Mikor számít munkaidőnek a munkavégzés helyére történő utazás? Cikk
Munkaidőnek számít a munkavégzés helyére utazással töltött idő? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd adott választ.
Munkaidőnek számít a munkavégzés helyére utazással töltött idő? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd adott választ.
2025. október 31-e után megszűnik az ePapír szolgáltatásba integrált AVDH. Tényleg elkerülhetetlen, hogy a cégek képviseletére jogosult személyek minősített elektronikus aláírással rendelkezzenek? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Magyar Attila, a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.
Közeledik az új naptári év, ami előtt – egyebek mellett – azt is érdemes átgondolniuk a munkáltatóknak, hogy milyen előnyökkel járna számukra, ha január 1-jétől munkaidőkeretben foglalkoztatnák a dolgozóikat, vagy azok egy részét.
Az utóbbi időben több kérdés is érkezett az Adózóna szerkesztőségéhez külföldi állampolgárok külföldön történő foglalkoztatásához kapcsolódó adókötelezettségekre vonatkozóan. Cikkünkben konkrét országok megnevezése nélkül külföldi magánszemély távmunkában (home office-ban), online formában történő munkavégzésével kapcsolatos főbb tudnivalókat ismertetjük.
Több mint ötezer nyertesnek utaltak már támogatást a vállalati e-autó programban, a megemelt keretösszeg bő feléből több mint 5600 tisztán elektromos gépkocsit szerezhettek be a hazai cégek. A pályázati lehetőség december elsejéig még nyitva áll a flottáik zöldítését tervező gazdasági társaságok előtt – hívja fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium mai Facebook-bejegyzésében.
A minimálbér-emelés minden évben fontos esemény a munkaerőpiaccal összefüggésben. Egyrészt azért, mert jelentős számban keresnek munkavállalók minimálbért vagy garantált bérminimumot, másrészt azért, mert a minimálbér más egyéb jövedelmek számítási alapját is képezik. Nézzük, mire ügyeljünk az idei minimálbér-emelés kapcsán!
A nap kérdése: az apa igénybe veheti-e a családi adókedvezményt ugyanazon gyermekek után, akik után az édesanya nétakot érvényesít? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Mikor kell kifizetni azt a munkavállalót, aki készpénzben kéri a fizetését? Ha a bérfizetési napon nincs a munkahelyén a dolgozó, mi a helyes eljárás? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Visszatérő kérdés az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók éves keretének számítása. Mit kell tenni, ha ezt a keretet túllépi a munkáltató, milyen gyakorlati kötelezettségeket jelent ez? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésekre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrégen közzétett döntésében egy szerverszolgáltató lecseréléséből eredő ügy vizsgálata kapcsán szabott ki adatvédelmi bírságot. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április óta három etapban kezdeményezett adategyeztetést olyan a cégeknél, amelyek bejelentették ugyan az egyszerűsített foglalkoztatást, ám járulékbevallásukban nem szerepeltették a munkavállalót. Az eljárások mérlege pozitív: a vállalkozások 80 százaléka együttműködött – közölte az adóhatóság.
Számos esetben előfordul, hogy a munkáltató az egyébként akár jogszerű igényét a munkavállaló munkabéréből egyszerűen levonja. Érdemes azonban ezt az esetkört körbejárni, mivel a hatályos jogszabályok a bérből való levonás eseteit szigorúan körbehatárolják.
Eredetileg kétmilliárd forintos kerettel írták ki a Munkakörülmények fejlesztése című pályázati felhívás első ütemét a kis- és közepes vállalkozások számára, ám szükség volt egy másfél milliárdos keretemelésre a nagy érdeklődés miatt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerdán, az M1 aktuális csatornán, tette közzé az MTI.
Az Országgyűlés elé benyújtott, T/12801. számú adótörvény-módosítási javaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénynek (Katv.) a pénztár kimutatott értékéhez, illetve annak változásaihoz kapcsolódó adóalap-csökkentő, illetve növelő tétel szabályait is módosítja. Ennek értelmezése, a törvénymódosítás indokoltsága, lehetséges hatása a múltra és a jövőre felvet bizonyos kérdéseket – cikkünkben egy korábbi Adózóna olvasói kérdés nyomán ezeket elemezzük.
Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, van-e azzal probléma, ha a társaság tulajdonosai szindikátusi szerződésben rendezik azt, hogy a fizetendő osztalékra ki, milyen arányban jogosult. Alapjában véve nincs probléma az ilyen megállapodásokkal, hiszen a felek szerződéses szabadsága erre is kiterjed, ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy ha szindikátusi szerződés alapján osztják fel az adózott eredményt a tagok (részvényesek) között, akkor az így kapott jövedelem jogcíme adózási szempontból jó eséllyel nem osztalék lesz, hanem ajándékozás. Kérdés, hogy miért? Pauker Zoltán, az Andersen Adótanácsadó Zrt. tranzakciós adótanácsadási üzletágvezetője foglalta össze az Andersen tájékoztató levelében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől