Új stratégiai szemlélet szükséges a felnőttképzésben

Megosztás Tetszik

A felnőttképzés és a szakképzés átalakítása nem valósulhat meg átfogó stratégia nélkül, ezért ezzel a feladattal egy „erős stratégiaalkotó egységet” hoznak létre az államtitkárságon belül – mondta Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti konferencián szerdán, tette közzé az MTI.

A konferencia egyik panelbeszélgetésén kiemelte: ebbe a munkába bevonják a piaci szereplőket és szakmai szervezeteket is.

A felnőttképzés célja kettős, egyszerre szolgálja a gazdaság versenyképességét és a részvételen alapuló állampolgári lét erősítését – mondta. Naderi Zsuzsanna kitért arra is, hogy a felnőttképzési rendszer több elemét újra kell gondolni, így a képzések tartalmát, valamint a finanszírozást. Jelenleg jelentős források jutnak a képzésekre, ugyanakkor a rendszer túlzott adminisztrációval terhelt.

Az államtitkár beszélt az egyéni tanulási számlák bevezetésének lehetőségéről is, és a munkahelyeken és a helyi közösségekben a közösségi tanulás szerepéről. Hangsúlyozta, hogy a jövőben azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek tanuló szervezetként működnek, képesek folyamatosan alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez, és magas innovációs szinten reagálnak az új kihívásokra. Az államtitkár szerint különösen fontos a vezetői készségek fejlesztése és a soft skillek (szociális és kommunikációs készségek, kompetenciák) erősítése, mivel a jövő munkahelyein ezek meghatározóak lesznek.

Zakor Sándor, a Prohuman igazgatótanácsának elnöke rámutatott: évente 50 ezerrel többen lépnek ki a magyar munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, ezért a termelékenység növelésére van szükség, amit az MI és az automatizáció segíthet. Az MI munkahelyi alkalmazása terén Magyarország sereghajtó, ugyanakkor a mindennapokban már jóval többen használják a technológiát.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta: az elmúlt másfél évtizedben mintegy egymillióval nőtt a foglalkoztatottság, magyar gazdaság jelentős része továbbra is összeszerelő jellegű tevékenységekre épül, amelyek alacsony hozzáadott értéket termelnek, de a kitörés a közepes jövedelmi csapdából a tudásalapú gazdaság fejlesztésén és az innováción keresztül lehetséges. A felnőttképzési piacon több mint 15 ezer szereplő működik, ezért szükséges a rendszer átláthatóbbá tétele, valamint egy minősítési rendszer kialakítása. Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke szerint a gazdasági és munkaerőpiaci adatok már előre jelezték a mostani problémákat.

A demográfiai kihívásokra nehéz lokális megoldásokat találni. Az MI és a technológiai fejlődés lehetőséget kínál, de önmagában nem oldja meg a munkaerőpiac problémáit, és egyenlőre nem látszik a fehér- és kék galléros munkakörök közötti átjárás. A vállalatoknak ösztönözniük kell a munkatársakat a folyamatos tanulásra és készségfejlesztésre – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fiatalabb generációk már igénylik a folyamatos továbbképzést, amely az idősebb munkavállalók körében is megjelenhet.

Dani Rodrik, a Harvard University közgazdásza előadásában kiemelte, hogy a jövőben teljesen újra kell gondolni a kormányok iparpolitikáját, amely eddig arra épült, hogy a jól képzett munkaerő automatikusan jó állásokhoz jut. A társadalmak munkaerőpiaca polarizálódott a globalizáció és az automatizáció miatt, és a jövőben a legtöbb új állás alacsonyabb bérezésű szolgáltatási szektorban jön létre, míg egyre kisebb hányad keletkezik a feldolgozóiparban.

Bozsonyi Károly, a Neumann János Egyetem rektorhelyettese és a KSH Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutatóintézetének igazgatója szerint a helyzet súlyosabb a jelzettnél, a demográfiai trendek alapján a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak számának csökkenése meghaladhatja az 50 ezret. A problémát részben az X generációhoz tartozó munkavállalók munkaerőpiacon tartása, valamint a termelékenység növelése enyhíthetik, valamint felnőttképzésben részt vevők számának bővítése. Úgy vélte, hogy a diplomás pályakövető rendszerhez hasonló megoldásra lenne szükség a felnőttképzésben is. A hatékonyság növeléséhez az MI minél szélesebb körű integrálására van szükség a gazdaságban.

Az MI munkahelyi használata Magyarországon 1,3 százalék (EU-átlag 15,5 százalék), ezzel az EU-ban utolsó, a hétköznapi használat 29,5 százalék, ezzel a 32,5 százalékos EU-átlag alatt. A BMW Manufacturing Hungary Kft. Debrecenben működteti Magyarország egyik legnagyobb duális technikusképzési programját – mondta Barabás Botond, a debreceni gyár képzési vezetője. Ismertetése szerint nyolc oktatási intézménnyel együttműködve hat szakmában mintegy 300 diák képzését biztosítják. Az első végzett évfolyam minden tagja állásajánlatot kapott, a legjobbak számára továbbtanulási lehetőséget is kínáltak. A Verseny. Képesség. Üzleti döntések munkaerőhiány idején címmel megrendezett üzleti konferencia az MKIK, a Prohuman Zrt., és a Joint Venture Szövetség közös szervezésében valósult meg. A Master Good Csoport csak akkor építi meg 120 milliárd forint értékű új gyárát Magyarországon, ha lehetőség nyílik külföldi munkaerő bevonására – mondta Bárány László, a kisvárdai székhelyű vállalat ügyvezető igazgatója. „Nem azért hozunk be külföldi munkavállalókat, mert olcsóbb lenne, hanem mert hazai munkaerő nincs.” Úgy vélte, hogy a munkaerőhiány miatt külföldi munkavállalók nélkül nem biztosítható a termelés bővítése. Hosszabb távon az alacsony képzettséget igénylő munkakörök egyre inkább háttérbe szorulnak.