Harmadik állam polgárának biztosítottsága Cikk
Ki minősül harmadik állampolgárnak? Mennyi ideig tartózkodhat munkavégzés céljából Magyarországon? Összefoglaltuk.
Ki minősül harmadik állampolgárnak? Mennyi ideig tartózkodhat munkavégzés céljából Magyarországon? Összefoglaltuk.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Azaz ebből a befizetésből a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátást, betegszállítást, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátást finanszírozzák. Az alábbi cikkben részletesen bemutatom a természetes személyek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését és példákkal segítem elő az egyes esetek megértését.
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem a Tbj.-ben, sem az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben megjelölt státuszából adódóan nem jogosult. Egyebek mellett nem vonatkozik ez a kötelezettség azokra, akik nemzetközi egyezmény vagy EGT-államban meglévő biztosítás alapján biztosítottak.
A biztosítás fő szabály szerint az annak alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik (2019. évi CXXII. törvény 8. §). Írásunkban azt mutatjuk be, milyen következményekkel jár, ha két biztosítási jogviszony között hosszabb-rövidebb ideig tartó megszakítás, szünet van.
Németországi adóilletőségű, Németországban teljes biztosítással rendelkező magánszemély, aki rendelkezik Magyarországon lakással, egyéni vállalkozói tevékenységet indítana Magyarországon. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli Magyarországon? Illetve egyszemélyes kft. alapítása esetén ügyvezetőként fizetnie kellene-e a minimum járulékalap után? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Olvasónk gyeddel kapcsolatban kérdezett: „Jelenleg Szerbiában, magyar állampolgárként (férfi), teljesen bejelentve dolgozom immár tavaly április óta. Terveim között szerepel a szerbiai munkaviszonyom megszüntetése és magyarországi átalányadózói egyéni vállalkozói jogviszony létesítése. Feleségem továbbra is Szerbiában dolgozna. Gyermekvállalást tervezünk, és a magyarországi gyedet vennénk igénybe a szerbiai helyett. Lakcímünk mindkét országban van. Életvitelszerűen Szerbiában élünk, de én a későbbiekben Magyarországon dolgoznék egyéni vállalkozóként, vagy lennék nappali tagozatos hallgató. Kérdésem: igénybe vehetjük-e a magyarországi gyedet? Ha igen, le kell mondani a szerbiairól? Ha jogosult leszek gyedre, lehetek doktorandusz hallgató és mellette kaphatok magyar gyedet? Ha igen, akkor a gyermek születése utáni 169. naptól vagy az előtt? Ha a gyed alatt megszűnik a munkahelyem/vállalkozói státuszom, de mondjuk 2 éven belül újabb gyermekem születik, az előző gyed alapján igényelhető az újabb (második gyermek után)? Ha diplomás gyedet vennék igénybe, de maradnék nappalis hallgató, gyed csak a gyermek születése utáni 169. naptól jár? A kérdésem lényege az, hogy mindenképpen a magyarországi gyedet vennénk igénybe a nagyobb anyagi biztonság miatt. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Egyéb információ: Szerbiában 1 évig jár az ottani "gyed", a 4. hónaptól igénybe veheti az apa is, de csak korlátozásokkal.” A kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Ha egy várandós kismama egy munkahelyen dolgozik már régóta, és ez a jogviszony fennáll a gyermek születésekor is, akkor nem kérdés, hogy jogosult lesz gyermeknevelési ellátásokra. Ha azonban munkahelyet váltott, és az új hely nem vált be, ha lejárt a határozott idejű szerződése, ha egy ideje nem talál állást, passzív jogon kapta az ellátásait, akkor könnyen előfordulhat, hogy várandósság esetén nem lesz jogosult igénybe venni egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat. Cikkünkben azt járjuk körbe, milyen lehetőségek lehetnek ilyen helyzetben az érintetteknek, figyelemmel azok esetleges költségoldalára is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől