Elfogadta a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítását a parlament; a javaslatra 136 képviselő mondott igent, 32 nemet, míg hat tartózkodott.
A bértervezési folyamatok során a cégek mozgásterét egyszerre befolyásolja az infláció alakulása, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia irányelv. A helyzetet tovább árnyalja a frissen elfogadott bérmegállapodás, amely 11, illetve 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő. Hogyan reagálnak minderre a munkáltatók, és mire számíthatnak a dolgozók 2026-ban?
Az év végi zárás minden vállalatnál egyszerre pénzügyi, jogszabályi és szervezési projekt. Menedzseri szemmel akkor sikeres, ha a folyamatos évközi könyvelésből stabil, auditálható adatbázis lesz, amelyből időben és megalapozottan áll össze a beszámoló. Kétrészes cikkünk első részében ismertetjük a zárlathoz kapcsolódó teendőket, a másodikban pedig rávilágítunk, milyen sokrétű szerepe van ezekben a menedzsmentnek.
A minimálbér 11 százalékos emelése automatikusan ugyanilyen arányban emeli majd a rehabilitációs hozzájárulás összegét is: az idei 2 617 200 forint helyett jövőre már 2 905 200 forintot kell majd fizetniük minden egyes hiányzó munkatárs után azoknak a cégeknek, amelyek a munkaerő-állományuk legalább 5 százalékát nem megváltozott munkaképességűekkel töltik fel, olvasható a Trenkwalder közleményében.
December 8-án mintegy 2500 kisvállalati adózót értesít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), akik csak egymillió forintot meghaladó tartozásuk rendezésével maradhatnak kivások jövőre is. A befizetés határideje 2025. december 31., olvasható a NAV honlapján.
Az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben hozott ítélete alapján a törvény bejelentési kötelezettség, nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos bírságolási szabályai módosulnak. Változik a bevallási kötelezettség nem teljesítésével összefüggő eljárási szabály, továbbá hatályon kívül helyezik a bírság maximumára vonatkozó rendelkezést. A módosult szabályok 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
A Nemzeti Adó és vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a személygépkocsi bérbeadáshoz kapcsolódó egyes ügyletek (üzemanyag, a jármű üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékek, szolgáltatások, parkolási díj, úthasználati díj) áfabeli megítéléséről szóló 2025/10. adózási kérdést.
Ügyvezetőnek, aki egyben tulajdonos, nyújt kölcsönt egy kft. euróban, a kamat eurolibor + 3 százalék. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, amelyekre Hunyadné Szűts Veronika adott választ.
Kisgyermek(ek) mellett különösen nehéz összehangolni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Egy-egy váratlan helyzet újabb kérdéseket vethet fel (mint például betegség, válás) munkajogi szempontból is. Mégis azt gondolom, ha a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen figyelnek egymás érdekeire, nyitottak az együttműködésre, abban az esetben minden nehézség megoldható. Ez azért is fontos, mert a munkáltatóknak a lelkileg is kiegyensúlyozott, egészséges munkavállalók foglalkoztatása az érdekük, mely csak akkor érhető el, ha az anyának és apának van ideje, energiája a családjára. Nézzük meg, hogyan biztosítja a kisgyermekes munkavállalók védelmét a hatályos jogi szabályozás.
Az év vége felé közeledve megnő azon események száma, amikor a társaságok munkavállalói és/vagy üzleti partnerekkel együtt ünnepelnek. Ezeken a céges rendezvényeken felszolgált, vagy ajándékként adott bor utáni adókötelezettséget járjuk körbe, mivel nem mindegy, hogy csak a bort szerezzük be, vagy adót is kell utána fizetni.
A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Program akár 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kínál energiatárolók telepítésére, amelyet – a Niveus szerint – társaságiadó-kedvezménnyel is kombinálhatnak a cégek. Ez a kettős lehetőség jelentősen lerövidítheti a beruházások megtérülési idejét, és akár tízmilliókat bukhatnak azok a vállalkozások, amelyek nem vizsgálják meg az adókedvezmény igénybevételét is, írja közleményében a Niveus.
Határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló esetében átvihető-e a pótszabadság az esedékesség évét követő évre, ha erről a felek közös akarattal, írásban megállapodnak, és az átvitt pótszabadságok száma nem haladja meg a 10 napot? Az Adózóna odalán érkezett olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Sok munkáltató számára lényeges szempont, hogy a munkavállalók folyamatosan rendelkezésre álljanak, és lehetőleg ne legyenek távol a munkahelyüktől. Ezt célozva, ennek egyik motiváló eszközeként egyre többször jelenik meg a jelenléti bónusz. Vajon mennyire kifogásolható az alkalmazása, különös figyelemmel az igazolt távolmaradások esetére?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte karácsonyi ellenőrzéssorozatát, amely az év végéig tart. Az adventi vásárokon, a piacokon, a fenyőfa-árusító helyeken, a nagyobb bevásárlóközpontokban, illetve a vendéglátóknál és az ünnepi szolgáltatások nyújtóinál a revizorok kiemelten vizsgálják az adókötelezettségek teljesítését. Főként a számla- és nyugtaadást, az áruk eredetét, a foglalkoztatás szabályszerűségét ellenőrzik, olvasható a NAV honlapján.
Mezőgazdasági tevékenységet folytató, havi áfabevalló betéti társaság szerződést kötött három egyéni vállalkozóval, akik elvégezték a munkát, kiállították a számlát, amelynek ellenértékét a megrendelő kifizette. Az érintett három vállalkozás viszont nem teljesített áfabevallási kötelezettségét. Az adóhatóság arról tájékoztatta a társaságot, hogy ha a három vállalkozó nem tesz eleget áfabevallási, illetve -befizetési kötelezettségének, vagy a társaság önrevízió keretében nem veszi ki a szeptember havi bevallásából a három számlát, akkor az adóhivatal fogja kivenni azokat, a jogkövetési vizsgálat átmegy adóellenőrzésbe. Jogos-e a NAV álláspontja? – kérdezte olvasónk. Dr. Juhász Péter, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogász-adószakértője válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel