602 találat a(z) beruházás cimkére
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén kell-e cégautóadót fizetni?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében "vásárolt" egy személyautót. A szerződés nyílt végű pénzügyi lízingről szól, viszont a forgalmi engedélyben a kft. szerepel, és nincs semmi korlátozás, vagy utalás arra, hogy nem az övé az autó. Kérdésem az, hogy ilyen esetben a tárgyi eszközök közé fel kell-e venni az autót, beruházásnak minősül ez is, illetve a cégautóadót meg kell-e fizetni, illetve bevallani a NAV-hoz? A választ előre is köszönöm. Üdv BM
Napelemes beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017. január 1-jétől a Tao. tv. 22/E. § alapján lehetőség van a napelemes beruházások költségeinek társasági adóból történő elszámolására. Tudomásunk szerint ez a támogatás mikrovállalkozások esetében 50 százalékos mértékű és normatív, automatikusan kapható. A társaságunk bérelt ingatlanon létesítené ezen beruházást. Létesíthető-e bérelt ingatlanon, és ha igen, mire kell odafigyelnünk ezzel kapcsolatosan? Információim szerint a megvalósított beruházásról a mérnöki kamara regisztrált független auditora egy igazolást ad ki a napelemes rendszerről, melyet be kell nyújtani a NAV felé és majdan a 1729-es bevallás beadásakor lehet érvényesíteni. Ezt az igazolást elektronikusan kell benyújtani? Előre is köszönöm a sok kérdésre a válaszát, üdvözlettel: Tomayerné
Fejlesztési tartalék feloldása aktiváláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.
Hálózatbővítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az elektromos hálózat bővítésére az áramszolgáltatónak fizetett összeg minek minősül? Egyéb szolgáltatás vagy beruházás, esetleg vagyoni értékű jog, de lehet ingatlanon végzett értéknövelés? Azért vált szükségessé a hálózat bővítése, mert a termelőberendezéseink már nem működtek megfelelően az eddigi áramszolgáltatás mellett. Válaszát előre is köszönöm!
A beruházási kiegészítő csökkentő tétel könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szakképzési hozzájárulás beruházási kiegészítő csökkentő tétel könyvelésének módját szeretném megkérdezi. Megvalósult a beruházás, az eszközök aktiválásra kerültek, a beruházási összeg az előírások szerint került meghatározásra, a visszaigénylés ennek megfelelően megtörtént. A csökkentő tételt el lehet-e ugyanúgy számolni, mint a tanulószerződések után járó csökkentő tételt? Az eszközökre értékcsökkenést számoltunk el, külön főkönyvi számon tartjuk nyilván. Van-e még teendő? Jól gondolom, hogy nem kell támogatásként kezelni? Köszönettel várom válaszukat.
Beruházás átminősítése készletté és a tao-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Mérlegfordulónapjára a kft. a beruházásként nyilvántartott (használatba nem vett ) eszközöket átsorolta készletté, mert azokat a jövőben értékesíteni kívánja, a tervezett termelési tevékenységet nem fogja folytatni, nem fogja a beruházást aktiválni, üzembe helyezni. Az eszközöket az eredeti beszerzési értéken veszi készletre, úgy minősítve, hogy azok értéke nem haladja meg az eladásból realizálható bevétel értékét/piaci értékét. Tehát a készletrevételt megelőzően nem számolt el ezzel kapcsolatban terven felüli értékcsökkenést. Kérdés: ebben az esetben a 1629-es tao-bevallásban szerepeltetni kell-e a tao-törvény 8. § (1) bekezdésének b) pontjának megfelelően növelő, és a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint csökkentő tételként? Gyors válaszukat előre is köszönöm!
Mikor módosítható az értékcsökkenés elszámolása?
Cikk
A számviteli politika módosításával van-e lehetőség a számviteli értékcsökkenés mértékének növelésére, hogy rövidebb idő alatt csökkenjen az építmény, gépek értéke? – kérdezte olvasónk. Tirpák Anita, mérlegképes könyvelő, adószakértő válaszolt.
Egyszemélyes kft. pótbefizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. saját tőkéje a jegyzett tőke 50%-a alá süllyedt. A kft. nagyösszegű beruházást hajtott végre, ami fedezetéhez tagi kölcsön nyújtására volt szükség. A gazdasági helyzet eddig nem tette lehetővé a kölcsön visszafizetését, az értékcsökkenés elszámolása veszteségbe vitte az eredményt. Kérdésem, hogy a tagi kölcsönt át lehet-e minősíteni pótbefizetéssé alapítói határozattal? Az alapítói okiratban nincs utalás pótbefizetésre. Válaszát előre is köszönöm.
