Több kérdés is érkezett mostanában a rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan. Az esetek jó részében kiderül, valójában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) szerinti rokkantsági ellátáshoz kapcsolódik a felvetett probléma.
Egyáltalán nem könnyű kiigazodni a járulék-, illetve szochofizetési szabályokon, nem csoda, az Adózónához is rengeteg, ehhez kapcsolódó kérdés érkezik. Jó példa erre a szochotörvény 1. § (9) bekezdése, amely szerint adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
Gyakran felmerülő kérdés, mikor és hogyan kell bejelenteni a megbízást, mint biztosítási jogviszonyt, és milyen társadalombiztosítási ellátásokra jogosult a megbízásban tevékenykedő személy. Gyakori kérdés az is, hogy mikor állapítható meg a megbízás esetén színlelt szerződés szerinti foglalkoztatás.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítése elvileg megalapozza az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot, ugyanakkor ez csak akkor érvényes, ha a biztosított szerepel a biztosítotti nyilvántartásban, azaz bejelentik a T1041-es nyomtatványon az adóhatósághoz.
2024. január 1-jével jelentősen megváltozott a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (például bónusz, jutalom) szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége.
A járulékfizetési kötelezettség fő szabály szerint a biztosítottat terheli, a foglalkoztató adófizetés révén vesz részt a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásában. Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor a biztosított helyett a foglalkoztató fizeti meg a járulékot (is), akár a jogszabály erejénél fogva, akár pedig önkéntes döntéssel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték