Jelentse be, ha külföldön biztosított, nem érdemes trükközni!

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2024.10.09., 06:18 Frissítve: 2024.10.09., 00:44 1

Tetszik

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem a Tbj.-ben, sem az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben megjelölt státuszából adódóan nem jogosult. Egyebek mellett nem vonatkozik ez a kötelezettség azokra, akik nemzetközi egyezmény vagy EGT-államban meglévő biztosítás alapján biztosítottak.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 43. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja rögzíti, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a belföldi személynek, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 22. paragrafus (1) bekezdés a)–u) pontja, valamint a 3. paragrafus és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 29. paragrafus (9) bekezdése szerint (tehát „passzív jogon”) sem jogosult.

A biztosított személyről az egészségbiztosítási szerv az adóhatósághoz beérkező T1041-es bejelentések révén szerez tudomást, a 22. paragrafus szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról pedig az érintettek (például az adott ellátást folyósító vagy éppen a magánszemély) közvetlen bejelentése alapján értesül. A Tbj. 3. szakasza, tehát a nemzetközi egyezmény vagy EGT-államban meglévő biztosítás alapján fennálló egészségügyi szolgáltatásról az Ebtv. 80. paragrafusának (5) bekezdése szerint kell nyilatkozni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK: Külföldön tanuló diákok egészségügyi ellátása itthon és külföldön

Az említett jogszabályi hely alapján az a tajszámmal rendelkező személy, aki

– valamely EGT-tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy

– a Tbj. 17. paragrafus (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár,

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a bejelentésre vonatkozó szabályokat, és azt, hogy milyen kockázatokkal kell számolniuk azoknak, akik elmulasztják ezt a kötelezettségüket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt 2024. 10 9., 23:24

Nekem tetszik a cikkben az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) felmerülése kapcsán az "előbb-utóbb" fordulat.

A témában döbbenetes kupleráj van a NEAK és a NAV között, ami miatt Vágújhegyi Ferenc többször bírálta a NEAK tehetetlenségét.

A jogalkotó is hibás, mert az elképesztő késedelmekkel "felismert" biztosítás nélküliek ESZJ kivetése terén nem ritka az elévülés is, ennek a szabályozása pedig teljesen hiányzik. Legutóbb is egy 9 éves üggyel találkoztam, ahol a NAV "elfelejtette" előírni időben az ESZJ-t, a NEAK-ra mutogatott és közölte, hogy szerinte jár a késedelmi pótlék a teljes értelmezhetetlen "felismerési" dátumtól. Így kell jogot alkotni. Bravó.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.