A korábban vártnál gyorsabb lesz a gazdasági növekedés
Cikk
Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2 százalékról 3,2 százalékra gyorsul, írja legfrissebb jelentésében a GKI.
Folytatódik a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program
Cikk
Idén 15 milliárd forint kerettel folytatódik a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program (NBT), a feltételeket a tárca honlapján ma közzéteszik – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Mach-Tech ipari kiállítás megnyitóján.
Kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérnék Önöktől állásfoglalást. Egy szigetvári székhelyű társaság 29 millió forint értékben hajtott végre beruházást. A beszerzett eszközök új, eddig még használatba nem vett termelő gépek. A beruházáshoz GINOP pályázat keretében 70%-os regionális támogatást kapott, a 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján. A támogatás folyósítása 2016. évben 50%-os mértékben valósult meg. A cég adózás előtti eredménye 39 millió forint. A kérdésem az, hogy igénybe veheti-e a társaság a beszerzett új eszközök alapján a tao-törvény 7. § zs) pontja szerinti kisvállalkozói kedvezményt 15 millió forint értékben? A társaság a tao-törvény 7. § zs) pontjában előírt minden feltételnek megfelel. Állásfoglalásukat előre is köszönöm! Szigetvár, 2017.05.05. Tisztelettel Csatlós Anikó
Beruházás energiatermeléshez
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főtevékenységében energiatermelésre létrejött áfaalany kft. a termeléshez szükséges berendezéseket megvásárolt földterületekre fogja telepíteni. Engedélyköteles maga a telepítés. A berendezéseket uniós tagországból vásárolják, magát a munkát magyar vállalkozók végzik. Szóba jöhet-e fordított adózás a beruházás kapcsán? Köszönettel:
Nyílt végű pénzügyi lízinghez kapcsolódó egyéb költségek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingelése mellett a tőkerész és a kamat mellett kiszámlázásra kerültek egyéb tételek (regisztrációs adó átterhelése, birtokba adás) is. Ezeket egyéb költségekként kell lekönyvelni, vagy rá kell könyvelni a beruházásra?
Támogatással megvalósuló beruházás
Kérdés
Víziközmű kft. 2010-ben indított egy 100%-os támogatással megvalósuló beruházást ivóvíz fővezeték cseréjére. A vezeték a kft. könyveiben szerepelt. 2013. 01. 01-jén a törvény alapján a közművagyon (térítésmentesen) átadásra került az ellátásért felelős önkormányzatok részére [CCIX. törvény 6. § (1) bekezdése]. A beruházás 2016. novemberben befejeződött, az üzembe helyezés megtörtént. A törvény 10. § (2) bek. alapján a víziközmű vagyont át kell adni az ellátásért felelős önkormányzatok részére. A kivitelezés befejeződött, de a projekt befejezési határideje 2017. 04. 30. A PR és kommunikációs feladatok teljesítéséről, könyvvizsgálatról illetve különböző elemzésekről szóló számlák 2017. éviek, kifizetésük is ekkor történt! Ezek értékével a beruházás értékét meg kell növelni. A számláknak a könyvelése megoldható lenne vagy szállítóval szemben (ha itt van a számla) vagy időbeli elhatárolással szemben. (Itt annyi probléma van, hogy pl. a PR-os számlája egyértelműen 2017-es időszakra is vonatkozik.) Az átadásra kerülő vagyon értékét ki kellene 2016-os dátummal vezetni a 86-osba, a kapott támogatást a 96-osba. A támogatás elszámolása a gond, még 108 millió Ft nem lett lekérve. 2017 júniusban lesz beadva az utolsó lehívás és annak elfogadására augusztus hónapban kerül sor. A vagyon átadásnak nem lehet eredménykihatása. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni és a könyvekben kimutatni?
Egyéni vállalkozó – telephely, iroda építése kizárólag vállalkozási célra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét. Kizárólag adóköteles tevékenységet végző áfaalany egyéni vállalkozó saját telephelyet alakítana ki, kizárólag vállalkozási célra. Építési területen telket vesz, az eladó felszámítja az áfát. Külső vállalkozóval építteti meg az iroda és szociális épületet. Levonhatja-e ebben az esetben a beszerzéseket terhelő áfát? Van-e áfabejelentési kötelezettsége a nem lakóingatlannak minősülő épület áfakötelessé tétele esetén, és csak így vonhatja le a saját beruházásának áfáját? Ha igen, akkor ezt év közben a beruházás megkezdése előtt kell benyújtania? Segítségüket előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
