hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Borok, borászati termékek a céges karácsonyi partin, a céges ajándékok között: mikor adómentes, mikor nem?

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az év vége felé közeledve megnő azon események száma, amikor a társaságok munkavállalói és/vagy üzleti partnerekkel együtt ünnepelnek. Ezeken a céges rendezvényeken felszolgált, vagy ajándékként adott bor utáni adókötelezettséget járjuk körbe, mivel nem mindegy, hogy csak a bort szerezzük be, vagy adót is kell utána fizetni.


Mielőtt a konkrét eseményekre térnénk, nézzük milyen rendelkezéseket kell figyelembe venni az adókötelezettség meghatározásakor!

Fő megközelítés szerint a magánszemély részére adott vagyoni érték jogviszonyra tekintettel megszerzett bevételnek minősül [szja-törvény 2. § (6) bekezdése]. Ez azt jelenti, ha a juttatásban részesülő munkaviszonyban áll a társasággal, akkor a bevétel munkaviszonyból származó jövedelemként, míg ha a magánszemély megbízási szerződés alapján végez tevékenységet, – ide nem értve a nem önálló munkához sorolt tevékenységeket – akkor az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések szerint, azaz többnyire a bevétel 90 százaléka alapján kell az adót megfizetni.

Olvassa el az Adózóna „Adózási és biztosítást érintő kérdések külföldi megbízó által Magyarországon foglalkoztatottaknál”, „Határ menti ingázók magyar jogviszonyban – szja-kötelezettség vizsgálata” és a „Szja-törvény vs. Tbj. szerinti értelmezés: összefoglaló az illetőség meghatározásáról” című írását!

A jogviszonyos jövedelemként való kezelés alól kivételt jelent, ha az szja-törvény különadózó jövedelemnek, vagy adómentesnek tekinti a juttatást. Külön adózik, azaz a kifizetőnek kell az adót megfizetni az egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátásnál, az üzleti ajándéknál, a csekély értékű ajándéknál és a szórakoztató eseményen adott ajándék tekintetében. Ilyen esetben a kifizetőnek 1,18-szoros adóalap után 15 százalék szja- és 13 százalék szochokötelezettsége keletkezik [szja-törvény 70. § (4) és (6) bekezdése].

További kivételszabály írja felül az eddigi megközelítést, mely szerint, ha a magánszemély borászati terméket kap, akkor az szja-törvényben előírt feltételek teljesülésekor a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége [szja-törvény 1. számú mellékletének 8.45. pontja].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket! Erről szól még az írás:

  • milyen feltételeknek kell megfelelni az adómentesség alkalmazása érdekében,
  • az egyes decemberi rendezvények, események kapcsán juttatott borászati termék adókötelezettségnél mire kell figyelni.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

FAD-számla jóváírása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Zenei Alapítvány mint SZÉP-kártya-elfogadóhely

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Munkásszállítást végző gépkocsivezető napi és heti pihenőideje

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink