Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: mezőgazdasági közös őstermelő 2018. évben beruházott egy öntözőberendezést. Abban az évben ki is fizette a teljes összeget. Majd 2019-ben kapott a felére állami támogatást. Azt szeretném kérdezni, hogy az szja-bevallásban most milyen formában kell elszámolni a támogatást és az értékcsökkenést? Kell-e arányosítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre kérnénk választ: Egy intézménynél beruházás van folyamatban. Az intézménynek "kettes" áfás adószáma van, de 95 százalékban a tevékenység jellegére való tekintettel mentes árbevétele van. A szerelés-kivitelezési munkákra előlegszámlát állított ki a szolgáltató vállalat fordított áfásan, ahogy a végszámla is fog készülni. Mivel az építmény mentes árbevétel fog produkálni, így a megrendelőnél csak fizetendő áfa jelentkezik. Az áfatörvény 59. §-a értelmében a kézhez kapott előleget úgy kell tekinteni mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. A beruházáshoz kapcsolódó hitelbíráló UniCredit Bank ezzel nem ért egyet hivatkozva a Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számú döntésére a fordított adózásra speciálisan. Kérem állásfoglalásukat! Köszönettel: Matula Györgyné J&U Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörbe tartozó egyéni vállalkozó a székhelyén (ami egyben magánszemélyként a lakcíme is) műhelyet szeretne építeni, amit kizárólag a vállalkozási tevékenységéhez használna. Kérdésem az alábbi: egy meglévő melléképület kerülne átépítésre (a főfalak és az alap megvan), a tetőszerkezet viszont lecserélésre kerül. Kell építési engedélyt, illetve külön helyrajzi számot kell kérnie ahhoz, hogy a vállalkozásában beruházásként el tudja számolni, illetve a költségszámlák áfáját hogyan és milyen módon tudja levonásba helyezni? Válaszát köszönöm! Üdvözlettel: Száldobágyi Mónika
Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a bérelt ingatlanon beruházást végez. A beruházás alatt nem tartózkodik az ingatlanban, de már fizeti a bérleti díjat. A bérleti díjat a beruházás alatt szolgáltatásként az 5-ösbe, vagy a beruházásra ,161-re kell könyvelni? Köszönettel
Négy dél-koreai vállalat összesen hetvenmilliárd forintot ruház be Magyarországon, és ezzel 300 új munkahelyet teremt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szöulban, miután tárgyalt Kang Kjung Vha dél-koreai kollégájával, olvasható az MTI oldalán.
2019 III. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. azonos időszaki, magas bázist. A beruházások expanziója a – kiemelten a feldolgozóiparban tevékenykedő – vállalkozásoknak volt köszönhető, a többi gazdasági szereplő fejlesztései érdemben nem járultak hozzá a növekedéshez, közölte honlapján a KSH.
Van egy őstermelő, akinek árbevétele 4 millió forint alatti, s nemleges nyilatkozatot szokott minden évben tenni, tehát a bevételeinek 20 százalékát kitevő kiadási számlával rendelkezik. Ez az őstermelő egy nagy beruházásba kezdett (növényház fűtéskorszerűsítését végzi). Ezzel kapcsolatban idén mintegy 15 millió forint alapanyagot vásárolt, s jövőre még további 10 millió forint kiadása lesz. A beruházáshoz támogatás is kapcsolódik, 50 százalék a támogatás intenzítás, amit 2020-ban fog megkapni. Kérdésem, hogy ennek a beruházásnak az adózása, hogyan fog történni? Az idei számlákat beruházásként nyilván tartom, jövőre befejeződik a beruházás. A kapott támogatási összeget levonom a beruházás összegéből, s a maradványt fogom értékcsökkenteni?
Adott egy szakszervezet, amelynek van a tulajdonában egy nagyobb értékű ingatlan (üdülő). A szakszervezet ezt az ingatlant bérbe adja egy kft.-nek, amely azt üzemelteti. Az ingatlanon a kft. szeretne nagyobb beruházást végezni, nyílászárócserék, villamos vezetékek cseréje stb. A beruházás értéke kb. 15 millió forint. Szükségessé vált, elég elavult már. Ezt költségként könyvelhetjük, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Ha beruházás, akkor ez, gondolom, 2%-os értékcsökkenéssel számolható el 50 év alatt. Ha részben (50%-ban) ez pályázati pénzből valósul meg, akkor a kapott pályázati összeget elhatárolom, és az értékcsökkenés arányában (szintén 50 év alatt) számoljuk el egyéb bevételként? Jelenleg 10 évre szól a szakszervezet és a kft. között a bérleti szerződés. Ha 10 év múlva nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, akkor hogyan kezeljük tovább a tárgyi eszközök között nyilvántartott "bérelt ingatlanon végzett felújítást"? Várom válaszukat! Köszönettel!
Adott egy szakszervezet, amelynek van a tulajdonába egy nagyobb értékű ingatlan (üdülő). A szakszervezet ezt az ingatlant bérbe adja egy kft.-nek, amely azt üzemelteti. Az ingatlanon a kft. szeretne nagyobb beruházást végezni, nyílászárócserék, villamos vezetékek cseréje stb. A beruházás értéke kb. 15 millió forint. Mivel a szakszervezetnek is érdekében áll az ingatlan felújítása, szükségesek ezek a munkálatok, pénzügyileg részben (50%) kívánja finanszírozni. A szakszervezet milyen jogcímen adhat a kft. részére pénzt? Adhat véglegesen átadott pénzeszközt fejlesztési célra? A kft. természetesen nyilatkozna, hogy e nélkül is nyereséges, és megfizetné a 9 százalék társasági adót. Működhet ez? Ebben az esetben a szakszervezetnek kell valamilyen adót ezzel kapcsolatban fizetnie? A szakszervezet ezt ráfordításként tudja elszámolni? Ha nem működik, milyen más formában tud átadni pénzt erre a beruházásra?
Több magyar cégnek laoszi fejlesztésekben való részvételre lehetőséget biztosító 160 millió dollár értékű kötöttsegély-hitelprogram indul – jelentette be ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Megszületett a megállapodás a Tesla Berlin közelében építi meg első európai üzemét. Elon Musk elmondta, hogy a készülő új berlin-brandenburgi nemzetközi repülőtér közelében építik – a sanghaji üzem után második Amerikán kívüli – gyárukat, olvasható az MTI oldalán.
Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlant vásárolt, amelyben három iroda található. Elsődleges cél az volt, hogy az eddigi bérelt székhely helyett saját tulajdonú ingatlanban legyen a cég központja. A vásárolt ingatlanban két irodában bérlők is voltak, ők továbbra is bérlik ezeket a helyiségeket. A harmadik iroda évek óta használaton kívül van, hogy be tudjon költözni a cég, fel kell újítani a mai kor követelményeinek megfelelően, ami többmilliós kiadással jár. A kérdésünk az, hogy minek minősül a kiadás? Funkcióváltás, korszerűsítés nem történik, csak a mai kor ízlésének megfelelően új festés, új csempe, új nyílászárók, új szaniterek kerülnek az irodába. Jól gondoljuk, hogy ez elvileg nem minősül felújításnak csak karbantartásnak? A kiadások nagysága miatt a vezetés azonban a beruházásként való minősítés felé hajlik, főleg azért mert a cég a vásárlás eredeti céljának megfelelően csak az iroda rendbetétele után tudja rendeltetésszerűen használatba venni az ingatlant és beköltözni. Azonban a bérbeadás miatt már a tulajdonszerzés időpontjától úgymond használatban volt az ingatlan. Esetleg működhet az, hogy a saját irodánkat később aktiváljuk, azzal megnöveljük az eredeti bekerülési értéket és úgy folytatjuk tovább az amortizáció leírását? Válaszukat előre is köszönjük!
Az idén már megdőlt a beruházási rekord, október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, ehhez a kormány 129 milliárd forint készpénztámogatást biztosított – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. ingatlanának fűtéséhez szükséges gázt egy másik ingatlanon keresztül kapja. A gázfogyasztást egy cég számlázza mindig neki, egy főmérő és egy almérő (ez a kft.-é) mérőállásának különbözete alapján. Most ez a kft. úgy döntött, hogy egy közvetlen mérőt szeretne. Az eddig felmerült költségek: gázcső, illetve a gázcső elhelyezése a föld alatt (közműfektetés pneumatikus földfúró rakétával). Valószínű, hogy még további költségek is fognak felmerülni. Az lenne a kérdésem, hogy a gáz közvetlen vételének kialakítása beruházásnak minősül-e? Ha igen, akkor miként történik a könyvelése aktiválás előtt (külön költségszámlákon kell a költségeket gyűjteni, vagy azonnal a 161 beruházási számlára történik a könyvelés)? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Tisztelt Adózóna! Cégünk az idei évben új, 125 méter hosszú szennyvíz-nyomóvezetéket terveztetett és építtetett a helyi szolgáltatóval. Az önkormányzat a bekerülési költség felét kifizeti, önkormányzati tulajdonba vétellel. Kérdésem az lenne, hogy ezt a szennyvízhálózat-kiépítést miként könyveljük? Kinek a tulajdonába kerül így, kinél kell beruházásként aktiválni, cégünknél vagy az önkormányzatnál? Kerülhet-e az önkormányzat tulajdonába a mi nyomóvezetékünk? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték