség is – amelynek megszegése komoly bírságokkal járhat – foglalja össze a Niveus.
Módosította az online számlarendszer szigorításának határidejét: az eredetileg július 1-jére tervezett változások szeptember 15-étől lépnek életbe – közölte a Niveus. A hatóság a vállalkozások technikai felkészültségének hiányosságai miatt döntött a halasztás mellett. A Niveus szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy a cégek átvizsgálják és fejlesszék adatszolgáltatási folyamataikat, elkerülve ezzel a hibákból fakadó adózási kockázatokat.
Július 1-jétől senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában; havonta átlagosan 300 ezren dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatással, őket és munkáltatóikat is érinti a változás – hívja fel a figyelmet mai közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Kismértékben módosult a gépjárműadóra, a cégautóadóra és a regisztrációs adóra vonatkozó szabályozás a Magyar Közlöny június 19-ei számában kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény szerint. A cégautóadó mértékének emelkedésére vonatkozó rendelkezéseket a 2024. év végi adócsomag rögzíti.
Az adók emelkedése, az árfolyamingadozás, a kínálat erőltetett formálása, az infláció, a recessziós környezet és most már a vámháborúk is mind az árak és a havi díjak további emelkedését vetíti előre. Mindezek szükségessé teszik a cégek átgondolják autóflottájuk hatékony üzemeltetését – hívja fel a figyelmet Hegedűs Viktor, az Ayvens Magyarország flottakezelő cég kereskedelmi igazgatója.
Euróban kapott bevételt forintszámlára utalást követően milyen árfolyammal kell könyvelni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A felügyelőbizottság a munkáltató belső ellenőrző szerve, amelynek feladata, hogy az ügyvezetéstől és képviseleti szervtől függetlenül ellenőrizze a szervezet törvényes működését. A felügyelőbizottság bizonyos esetekben a munkavállalók küldötteit is magában foglalja, ami több jogi kérdést is felvet. Érdemes megvizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek mellett adott a munkavállalói részvételi jog, ki választhat, ki választható, illetve melyek az alapvető vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezeket a szempontokat vesszük sorra.
Bevált a NAV új gazdaságfehérítő eszköze, az adategyeztetés, hétfőn újabb egyeztetések kezdődnek – tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke az MTI-t.
A Kúria nemrégiben hozott, BH2025. 94.számú döntésében azt vizsgálta, hogy munkabalesettel összefüggésben milyen kötelezettségei vannak a feleknek, illetve mire terjed ki pontosan a munkáltató felelőssége.
Adott egy kft. 50 százalékos részesedéssel, a tulajdonos X, a másik vállalat 100 százalékos tulajdonosa X testvére. Az ügyvezetésben nincs átfedés, X-nek sincs tulajdona a testvére vállalatában. Kapcsolt-e a két vállalkozás? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
A Kúria nemrégiben hozott döntésében (BH2025.91.) egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a biztosítótársaság lerövidítheti-e a szerződésből eredő igények elévülését, valamint a kárbejelentés határidejét, illetve mire alapíthatja az egyoldalú díjemelést.
Helyesen gondoljuk-e, hogy a pénztárgép sztornóbizonylatát nem szükséges kontírozni bevételcsökkenésként (T 91 – K 38), amikor a sztornózás oka „téves fizetőeszköz bevitele” volt? Ellenben a következő eseteknél szükséges: téves bevitel, visszáru, vevő elállása a vásárlástól? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték