A járulékfizetési kötelezettség fő szabály szerint a biztosítottat terheli, a foglalkoztató adófizetés révén vesz részt a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásában. Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor a biztosított helyett a foglalkoztató fizeti meg a járulékot (is), akár a jogszabály erejénél fogva, akár pedig önkéntes döntéssel.
Egy cég ukrán menekült státuszú férfit foglalkoztatna (tartózkodási engedélye, tajszáma, bejelentett lakcíme rendben, adóazonosító jel beszerzése folyamatban). Ukrajnában 2021-ben nyugdíjba vonult. Mivel a férfi 1960-ban született (tehát Magyarországon még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt), tb-szempontból biztosítottnak vagy nyugdíjasnak minősül? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Egyes biztosítási jogviszonyoknál legalább a minimális alapokból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér 2023. december 1-jétől nő, ami befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összegeket. Kétrészes írásunkban a minimális alap változásait ismertetjük a minimálbér növekedése kapcsán.
A szociális hozzájárulási adó olyan fizetési kötelezettség, amelyet nem csak a biztosítási jogviszonyok esetén, hanem más jövedelmek kapcsán is terheli a kifizetőt, egyéni vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt, és adott esetben a természetes személyt. A külföldi személyekre azonban több esetben adómentesség érvényesül. Az alábbiakban összefoglaljuk szocho-mentességüket.
Az új tanévkezdésre is tekintettel érdemes áttekinteni, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok szerint kit, mettől meddig, milyen feltételek mellett lehet diáknak tekinteni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték