adozona.hu
Egészségügyi szolgáltatási járulék: kinek, mikor, mennyit kell fizetnie? Példákkal
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Egeszsegugyi_szolgaltatasi_jarulek_kinek_mi_16K3I9
Egészségügyi szolgáltatási járulék: kinek, mikor, mennyit kell fizetnie? Példákkal
Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Azaz ebből a befizetésből a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátást, betegszállítást, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátást finanszírozzák. Az alábbi cikkben részletesen bemutatom a természetes személyek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését és példákkal segítem elő az egyes esetek megértését.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot az a természetes személy köteles fizetni, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
♦ a természetes személy belföldinek minősül, és
♦ a 2019. évi CXXII törvény (Tbj.) alapján nem biztosított, továbbá
♦ egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult sem a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontjai, sem a Tbj. 3. §-a szerint, és
♦ az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján passzív jogon sem kaphat egészségügyi szolgáltatást.
Olvassa el a külföldön biztosított személyre vonatkozó írásunkat is! A társadalombiztosításról további cikkeket itt olvashat! |
Belföldinek minősülnek a következők:
♦ Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
♦ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
♦ a hontalan.
Azaz, az a belföldi személy, aki minimum egy éve magyar lakcímmel rendelkezik, és nem áll biztosítási jogviszonyban és egyéb jogcímen – például: szociálisan rászorult, nappali tagozatos hallgató – nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ezen egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével jogosulttá válik arra, hogy Magyarországon társadalombiztosítási támogatással egészségügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákkal illusztráljuk az eszj-fizetési kötelezettséget és a passzív jogon járó egészségügyi ellátást!
Hozzászólások (1)
Fontos példa lett volna, hogy a jövedelemmel rendelkező, öregségi nyugdíjkorú személy is köteles ESZJ-re, ha van jövedelme és nem kívánja lefolytatni a magyar nyugdíjigénylési folyamatot.
A tébolyult szabályozás sajnos egyértelműen kiolvasható a törvényből.